Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-03-31 / 3. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1994 március 31. KÖNYVESPOLC A Magyar Holocaust Múlt számunkban két közlemény is adta tudtára a művelt olvasóközönségnek, hogy megjelent Braham L. Randolph professzor életművének,: THE POLITICS OF GENOCIDE-THE HOLOCAUST IN HUNGARY második, bővített és javított kiadása. Az esemény jelentőségét tudományos és történeti szempontból Hernádi Miklós kandidátus méltatta, míg a könyv megjelenéséről sajtóközlemény számolt be. Jelen cikkünk célja, hogy a könyvvel kapcsolatosan egy kevéssé hangsúlyozott szempontra hívjuk el a figyelmet. Hernádi kandidátus említette, hogy a műről számtalan magasztaló jelzővel ellátott kritika jelent meg, amit természetesen a magyar-zsidó közösség örömmel és elégtétellel vesz tudomásul. Közösségünk és a Magyar Zsidók Világszövetsége célkitűzéseinek szempontjából azonban a műnek mindent felülmúló jelentősége az, hogy alapját képezheti annak a törekvésnek, amit a magyar államvezetés, a nevelés és a magyar társadalom demokratikus irányba való átállítása, a megértés és kiengesztelődés szellemének érvényesülése és a múlttal való őszinte szembenállás érdekében elérni szeretnénk. Ez a mű forrásmunkája, tankönyve legyen a második világháború magyarországi vonatkozásainak, a magyar vészkorszaknak és egyben a legilletékesebb elhallgattatója azon szélsőséges irányzatoknak,amelyek Magyarországon ma felütik fejüket és szerte a világon a vészkorszak tagadásával jelentkeznek. Valljuk és kívánjuk, hogy a magyar büntetőtörvénykönyv szigorú büntetéssel sújtsa a vészkorszak tagadóit, a gyűlölet terjesztőit, a más csoportok ellen úszítókat és azoknak börtönbe küldése után jogszabály mondja ki a tetteseknek a börtönben tanfolyamon való részvételi kötelezettségét, amelynek során felvilágosítást nyernének, hogyan tudott a vadállati gyűlölet elhatalmasodni a világon és hatmillió ártatlan embert, köztük hatszázezer mgyar mártírt halálba küldeni. Mi a fentiekben látjuk Braham professzor művének jelentőségét. Azt szeretnők, ha ez a könyv a mi második és harmadik nemzedékünk kezébe kerülne,hogy utódaink eleget tudjanak tenni az emlékezés és nem felejtés kötelességének és a világ lelkiismeretének ébrentartásával akadályozzák meg a gyűlölet terjedését a világon. Meghajtjuk fejünket Braham professzor munkássága előtt, aki életművével az emlékezés és nem felejtés szent kötelességének a legmagasabb színvonalon tett eleget. Sai tóközlemén v "KossuLh Lajos Amerikában" címmel emlékkiállítás nyílt New York-ban a Magyar Főkonzulátuson Kossuüi halálának 100. évfordulója alkalmából. A nagy magvar államférfi és szabadsághös pályafutását a Hadtörténeti Múzeum tablói mutatják be, amerikai kőrútjának hatásának tárgyi emlékei - korabeli amerikai kiadványok, képek, plakátok, emléktárgyak Szarvasy Mihály New York-i műkereskedő gyüjteményéből kerültek kölcsönként a kiállításra. Láthatók még Kossuth és Görgey Amerikában kiadott emlékiratai, a Pesti Hírlapnak Kossuth haláláról és temetéséről közölt, eredeti példányai, valamint az amerikai körút állomásairól szóló amerikai hírlapi cikkek másolatai - ez utóbbiak Huzlányi István chicagói gyűjteményéből. Számos más amerikai magyar ajánlott fel családi gyűjteményéből Kossuth emlékeket. A kiállítás gazdag anyagát Szarvasy Mihály rendezte. A megnyitón László Balázs főkonzul tolmácsolta az újra szabad Magyarország tisztelgését a szabadságharc halhatatlan vezére emléke előtt. Christine Todd Whitman. New Jersey állam kormányzója ünnepi rendelettel a Magyar Nemzeti Szabadság cs Függetlenség Napjává nyilvánította a forradalom kitörésének napját, március 15-t. New York város Queens kerületének elöljárósági elnöke, Claire Shulman szintén ünnepi proklamációban méltatta a magyar nép szabadságharcát 1848- ban és 1956-ban. A Kossuth emlékkiállítás megnyitása alkalmából kitüntetések átadására is sor került. A főkonzul átnyújtotta Dr. Feketkúty Lászlónak a Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, amelyet a magyar történelem megismertetésében valamint a magyarság érdekében kifejtett munkásságáért kapott. Dr. Bartalos Mihály, a New York i Columbia egyetem tanára 1956-os Emlékérmet, Pivámylk Anikó és Boda Attila 1956-os Emléklapot vett át. László Balázs főkonzul március 19-én megkoszorúzta Kossuth Lajos emlékművét. A három alakos bronz kompozíciót amerikai magyarok 1928-ban állították New York egyik szép sétányán, a Hudson partján, elhelyezte a tisztelgés és emlékezés koszorújár számos magyar egyesület és egyház is. Dr. VARGA LÁSZLÓ: KIRÁLYI TEMETÉS A NÉP RÉSZVÉTÉVEL------- -------------------A MAGYAR-ZSIDÓ MÁRTIRŰNNEPÉLY (Folytatás a 2. oldalról) GÁTI N. NORMAN KÖSZÖNTI A HALLGATÓSÁGOT Emlékezésünk e gyászos órájában megtisztelő, egyben szomorú kötelességem üdvözölni a hallgatóságot a Magyar Zsidók Világszövetsége nevében. Eljöttünk, hogy emlékezzünk arra az eseménysorozatra, amely félévszázaddal ezelőtt történt és páratlan a világtörténelemben. A második világháború kezdetétől 1944 március 19-ig a náci hordák leigázták szinte az egész Európát, majd e napon megszállták Magyarországot, amely addig látszólag független volt, de — bár szükségbőkhűségesen kiszolgálta a nácikat Tíz rövid hónap elegendőnek bizonyult, hogy magyarországi pribékeik segítségével elpusztítsa Európa virágzó magyar-zsidó közösségét, amely az utolsó menedékül szolgált addig az európai menekülteknek. Tehervagonokban szállították az áldozatokat Auschwitz, Birkenau és a többi haláltáborba, vagy ölték a védteleneket a Duna hullámaiba.140 ezer fegyvertelen, ártatlan személyt a különlegesen magyar zsidóellenes intézmény, a munkaszolgálat emésztett fel az ukrajnai végtelen hómezőkön. Nekünk, túlélőknek szent kötelességünk egész életünkön keresztül, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk: az egész becsületes világ kötelessége harcolni a fejét ismét felütő gyűlölet ellen. 49 évig kellett várni az Egyesült Nemzeteknek napokkal ezelőtt hozott határozatára, amely végre elítélte az antiszemitizmust és mindazokat, akik a mások elleni hátrányos megkülönböztetést tartják vezérlő eszméjüknek. Ez az emlékünnepély a megfelelő alkalom arra, hogy figyelmeztessük a magyar kormányt: egyetlen demokratikus állam sem köteles eltűrni alapelvei elleni úszítást, a gyűlölet hirdetését mások ellen,. A kormány szilárd állásfoglalása Magyarország elemi érdekét szolgálja. Ebben a szellemben köszöntőm a magyar és izraeli kormány , valamint az egyházak és a sajtó képviselőit. (Folytatás az 5. oldalon) Dr. Antall József volt miniszterelnök temetése királyi méretű volt és úgy vélem, hasonlót századunkban idehaza népünk nem látott. Nem is igen láthatott. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1916-ban meghalt, temetése Bécsben volt, amit az I. világháború csatazajai kísértek. A megkoronázott IV. Károly külföldön halt meg, úgy szintén Horthy Miklós volt kormányzó is. Idehaza márcsak családi temetésben volt része, de még ennek a jogosságát és méreteit is vitatták. A század egyik nagy miniszterelnöke gróf Bethlen István a Szovjetunióban halt meg és a végtisztesség lerovása még hátra van. Gróf Teleki Pál volt miniszterelnök, az ország jövőjéért aggódva, a nemzet becsületét akarta megvédeni és Horthy Miklós kormányzóhoz 1941 áprilisában irt elítélő levele után önkezével vetett véget életének. A nemzet megdöbbent, de a temetését már a véresen folyó II. világháború eseményei beárnyékolták. A nemzet lelkiismerete volt, méltó megbecsülését még nem kapta meg. New Yorkban halt meg a bátor, németellenes miniszterelnök Kállay Miklós is, családi temetése idehaza megtörtént. Ugyancsak az Egyesült Államokban halt meg a II. világháború utáni kisgazda miniszterelnök Nagy Ferenc is, aki Ameri; kában jelentős tekintélyt szerzett hazánknak. Dr. Antall József halálával megkapta azt az elismerést, amivel a nemzet életében adósa maradt. A politikára születni kell, ahogy költőnek is. De ez sem elég, mert az eredményhez számos tényező, nem utolsó sorban a szerencse és a történelmi körülmények is szükségesek. Antall József sejtjeiben magával hozta a politikai tehetséget. Szenvedélyesen szerette amit csinált. Benne élt. Hét napot dolgozott egy héten és ha néha-néha baráti társaságban megpihent, ott is a politikáról folyt a szó. Korának született, mert a rendkívüli nehézségek ellenére negyven év szellemi és gazdaági romjain, a békés átmenetet biztosította és ha nehezen is, de elindultunk az új korszak felé. Természetesen ő sem volt hibák nélkül, ahogy minden közéleti embernek megvannak a fogyatékosságai. Egyik észrevehető gyöngesége az emberek kiválasztásában volt Iáható, ahol több— fedor — szőr a hűség fontosabb szerepet játszott, mint a OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOt tehetség. Ez is érthető volt, mert a közéletben az intrika, a hűtlenség, a volt barát hátbatámadása olyan természetes jelenségek, mint a fának a levele. Ettől akart megszabadulni, ami részben sikerült. CONSULATE GENERAL OF THE REPUBLIC OF HUNGARY Aki valaha is beszélt vele, érezte, hogy olyan magyar ő,akiből az ezeregyszázéves ma* gyarság szelleme sugárzik és feladata a Szent István-i Magyarország folytatása. Ebben a testet-lelket őrlő munkában teljesen feláldozta magát, aminek elismerése életében - sajnos - hiányzott. Minden közéleti embernek szüksége van munkáját segítő tárgyilagos bírálatra, de elismerésre is. Amikor a gyász idejében országszerte elhangzottak a munkásságát dicsérő beszédek, méltató cikkek jelentek meg, arra gondoltam, hogy jó lett volna, ha ezekből életében többet kapott volna. Megrázó volt látni, ahogy százezrek 4-5 órát várva menetelnek, hogy leróják kegyeletüket a parlamentben elhelyezett koporsója előtt. Sajnos életében százan sem voltak, akik felvonultak volna a parlament elé, hogy munkájáért kifejezzék köszönetüket és megerősítsék abban a küzdelembem, amelyben hazájáért és a halálos betegség ellen harcolt. Dr. Antall Józsefet nagy megbecsülés övezte külföldön, ebből idehaza - tisztelet a pár kivételnek - nagyon keveset kapott. Sokszor elmondtam, ami egy hazai napilapban november 22-én meg is jelent, hogy „a miniszterelnök a politikai keresztet viszi a politikai Golgotán, de Cirenei Simonokkal nem találkozik, de ostorcsapásokat bőven kap." Shakespeare Antoniusa mondja Julius Caesar sírjánál, közéleti emberekre utalva:- A jó mit ember tesz, gyakorta sírbaszáll vele, a rossz túléli őt, Ez légyen Caesar sorsa is ? — Dr. Antall József sorsa nem ez volt. A rossz sírbaszállt vele, a jó túléli, ami a nemzet hatalmas megmozdulása is igazolt. Századunk nagy temetése lezajlott és töprengéseink közben talán azon is elgondolkozunk, hogy necsak a temetésben legyünk nagyok, hanem a hazájukért önzetlenül munkálkodók elismerésében is.... életükben. * A fenti írás szerzője a Kereszténydemokrata Néppárt elnökhelyettese,pártja jelölőlistáján második helyen szereplő képviselőjelölt és tegyük hozzá: lapunk alkalmi cikkírója. Beküldött cikkét, amely történettudományos visszapillantást is tartalmaz magas irodalmi színvonalú megnyilvánulásában, örömmel közöljük.
