Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-03-31 / 3. szám
10 NEWYORKI FIGYELŐ 1994 március 31. JEHUDA LAMDAN ELŐADÁSA NATONEK JÓZSEFRŐL Az 1861. évi országgyűlés a zsidók emancipációját is programjába vette.A törvényjavslatban a magyarok arra a megoldásra törekednek, ami lehetővé tenné a ke resztények és a zsidók szociális egybeolvadását. Nagy aggodalommal tölti ez el Natoneket. Az asszimiláció a zsidó élet elsorvadásához és minden zsidó érték megsemmisítéséhez fog vezetni. Az egyén emancipációja helyett a nép emancipációja a lényeges, vagyis hogy a népek ismerjék el a zsidóságot népnek mint más népet. A Messiás a politikai cionizmus irodalmának első alapvető könyve. Mint előző művében, itt is írja - Nem szabad tovább várni a csodára. A zsidó népnek saját magának kell a messiási tervet végrehajtani a művelt világ segítségével. Natonek értelmezése szerint a messianizmus egyenlő a cionizmussal. Amint Izrael az igazi istenhit hirdetője és amit a nyugat fele vitt, hivatvá van arra is.hogy a nyugati polgáriasodás jótékony eszméjét terjessze a keleti népek között. Fordítsuk tehát szellemi erőnket, fizikai és anyagi tehetségünket arra, amit Isten tűzött elénk: A zsidó nemzeti önállóság megvalósítására őseink földjén. Kemény hangon illeti a gyáva zsidó népet, amely hasonlóan egy éptagú koldushoz, más nemzeteknél koldul olyasmiért, amit enszelleme tevékenységével kellene megszereznie magának. Fogadást tesz magának,hogy élete utolsó lehelletéig küzdeni fog i terve megvalósítása érdekében. A Messiás rövidesen indexre kerül. Elkobozzák. Natoneket igen lesújtotta az esemény. Egyedülálló jelenség volt személyisége akkoriban Magyarországon. Különben sem bővelkedett barátokban, hiszen a zsidóság a magyar patriotizmussal verte mellét és senki sem beszélt akkor zsidó nemzetről. Izoláltan él Székesfehérváron és a helyi katholikus püspök társaságában nyelvészeti munkába kezd. Öt nyelvű szótár szerkesztését határozzák el (magyar, német, francia, valamint latin és héber). A könyv címe: Pentaglotte. A szótár csupán részben készült el. A következő évben más esemény foglalkoztatja Natoneket. Moses Hess: Rom und Jerusalem című munkája jelenik meg. Hess könyve az első munka, ami politikai cionizmus fontosságát hangoztatja. Natonek boldogan olvassa sorait,hiszen ott látja nyomtatásban mindazt, amit ő már 10 évvel azelőtt leírt és az ő Messiása is ezzel foglalkozik, de a hatóságok nem engedték a közönség elé. Moses Hess eredetileg kommunista, marxista, 20 éves filozóffiai pálya után jut el a cionizmushoz. Natonek lelkesen gratulál és beszámol Hessnek élményeiről, közli észrevételeit és javításait. Szíves baráti kapcsolat alakul ki közöttük leveélváltásuk során. Honfitársa, a híres szegedi rabbi Löw egészen más véleményt nyilvánít Hess írásáról.Ben Chananja című újságjában kritizálja. Hess nem marad adósa. Natonek élvezettel olvassa Hess replikáját. A magyarországi zsidóság körében ismételten felújulnak a belső harcok és az ortodoxok is támadást indítanak Löw rabbi ellen, aki a neológja szóvivője. Natonek aggódva figyeli a zsidóság belső vitáját. Fél a szétszakadástól és arra kéri a szegedi rabbit, hogy hívja össze a magyarországi rabbikat megegyzés céljából, s maradjanak meg egységben. Továbbá kéri. hogy ne folytassanak teológiai vitát magyar nyelven, hanem csakis héberül. A szakadás azonban bekövetkezett 1868-ban. Később ismét beavatkozik a polémiába és békít. Löw rabbi ekkor Chatam Szóiért gyanúsítja tudatlansággal Erec Jiszraél határaira vonatkozólag. Natonek Szofer védelmére kel. Löw azzal rágalmazza, hogy támadásaival csak ártalmas az egyetemes zsidóságnak. 1862-ben igen jelentős munka jelenik meg, ami felkelti figyelmét. Kalischer rabbi írja a Derisat Zion című könyvet, amiben kéri, követeli a zsidóság visszatérését Palesztinába. A gazdasági település mellett fejt ki propagandát. Követeli továbbá a haluka megszüntetését és produktiv munkára ösztönzi a jeruzsálemi fiatalságot. Natonek éppen úgy, mint a Hessmunka olvasása után, siet és gratulál Kalischernek. Kalischer válaszában azt kéri, hogy Natonek még ne forduljon a török uralom ellen. Keresse elvének pártfogóit a nyugati államokban. Kalischer a Hibát Zion egyik mozgató alapító tagja, így kerül Natonek elszigetelt magyar helyzetéből az európai nemztközi zsidó kultúr-cionizmus szervezetébe. 1866-ban először hagyja el Magyarországot, tettre készen a céljai megvalósítása érdekében. Első állomása Frankfurt: Abraham Geiger nevű rabbival tanácskozik és igyekszik megnyerni cionista tervének. A rabbi ajánlólevéllel látja el ésPárisba küldi, ahol az Alliance-vezetőség székel. Ez az első és egyedüli zsidó szervezet, ami Palesztinái telepítéssel és az ottani zsidók,valamint a világ zsidóságának sorsával foglalkozik. Filantróp munkát vállalnak és támogatnak szegényeket, védenek üldözötteket. Natonek Párisban régi baráttal találkozik,akivel levelezett, addig még személyesen nem ismerte, de kitűnő megértés alakult ki közöttük: Moses Hessel. Közösen írják meg a memorandumot, amit benyújtanak az Alliance-hoz. Természetesen anyagi segítséget igényelnek az ereci telepítési munkálatokhoz és pénzgyűjtéshez engedélyt. Eliezer Izidor, a francia főrabbi, Albert Kohn vezetőségi tag és végül a híres elnök, a nagy francia államférfi Cremieux szívesen fogadják. Utóbbi írásban válaszol Natonek kérésére: Szívesen segít az Alliance szegény szerencsétlen embereken, akik anyagi támogatásra szorulnak. Menekülteknek munkalehetőséget keres a Szentföldön és hajlandó gazdasági iskolát építeni, hogy ezáltal munkára képezze az ottani zsidó fiatalságot. Nem ajánlja a pénz gyűjtését és nem pártfogolhatja a föld vásárlását olyan mértékben, ahogyan Natonek elképzeli. A Mikve Israeli iskola megépítése Natonek terve alapján keletkezett. 30 év telt el és a zsidó nép nagy vezére, Natonek utódja, Herzl ugyancsak Párisban írja meg a Judenstaatot. Azonnal török utazásáról határoz, hogy megindíthassa a zsidó nép visszatérését az ősi otthonba. Most 1866-ban Natonek, aki 54 éves, egyedül álló ember a világon, nincs semmiféle anyagi vagy erkölcsi támogatása s mégis arról dönt magában,hogy Kustha-ba fog utazni és a törökök segítségét kéri a letelepedési engedélyhez, hogy megkezdődjék a zsidó nemzeti otthon megalapítása. Az Alliancetól kér útiköltséget, amit megtagadnak és a bécsi török követ ajánlólevelét kérelmezi. Egészségi állapota miatt egyelőre hazautazik, hogy kipihenve készüljön küldetésére. 1867 tavaszán Natonek levelet ír Hesshez, amelyben arra kéri, hogy eszközöljön ki számára ajánló levelet az Alliancetól. Közben megérkezett hozzá a török követ levele a portához, ami nagy segítséget ad Natoneknek. Amikor az Alliance hírt kap erről, ők is pártfogásba veszik és azt írják levelükben, hogy Natonek nevükben jelenhetik meg a török szultánnál. Természetesen biztosítják a törököket arról, ho-"* a zsidók a leghűségesebb alattvalói lesznek a török udvarnak. Az Alliance tanácsokr a! látja el és Kalischer, amikor tudomást sze réz útjáról, áldását küldi. Családját a Raab-rokonoknál Komáromban helyezi el és a pészachi ünnepek előtt indul útjára abban a reményben,hogy az ünnepeket már Kusthában töltheti. Bulgáriában töltött egy szombatot. Az ottani zsidók megtudták, mi járatban van, mire a Messiásnak járó ünnepléssel veszik körül, szállására zarándokolnak és külön kocsit bérelnek számára Várnáig. A pészachi ünnepeket valóban Kusthában tölti. Megismerkedik a helybeli előkelőségekkel: a helyi főrabbival,Jakir Gironnal,Herman Klarfelddel, a Monarchia ottani zsidó lakosságának képviselőjével, Servivel, az Ottomán Bank igazgatójával. A helyi zsidóság a nyugati zsidóság képviselőjének tekinti. A törökök, az ajánlólevelek láttára szívesen fogadják. Többször tárgyal Faud pasával,valamint a szenátus elnökével. A porta kérésére kívánságait írásba foglalja. Servi fogalmazza meg az iratot franciául amit héberre is lefordítanak. Natonek az iratot a Nagyvezérnek adja át. A szultán külföldön volt, Natonek ezalatt a zsidó hitközségeket látogatja. Egy karaita hitközség ódát ír tiszteletére, amit később Patai József magyarra lefordított. Az izgalmas tárgyalások legyengítik, sárgaságban betegszik meg, ami három hónapra ágyhoz köti. A szultán visszaérkezése után a krétai lázadásokkal foglalkozik, nincs ideje és lehetősége Natonek kérésével törődnie. Natonek dolga végezte nélkül kénytelen hazautazni. Servi héber költeményt ír tiszteletére visszautazása előtt. Natonek Balatonfüreden pihen, maid orvosi Marienbadba küldik gégebajának kezelésére. A marienbadi üdülés új eseményt jelent: Megismerkedik egy Hollender Benjamin nevű zsidóval, aki az Énekek Éneke új fordítását mutatja meg neki. Gyönyörködve olvassa, javítja és gondoskodik kiadásáról is. Előszóval látja el a kiadást és ott ismét hangot ad zsidó nemzeti eszméinek. A Bibliában szereplő női alakok hazafias tetteiről számol be. Ismételten hangoztatja, hogy a zsidóság ma olyan, mint egy alap nélküli épület: hiányzik a természetes alap nemzetiság és nyelv. 1872-ben Pesten lakik öt gyermekével. Hiányoznak adatok,miből élt és mit dolgozott. Tudomásom van arról, hogy a pesti neolog hitközség rabbit keresettbe Natonek nem felelt meg nekik, ami neolog szempontból érthető is. A magyar zsidóság 1868-ban három frakcióra esett szét: A neolog, ami a reformerek ágazata, az izolált ortodoxia, valamint kettejük között álló status-quo-ante. A viták folynak közöttük, egyben azonban egyetértenek: távol tartják magukat a zsidó nemzeti eszmétől és örök hűséget esküsznek a magyar népnek. Moses Hess tanácsára Natonek lapot indít meg Pesten német nyelven, az akkori művelt közösség nyelvén.Címe: Das einige Israel. Az újságban két célért küzd:a vallás egységesítése és a cionista gondolat. Egyik előfizetője Theodor Herzl apja. Patai József szerint Natonek bejáratos a Herzl-házba. A 12 éves Tivadar hallgatja terveit, politikai nézetét. A fiatalember lelkében ezek nem maradnak nyom nélkül. Herzl ekkor készül a bar micvára. A magyarországi zsidóság nem mutat érdeklődést a lap iránt, mivel az egyenjogúsítás lázában él és a magyar zsidóság arany korszakának minősül, ami a gazdasági fellendülést és az államba való beilleszkedést illeti. A lap rövid életű: összesen hét szám jelenik meg.Natonek itt is kudarcot vallott. Szegénységben, egészségben megrokkanva él. A régi barátok, akik ismerték Pá isbanyagilag támogatják. Tudományos cikkeit továbbra is Küldi a Hamagid-nak és a szerkesztővel,Dó"it' Gordonnal állandó levelezést tart fenn. Levélváltásuk örök értékű. 1879-ben készül el Keter Sem Tov című munkája, amit Landsberg rabbi 25 éves működésének emlékére írt. Erre Eliezer Izidor francia főrabbi kéri fel. A tanulmány az Alliance költségén jelenik meg. Utolsó éveit egy Heves megyei faluban tölti - elhagyatva, magányosan, leánya házában. Veje, Blumberger Jakab közjegyző írta fel emlékeit. 1892-ben halt meg. Blumberger írta és olvasta fel 1910- ben a Magyar Cionista Szövetség ülésén a kis könyvet Natonek életéről. Natonek tragikus alakja, kudarc-sorozata nem von le értékéből. 1952-ben rabbi Dov Frenkel,unokája írt monográfiát Natonek életéről és munkásságáról, héberül és magyarul. A nagy munkák a cionizmus történelméről azonban nem említik nevét, megfeledkeznek róla. Munkái fordításra és kiadásra várnak. Kéziratait Jeruzsálemben őrzik. Kiadandók, hogy munkáját értékelni és helyét a modern politikai cionizmus történetében kijelölni lehessen. VICCEK Magyar-zsidó viccek VICCEK Április közepén jelenik meg Kertész István könyve: Gitli néni tésztája — avagy elmélkedés zsidó viccekről. Dr. Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet igazgatója szerint '[a kötet első felét kitöltő tanulmány] zsidó művelődéstörténeti tekintetben egyedülálló, mert a zsidó vicc széles spektrumát fogja át. Külön értéke Kertész munkájának a magyar-zsidó vicc sajátos elemeinek bemutatása.' A kötet második része pedig az elmúlt 120 év során Magyarországon megjelent viccgyűjteményeket mutatja be 160 gondosan megválasztott vicc segítségével. Megrendelek___példányt a Gitli néni tésztája című könyvből postaköltséggel együtt példányonként $11.00 áron. (New Yorki Ákosok 0.80 cent adót kötelesek hozzáadni.) Név Cím A csekket István Kertész névre kérem kiállítani, és 638 West End Avenue #4B, N.Y., N.Y. 10024 dmre küldeni.
