Newyorki Figyelő, 1993 (18. évfolyam, 1-9. szám)
1993-08-24 / 7. szám
1993 augusztus 24, NEWYORKI FIGYELŐ 5 Randolph L. Braham: Horthy Miklós újratemetése és politikai feltámadása Horthy Miklós, Magyarország egykori (1920-1944) kormányzójának földi maradványait szeptember 4-én szállítják vissza Portugáliából és szülővárosában. Kenderesen helyezik örök nyugalomra felesége és ifjabbik fia maradványaival együtt.1' A magyar nacionalisták szerte a világon minden kétséget kizáróan dicsőíteni fogják az egykori államfőt, akit az antikommunizmus és a revizionizmus elleni harc sikeres bajnokának tekintik. A nacionalisták felemlegetik majd, hogy Horthy kormányzása idején az ország a keresztény-nemzeti vonal irányában fejlődött és Horthy a Trianoni Szerződés (1920) által elcsatolt területek visszaszerzésével jelentős lépéseket tett Nagy-Magyarország visszaállítása irányában. De tényleg hazafi volt-e Horthy Miklós? Horthy a konzervatív-arisztokrata elit képviselője volt, amely az idejétmúlt tei'eudális osztályrendszert életben tartotta. Horthy belpolitikájában arra törekedett, hogy a földbirtokos arisztokrácia előjogait megtartsa, a parasztság törekvéseit pedig elnyomja. Ez a politika Magyarországot a Tengelyhatalmak kötelekébe és egy hataiomuralmi, fasiszta jellegű rendszerbe vezette. Horthy Magyarországa keblére ölelte Hitler revizionista törekvéseit és első volt a csatlós államok között, amely a Hármas Szerződést (Tripartitum) 1940. november 20-án aláírta. Magyarország, csatlakozván a Tengelyhatalmak Jugoszlávia (1941 április 11), majd a Szovjetunió (1941 június 27) elleni támadásához,hamarosan a nyugati demokratikus országokkal is háborúba sodródott. A magyar és német csapatok 1943 eleji megsemmisítő voronyezsi és sztálingrádi veresége után a Horthy-rendszer főcélja az lett, hogy Magyarországot fokozatosan kivonja a Tengelyhatalmak kötelékéből. De az elérhetetlen célok éléséé — az elcsatolt területek visszaszerzése, a szovjet megszállás elkerülése és a „hagyományos rendszer" fenntartása - tragédiához vezetett: Magyarországot először a németek (1944. március 19), majd a Vörös Hadsereg szállta meg. A németekkel együttműködő magyar nácik október 15-16-án sikeres puccsot hajtottak végre Horthy ellen. Az új „hungarista" rezsim alatt Magyarország maradt az egyetlen - áci csatlósország, amely a háború legvégéig a németek mellett harcolt és ennek következében az egyik igazi vesztesként került ki, ezúttal a Második Világháborúból. Horthy bel- és külpolitikája végzetes volt általában az országra nézve, de kataszt rotál is volt a magyar zsidóság részére. Horthy politikája nagymértékben elősegítette - ha valóban elő nem idézte — a lojális és igencsak hazafias magyar zsidóság pusztulását, amely közösség pedig aránytalanul nagy mértékben járult hozzá Magyarország moder~ fásához. Horthy uralma alatt az egykor virágzó zsidó közösség fokozatosan mind szigorúbb megkülönböztető rendelkezéseknek lett kitéve, s ez a folyamat aztán a zsidó közösség hanyatlásához, majd tényleges megsemmisítéséhez vezetett. Akárcsak a konzervatív arisztokrácia többi tagja, Horthy is „civilizált" antiszemita volt, aki különösen lekicsinylőleg bánt a „keleti", nem asszimilálódott zsidókkal. Nem sokkal azután, hogy 1919-ben kinevezték az ellenforradalmi nemzetőrök parancsnokává, a hadsereg számos egysége pogromokat hajtott végre, melyek során zsidók ezrei pusztultak el. Nemsokkal kormányzói kinevezése után Magyarországon törvénybe iktatták az I. Világháború utáni Európa legelső zsidótörvényét (1920 szeptember 22). Ezt aztán a 30-as évek végének egyre kegyetlenebb zsidótörvényei követték. 1941 nyarán mintegy 16-18.000 úgynevezett „idegen" zsidót deportáltak a közeli Kamenec-Podolskba, ahol legtöbbjüket a nácik mészárolták le. 1942 elején Bácska területén a magyar csendőrség és katonaság mintegy 1000 zsidót gyilkolt meg. Több tízezer zsidó a kényszermunkás századokban való szolgálat alatt pusztult el. Bár igaz, hogy Európa többi náci-beállítottságú országához képest a zsidók Magyarországon viszonylagosan jól éltek, a 30-as évek végi, majd a 40-es évek eleji egyre kegyetlenebb zsidótörvények megteremtették az alapot a német megszállás után bekövetkezett Végső Megoldás elfogadásához és sikeres kivitelezéséhez. Schloss-Ktesteimben, 1944 március 18-19-én a Hitlerrel való találkozása folyamán Horthy beleegy^ze sétadta, hogy többszázezer „zsidó munkás’-t Németországba szállítsanak. A Végső Megoldás német és magyar szakértői ezt a megegyezést alaposan kihasználták annak érdekében, hogy ideológiailag alátámasztott faji törekvéseiket végrehajthassák. A Horthy által kinevezett Sztójay Döme-kormány hivatalba lépése után a magyar zsidó közösséget a háború iegkegyetlenebb és legkoncentráltabb megsemmisítési folyamatának tette ki. Az állami hatalom nyújtotta lehetőségek birtokában a nácik és magyar cinkosaik villámgyorsan „megoldották*’ a zsidókérdést. A zsidók elszigetelését, vagyontalanítását, gettóba zárását, összegyűjtését és deportálását -mindezt Lengyelországban csak évek hosszú során hajthatták végre — mintegy négy hónap alatt tudták lebonyolítani. Július 7-én Horthy ugyan leállította a deportálást (bár ez július 9-ig folytatódott), de ekkorra már -Budapest jelentős kivételével) - egész Magyar ország Judenrein volt! A magyar vészkorszak közel hatszázezer áldozatot követelt. / (■*.) Horthy Miklós 1957. február 9-én, 88 éves korában hányt el Estorilban. Fia, if}. Horthy Miklós 1993. március 28-án, 86 évesen halt meg. Anyja, az 1959-ben elhúnyt Horthy Miklósáé mellett temették el a lisszaboni Angol Temetőben.) Nem mindennapi kulturális esemény kelt köreinkben megérdemelt figyelmet: Dr. Mautner Richard, neves new-orleansi szakorvos, a felejthetetlen Mautner John és Mimi asszony, a newyorki társadalmi élet közszeretetben álló, központi személyiségének fia, hűen őrzi és saját személyében is ápolja szülei elkötelezettségének,a magyar kultúra fenntartásának eszméjét. Régi,ismert sakkbarát,aki széles körökben gyakorolja a nemes elmesportot. Ezúttal Mautner doktor olyan messzehangzó rendezvény létrehozásával lép az amerikai nyilvánosság elé, amely nem csak kulturális, de az amerikai-magyar kapcsolatok vonatkozásában is kiemelkedő jelentőségű, egyben pedig a világ előtt bizonyítja a magyar szellem élenjáró érvényesülését. Az ügy háttere a következő: Az IBM-cég a komputer gyártásban is első helyet foglal el a műszaki világban. A cég két évtizeden át foglalkozott a sakk-komputer fejlesztésével. Az új komputer, amelyet DEEP BLUE-nak neveztek el,a hasonló gondolkodó gépek vetélkedésében is elviszi a pálmát. Ennek népszerűsítése érdekében a cég Mautner Richard doktor támogatásával bemutató mérkőzést szervezett, nem kisebb sakk-személyiség közreműködésének biztosításával, mint a 16 éves Polgár Judit, aki fiatal kora ellenére egyike a legesélyesebb sakknagymestereknek, akik a közeljövőben jogot szerezhetnek a jelenlegi világbajnokkal, Kasparov-val való páros mérkőzésre. Maga Kasparov sem rejti véka alá azt a nézetét, hogy a Polgár-kislány lesz rövidesen kihívó ellenfele a világbajnoki címért való küzdelemben. A BLUE THOUGHT népszerűsítéséért folyó munkának befejező fázisa 19&4 májusában következik, amikor Kasparov világbajnok fog mérkőzni a a sakkozó géppel Mautner Richard doktor az augusztus 20-án, az IBM-cég székhelyén, Hawthorne,N. Y.-ban rendezendő mérkőzés megvalósításával beírta nevét a sakktörténetbe, egyben a magyar kulturális körök háláját érdemelte ki, Polgár Judit amerikai útjának és szereplésének megszervezéséyel, „ A NAHARIYAI MAGYARUL BESZÉLŐK KLUBJÁNAK HÍREI A nahariyai Magyarul Beszélők Klubjának immáron bevezetetté vált félévi ÉRTESITŐ-je, amely az 1993 január 1-június 30 időszakot foglalja magában,Csillag László szerkesztésében megjelent A beszámoló lüktető társadalmi életről tesz tanúságotA Klub működéséből nyilvánvaló, hogy annak vezetősége és — bátran mondhaljuk — valamennyi tagja átérzi a testvéri kapcsolat és amivel ezzel együttjár, — a magyar-zsidó kultúrörökség fenntartásának szükségességét Közösségünk mai életének figyelembevételével tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy a nahariyai Klub a megőrzés kötelességének ápolásával élen jár. A beszámoló hűen tükrözi vezetőinek és áldozatkész,lelkes tagjainak dicséretre méltó munkásságát. Az Értesítő beszámol az egymást hétről-hétre követő rendezvényekről, az újbevándorlók és öregek irányában teljesített jótékony munkáról. Irodalmi részében meg kell említeni Péter Ferenc elnök mártírokra emlékező beszédét, Alex Bondy köszöntését, amellyel az új csatlakozókat üdvözli. Fontos része az Értesítőnek az a híradás, amely beszámol az izraeli magyar vonatkozású klubok összefogásáról a vészkorszak jövőre tartandó 50-ik éves egyetemes megemlékezés méltó megrendezése érdekében, amely a magyarországi, amerikai és izraeli magyar származású zsidóságot egyaránt élénken foglalkoztatja. Az időpont öszszeegyeztetése, mint lapunk más helyén jelentjük, folyik és remélhető, hogy erről rövidesen tájékoztatást nyújthatunk. Horthy csodálói kétségtelenül a deportálás leállítására emlékeznek elsősorban a magyarországi vészkorszak kapcsán. De, mint tudjuk, a Kormányzó még azokban az utolsó pillanatokban sem a maga elhatározásától indítttatva cselekedettXII. Pius pápa, Gusztáv svéd király és számos nyugati vezető, akik tudomással bírtak a magyar vészkorszak szörnyűségeiről, erős politikai és erkölcsi nyomást gyakoroltak Horthyra.Akármilyen hatásos is volt azonban ez a politikai és erkölcsi nyomás, a döntő tényező, amely Horthyt cselekvésre indította, valószínűleg az volt, hogy a hadihelyzet rohamosan romlott. A Vörös Hadsereg gyorsan közeledett Magyarországhoz, a nyugati szövetségesek győzelmesen terjeszkedtek a sikeres normandiai partraszállás után. S ha Horthy talán meg is mentette Budapest zsidóságát (ezt a tényt a Raoul Wallenberg körüli mítoszt keltők, sőt még a német és magyar nácik is saját érdemükként emlegetik), a vidéki magyar zsidóság, beleértve a Csehszlovákiától, Romániától és Jugoszláviától visszaszerzett területek zsidóságát, — egyértelműen Horthy kormányzósága alatt pusztult el. Mindez pedig közvetlenül a Szövetségesek győzelme előtt ment végbe, amikor Auschwitz titkai már széles körökben ismeretesek voltak. A magyarországi tragédia ellenére kortárs soviniszták továbbra is tisztelettel és csodálattal fognak emlékezni Horthy konzervatív anti-kommunizmusa és harcos nacionalizmusának keverékére. A Kormányzó földi maradványainak újratemetése feltehetőleg az első lépés lesz teljes rehabilitása irányába, mint olyan „hazafi"-ét, aki saját felfogása szerint Magyarország legjobb érdekeit szolgálta. Azon történészek feladata lesz majd az igazság felderítése, akik Magyarország szellemiségével és demokratikus jövőjével törődnek. DR. MAUTNER RICHARD MEGHÍVÁSÁRA POLGÁR JUDIT, A 16 ÉVES CSODASAKKOZÓ MÉRKŐZIK AZ EBM-KOMPUTERREL
