Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)

1994-05-31 / 5. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1994 május 31. JACK HAHN : MEGÍRLAK (Folytatás) DR. SÁNDOR LÁSZLÓ (Bécs): VISSZAPILLANTÁS A MAGÁNYBA (Folytatás) Szorgalmasan küldte nekem az újsá­gokban megjelent cikkeit, hosszú levelek kíséretében biztosított testvéri szeretetéről, soha el nem múló barátságáról. Gratulált egyszerű, de boldog életemhez és csak azt sajnálta, hogy nem volt bátorságom írni.- Tehetséges és okos ember vagy, de a világ mégsem fogja megtudni, ha nem írsz -írta egy ízben. Szépen hangzottak e szavak, de nem tudtam szívből örülni nekik. Soha nem említettem válaszaimban, hogy büszke vagyok rá és szinte megbabonázva olvasom cikkeit. Ekkor követtem el testvéri barátsá­gunk legnagyobb hibáját, amire csak évek múltán eszméltem fel. Hibáztam, hogy so­ha nem d csértem írásait, tehetségét. New Yorkba való költözésem után a különböző életmód és a tenger sem választott el ben­­nünket.baráti kapcsolatunk nem lazult meg, de egyre kevesebbet gondoltunk egy­másra. Mindent tudtam róla cikkein keresz­tül. Azt, hogy „leruccant Párizsba",úgy, mint ahogy én szaladok a sarki pékhez ke­nyérért. Olvastam, hogy a bécsi Sacher főszakácsa neki külön főzött vacsorát, de nem Ízlett neki.Megtudtam, hogy Szász Zoltán az ő jelenlétében milyen sok okos dolgot mondott, csak félve gondoltam rá, vájjon mit mondhatott Szász Zoltán, ha vö­röshajú unokabátyám nincs jelen. Talán marhaságokat ? Egy ízben hosszú levél érkezett tőle. — Úgy számítom, hogy hat hónapos látoga­tásra jövök Amerikába — írta. — Onnan majd kocsival legurulok Californiába — folytatódott a levél. Zavart, hogy C-vel írta Kaliforniát. Közben megtudtam egy new­­yorki rokonunktól, hogycsak azokkal le­velezik, akiknél esetleg egy-két hétig lak­­hatik. — Mexicoba is ellátogatok.Apropos, tudod-e Jecsés Ilonka mexikói címét ? — Nem sokkal később olvstam egyik hogy Kanadában egy barátja özvegyénél töltött el két hetet. Aztán tényleg járt Kali­forniában, férjezett húgának házában la­kott. 24 év múltán New Yorkban találkoz­tunk. Kérte, beszéljek, mert élvezettel hall­gat. Ő keveset beszélt, de ha mondott vala­mit, ezek a szavak álltak előtérben: Én,ich, moi. Aztán megtudtam, hogy megint „gu­rul" valahová messzire. Nekem akkor egy négyhengeres kis Rambler autóm volt, amellyel nem mertem messzebbre „gurul­ni", mint a környező Catskill-hegyekbe, de ajánlottam, hogy megírnám néhány törté­netemet, gondolatomat, aforizmámat. Ta­lán lehetne kezdeni valamit velük. Gondol­tam, rokonok vagyunk, barátok, testvérek. Legfeljebb megírja majd, hogy rosszak az írásaim. A válasz postafordultával megér­kezett: - Mit akarsz? Irodalmi munkássá­godat összeköttetéseim révén akarod érté­kesíteni ? -Azt hiszed, a francia irodalom­nak múlthatatlan szüksége van azokra a bölcsességekre, amelyeket te írsz ? — Az­tán röviden búcsúzott: — Hazug, becstelen fráter vagy, végeztem veled! — Mi történt ? Talán a sok „gurulási­től kihagyott unokabátyám emlékezete? Mint később megtudtam egy másik rokon­tól, összetévesztett egy newyorki rokonnal. E rokonhoz pár napos látogatásra akart jönni, de a rokon furcsállotta, hogy oly hosszú idő után csak a látogatás előtt ír ne­ki és így válaszolt: -20 évig azt sem tudtad, hogy létezem.Most.hogy Amerikába akarsz jönni látogatóba és nálam akarsz lakni,mert ez a legolcsóbb hotel, most megismersz. Válaszom röviden: menj a fenébe !". Unokabátyám nekem címzett levele hosszú volt és mint sebzett állat,nyálat köpdösött a papíron kerewsztül. A hosszú levélből csak az utolsó mondatot olvastam el újra és újra: — Másolattal írom e levelet. Nem csak azért, hogy Los Angelesben élő Vili öcsémet szórakoztassam vele, hanem hogy eltegyem más, Veled kapcsolatos em­lékeim közé, arra az időre, amikor meg­írlak.— Késő este lett, amikor újra elolvastam a levelet. Próbáltam haragudni, nem sike­rült. Papirost és tollat vettem elő és furcsa módon, felszabadultan, mint aki a mély vízből végre a felszínre érkezik és teli tüdő­vel szívja magába a friss levegőt,írni kezd­tem, azt, amire egy életen keresztül vártam: A VÉR NEM VÁLIK VÍZZÉ REGÉNY Első fejezet Mottó: A gyerekeket és a folyókat nem érdekli,hogy honnan erednek... A SZENCI ÁZKÁRÁ / Jóleső érzéssel jegyezzük fel, hogy a NEWYORKI FIGYELŐ célkitűzése, amely a magyar-zsidó kultúrörökség megőrzésére és mártírjaink emlékének megörökítésére irányul, nem jelent már csak kiáltó szót a pusztában, hanem olvasóink részéről meg­értésre és együttműködésre talál. Ezt bizo­nyítja kedves olvasónk, Winkler Joli aasz­­szony közlése, amely szerint egy Tel Aviv­­ban június 5-én sorra kerülő ázkáról számol be: A szenei (Senec.Szlovákia) származá­sú zsidók évente összegyűlnek, hogy a vész­korszak ottani áldozatairól megemlékezze­nek. Az ázkárák Jeruzsálemben szoktak le­ts «trains! INDULATBA JÖTTEM... Mintha festőművész lettem volna. Fantáziám már előre lefestette, hogyan fogom ezentúl életem hátralevő éveit be osztani. Sokat dolgoztam. Sámsonnak ha jában volt az ereje, nekem a pontosságom ban, a pedantériában, a beosztás rendszere tétében. Reggeltől estig szaladgáltam hiva talokhoz, papírokat beszerezni.Bár nem is keveset kerestem, továbbra is változatlanul éltem, nem befolyásolt a pénz... MINDEN CSAK VÉLETLEN... Az első, induláshoz szükséges papírt a bécsi hitközségtől kllett beszereznem azt igazolni, hogy ott lajstromozva vagyok.Ez­­után a bejelentőlap a rendőrségtől, mióta vagyok bejelentve, honnan jöttem, minek vallottam magam. Most következett emlé­kezetem próbatétele: hol jártam, milyen meghurcoltatásokban volt részem, voltam c deportálva, mennyi ideig, mikor és kik t ul­­jak ezt tanúként igazolni. Mindig találtam utat-módot a segít­ségre. Minden esetben külön-külön Kellett elmagyarázni, hogy saját érdekem is. iiogy a kérelmező a maximumot kapja. 1953 végén első voltam Bécsben, a jóvátétel ,Jiirdetője"-ként. Itt kell említeni, hogy a lengyelek és románok nagy összege­ket vettek fel, de ügyesen titkolták. Hogy miért, máig sem értem. KORTESÚTON Az elején, mintegy kortesúton szólít­­gattam magyar ismerőseimet: Wiedergut­machung ! Tud róla ? A válasz: — És maga hisz ebben ? — JELENTKEZŐK KERESTETNEK Ismerőseim körében kezdtem az első kliensek után utatni. A Szombathelyről származott Pollák úrnál kezdtem. Elmond­tam a mondrlcámat.Csendesen végighallgat­ta, s a következőket mondta - Nézze, doktor úr, ősz és hideg van. Tél kezdődik. Itt lóg a fogason egy pár báránybőr bekecs. Adja el őket, ezen biztosan pénzt fog keres­ni. - Azt hiszem, Pollák úr, félreértett.Sem előleget, sem bélyegköltséget nem kérek.­­Gyanakodva,de nagynehezen aláírta a meg­hatalmazást. Szeméből azonban leolvastam rólam jlkotott véleményét: vagv szélhámos vag> hülye vagyok.Mindeneset e kijelen-I,..gy nincs ideje okmányok beszer­zésére és minden költséget, beleértve a köz­jegyzői dijakat, nekem kell előlegeznem. A Pollák-eset tragikomikuma, hogy éppen ő volt az első az összes kártérítési eseteim között, aki egy év műtán szemé­lyesen utazott Kölnbe, ahol a hivatalnál megvonta a nekem adott megbízást, felvet­te a neki járó teljes összeget és még ő volt megsértve... |gen kevés megelégedett esettel volt dolgom. Ha még nem kapta meg,akkor miért éppen nála késik. Ha megkapta,miért ilyen kevés, amikor Kohnné a dupláját kapta meg ? Nem válaszolhattam, hogy Köhnné esetét is én csináltam és a bemon­dott összeg fele sem igaz, mert kötött a diszkréció. Eltettem ugyan a köszönőleveleket, de csak keveset, - olyanokét, akik elége­dettek voltak munkám eredményével... (Folytatása következik) folyni, de már sokan vannak a megmara­dónak között, akik egészségi állapotuk folytán már nem tudnak Jeruzsálembe utazni, ezért tartják az idén Tel Avivban. Az amerikai falubeliekkel közölték,hogy gyertyagyújtás szombaton, június 4-én este történik. Az értesítéssel egyidejűleg megkap­tuk a szenei zsinagóga képének másolatát is, amelyet emliten olvasónk megboldogult édesapja, néhai Kohn Jakab kezdeményezé­sére építenek kb. 80 évvel ezelőn. A zsina­góga képe természetesen közlésre kerül a történelmi Magyarország most készülő ké­pes albumában. NEW GLEN OAKS A Strictly Kosher Nursing Home Skilled Nursing Facility with 260-01 79th Avenue Glen Oaks N.Y. 11004 Exceptional Nursing Care TEL. 718-343-0770 in an Atmosphere of FAX 718-343-0773 Warmth PLEASE CALL FOR APPOINTMENT | RABBI BARUCH REINES íSSSSSSSSSSSMMSSStSSKi WW ittMtOlfct VICCEK Magyar-zsidó viccek VICCEK Április közepén jelenik meg Kertész István könyve: Gitli néni tésztája — avagy elmélkedés zsidó viccekről. Dr. Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet igazgatója szerint '[a kötet első felét kitöltő tanulmány] zsidó művelődéstörténeti tekintetben egyedülálló, mert a zsidó vicc széles spektrumát fogja át Külön értéke Kertész munká­jának a magyar-zsidó vicc sajátos elemeinek bemutatása.* A kötet második része pedig az elmúlt 120 év során Magyarországon megjelent viccgyűjteményeket mutatja be 160 gondoson megválasztott vicc segítségével. Megrendelek___példányt a Gitli néni tésztája című könyvből postaköltséggel együtt példányonként $11.00 áron. (New Yorki lakosok 0.80 cent odót kötelesek hozzáadni.) , A csekket István Kertész névre kérem kiállítani, és i 638 West End Avenue #4B, N.Y..N.Y. 10024 dm re küldeni. tik) Név Cím

Next

/
Thumbnails
Contents