Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-05-31 / 5. szám
1994 május 31. NBwyqKKiFIGYELŐ 11 EERCZELLER IMRE: GORADZSE Három epizód a plusquam perfectumból, a régmúlt időkből: 1944 szeptember, sátoraljaújhelyi hadikórház. Az idő úgy dél körül, a folyosó telve sebesült, félig gyógyult katonával,egykét muszossal, köztük én is, ápolószemélyzettel, lézengőkkel. Hirtelen éktelen kiabálás, káromkodás törte szét a csendes zsibongást. — az istenit ezeknek a k...magyaroknak...— és így és úgy..—Vissza a frontra? ...majd megyek Titóhoz...de nem a frontra, a k...életbe...— Kerestem a hang gazdáját. Ott dühöngött el mellettem.Nem magas termetű, vékony, inasfejű gyerek volt, olyan magam korabeli, 22-24 éves. Az egyetlen rendkívüli ezen az eszeveszett őrültön a tüzes parázsként szikrázó fekete golyó szeme volt. Mint amikor a moziban a filmszallag géphibából hirtelen megáll, nem elszakad, csak megáll, úgy dermedt meg mindenki a folyósón. Vártuk, hogy az őrség pillanatok alatt ott teremjen és lefogja. De nem történt semmi. Nem szaladt össze az őrség, nem fogták le, nem dugták fogdába ezt a szerb fenegyereket. A szerbekből is állítottak fel munkaszolgálatos századokat. Ott is megpróbálta a „keret®, mint a zsidókkal és a románokkal, hogy megmutassa, mi az igazi magyar virtus. Mikor azonban ennek az lett a vége, hogy egy-egy ilyen magyar vitézt vagy leszúrtak, vagy félholtra vertek, akkor egyszerre kezes bárányokká szelídültek a hősök. Egy jóbarátom és volt bajtársam mesélte el a következő esetet: ami vele történt meg, valamikor 1943-ban. Szabadságról ment vissza vonaton a századjához. Utána felszállt két szerb fiú katonaruhában.fegyver nélkül. Beszélgettek, nevetgéltek egymás között szerbül. Egyszerre belépőt puskás honvéd. Ők is leülnek. Barátomon akkor már civilruha volt, de katonasapkát és a bal karján sárga szallagot viselt. Ez volt az „egyenruhánk ', zsidó munkaszolgálatosoknak. Pár perc múlva az egyik vitéz elkezd szaglászni. — Te komám, zsidó szagot érzek. — A többi hadfinak is megtetszett a játék és azok is kezdtek „szimatolózni. "Barátom jobbnak látta mihamarabb eltűnni innen. Felállt, hogy kimenjen. —Nem mégy te sehova — szólt rá az egyik szerb és viszszarántotta a padra. De ekkor már mind a kettőnek ott csillogott kezében egy jó másfél arasznyi bicska, úgy néztek farkasszemet az öt fegyveres vitézzel...Hunyadi János kései utódai igen okosan és szó nélkül kisomfordáltak a kocsiból, otthagyva a büdös zsidót a kutya szerbekkel. A harmadik epizód a Kőbányai úti gyűjtőfogházban zajlott le 1956 februárjában. A szokásos időben volt az ébresztés. Már éppen készülődtem, hogy megyek ki cellámból (másfél év a demokratikus államrend ellen gyűlölködésre szító izgatás bűntette jutalmául), hogy megkezdjem házimunkási teendőmet, mikor egyszerre elképzelhetetlen zsivajgás, csörömpölés, dobogás reszkettette meg az igazságszolgáltatás eme intézményének viharvert falait. A már félig nyitott cellaajtón keresztül csak annyit láttam, hogy az őrök halálsápadt arccal, fegyverrel rohangálnak össze vissza. Az ajtót rámcsapták és a kulcs már csörrent is a zárban. A zajongás a harmadik emeletről hangzott. Ott voltak néhány nap óta a szerbek becsukva. Titóból ekkorra már kedvenc öleb lett láncos kutya helyett és a szerb foglyokat összegyűjtötték, hogy majd innen bocsájtják őket szabadon. Miután egy néhány nap eltelt és semmi sem történt, jó szerbjeink megunták a várakozást. Ez volt a nagy ribillió oka. Az őrök, akik eleddig nagy magabiztonsággal mozogtak körülöttünk, most félelemtől megkergülve rohangáltak fel és alá. A szerbeket másnap kiengedték. Nem lehet általánosítani, és lehet általánosítani. Népek, sőt vidékek között is vannak bizonyos jellemző sajátosságok,. A Balkán félszigeten, Albánia, a volt Jugoszlávia, területén élő népek nagyrésze hegyilakó,szenvedélyes, vagy méginkább vadnak mondható szabadságszeretettel, függetlenségre való törekvéssel, elvakultságig menő ideológiai fanatizmussal. A szerbekről, horvátokról, bosnyákokról, albánokról beszélek, Titóról és a vele tartó partizánokról csak a legnagyobb csodálattal tudok megemlékezni. De ott voltak Mihajlovics fasiszta szerb banditái, a csetnikek, akik Titó ellen, a horvátok ellen, a németek és a zsidók ellen harcoltak a németek oldalán Titó partizánjai, a szerb csetnikek és a zsidók ellen. Titó partizán hadserege viszont a németek, csetnikek és az usztasák ellen harcolt. A jelszó egy volt mind a három frakciónál: Foglyot nem ejtünk! Akiket elfogtak, mindhárom fél a legleírhatatlanabb módon halálra kínozta... Ennek egyik módja volt az elevenen való megnyúzás. Mi köze van mindezeknek az ócska történeteknek Goradzséhez ? Minden. A három harcoló fél katonái a fiai vagy unokái azoknak, akik ötven évvel ezelőtt ugyanezeken a területeken harcoltak egymás ellen. A szerbek ma csetnikeknek, a horvátok usztasáknak nevezik magukat, s ugyanolyan brutalitással és kegyetlenséggel esnek egymásnak, mint elődjük. A mi újságjaink csak a szerb kegyetlenségekről írnak,mert ez a prevalens.De a horvátok ugyanúgy bántak a bosnyákokkal és szerbekkel, mint ötven évvel ezelőtt és vice versa. A most folyó bellum omnium contra omnes, mindenki háborúja mindenki ellen két régi konfliktus záróakkordja. Az egyik visszanyúlik a sok évszázados török megszállásig, amikor is a szerbek és horvátok egy része felvette a mohamedán hitet, s ezzel mintegy átállt a törökök oldalára. Egy mohamedán sziget a római és görög katolikus tengerben. A szerbek és a horvátok ezt a hihetetlen szigeteit akarják megsemmisíteni. A másik vérengzés a második világháború ottani befejezése, vagy folytatása a csetnikek, az usztasák és a bosnyákok között. Ez egy fasiszta háború fasiszták közt. Az amerikaiak notóriusan tudatlanok a történelemben, különösen az európai történelemben, nem beszélve olyan parányi területen élő népek történelméről, mint a balkániak. Ami valóban túl sok követelmény még egy európai számára is. Az európaiak, de főleg az angolok jól emlékeznek arra, hogy Titó partizánjai és a csetnikek négy éven keresztül 20 német hadosztályt tartottak lekötve ezen a területen,minden valódi, szisztematikus német alapossággal véghez vitt kegyetlenkedésekkel és hadigépezettel szemben. Ezért vonakodnak az európaiak egy olyan kalandba belebocsájtkozni, amihez csak a vietnámi háborút lehetne hasonlítani. Az amerikai politikai hadvezetés a szenilis Reagantól kezdve fél és negyed megoldásokkal vitte kudarcba ezt a jobb sorsra érdemes nemzetet. Ez a harckocsit és repülőgépet csörtető hadastyán behúzott farokkal iszkolt ki Lebanonból, amint 220 katonáját egy rongyos terrorista szervezet lemészárolta. Ha nem tudta, hogy honr.ari jor. a támadás, bizalommal fordulhatott volna a jó öreg Samuhoz. Az pontos Cimme, szolgálhatott volna. Csak a kaszeri áiló repulő- i lot táját kellett volna rájuk szabadítani. A kétbalkezes Bush, aki mindenütt félmunkát végzett, Irakban, a Szudánban és a szerbek ellen, a problémákat a külpolitikában tpasztalatlan Clinton ölébe hullajtottá, aki olyan szerencsétlenül választotta ki kül- és hadügyminiszterét, nogy ezzel a világ röhejének tárgya lett. Amerikának ma már csak egyetlen komoly államférfia van: Kissinger, miután Nixon április 23-án meghalt. A bal- és jobuoidali liberál-korizervativokon végig fut a hideg ennak olvastáia. Hogy Kissinger nem volt gáncs nélküli lovag, hogy minden kétes morálú politikai trükkre .és lépésre Képes volt, az igaz. De ebben van államférfiúi erénye. Egy skrupulussal megáldott férfi, vagy „személy", hogy elkerüljem a nemi megbélyegzést, az vonuljon kolostorba vagy zárdába. A politikában ilyeneknek nincsen helye. Churchill, Roosevelt,(mind a kettő, Teddy és Franki), Talleyrand és Metternich nem illettek volna a Grállovagok társaságába. Csak úgy, mint Nixon és Kissinger, akik megteremtették a békét Vietnamban, áttörték a kínai falat s Roosevelt és Truman óta nem látott magasságra emelték Amerika tekintélyét. Ma már nem lehet megmásítani a szerb hódítást. Határozottan nem olyan határozatlan tűszúrásokkal, mint a két légitámadásocska volt. Ezzel csak még jobban kihívták a szerbek dacos ellenállását. Ők, okulva Reagan, Bush és Clinton határozatlanságán, csak még jobban játszanak vele, mint macska az egérrel. Közben a temetkezés fölött krokodil könnyeket hullatva áll a világ. Hogy mit kellett volna az ENSZ- nek, az USA-nak, a világnak tenni? Kérem, hagyjon engem békén. Én nem vagyok Isten.-r rf r EMERY BERCZELLER, MJ). Psychiater szakorvos (Board Certified) Queens, Forest Hills Medicare betegeket szívesen lát Tel.: (718) 897-8662 DR. KALKÓ ILDIKÓ a New York Egyetem Fogászati Karának v. tagjai rendel Manhattan-ben 400 East 54th Street New York,N.Y.10022 Tel.:(212)838-78Ö7 Queens-ben 97-52 64th Avenue Forest Hills^.Y.l 1374 Tel.:(718)275-7552 Modern, teljes és jutányos kezelés Dr. Elisabeth BELGYÓGYÁSZ, SZÍVSPECIALISTA Affiliated with Beth Israel Medical Center Clinical Instructor at Mount Sinai School of Medicine SZÍVINFARKTUS megelozes • EKG • cardio In tegram • streu teszting • ultrahangot izmlzsgálat • légzésfunkció« vizsgálat 24 óiéi computere« szívritmuszavar és vérnyomás eOenőrzé« • • cukor • koleszterol • zsíranyagcsere ellenőrzés • speciális diéták és fogyókúrák beállítása • Izületi bántalmak speciális kezelése Amerikai és magyar biztosításokat elfogadok — Rendelés előzetes bejelentés alapján — GRAMERCY HOUSE 235 East 22nd Street New York, N.Y. 10010 (212) 779-1430
