Newyorki Figyelő, 1993 (18. évfolyam, 1-9. szám)
1993-08-24 / 7. szám
1993 augusztus 24. NEWYORKI FIGYELŐ 3 A MAGYAR KÖZÉPISKOLAI TANKÖNYV HAMIS KÖZLÉSÉNEK KIIGAZÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ÜGY A NEMZETKÖZI MAUTHAUSEN BIZOTTSÁG ÜLÉSE Amint ezévi június 30-i kelettel megjelent számában a NEWYORKI FIGYELŐ jelezte, dr. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter dr. Fürst Lászlóhoz, a Magyar Zsidók Világszövetsége amerkai elnökéhez irt válaszlevelében kilátásba helyezte, hogy a középiskolák számára kiadandó tankönyvben helyesbítésre kerül az előzőleg feltüntetett téves adat a magyar zsidóság vészkorszakbeli veszteségeiről. A miniszter felajánlása alapján a Világszövetség által kijelölendő szakértő részt fog venni a tankönyv lektorálásában. Ezt a feladatot dr. Szita Szabolcs történész, a Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ vezetője készséggel elvállalta. Alapos tehát a remény, hogy a magyar vészkors/ak áldozatainak számát érintő történelemhamisítás kiküszöbölésre kerül. Dr. Szita Szabolcs erről a témáról már több ízben nyilatkozott a nyilvánosság előtt. Az ő és a cikkíró engedélyével az alábbiakban közöljük a Népszava ezévi február 18-i számában megjelent inteijút. A magyar zsidóság kegyeleti érzéseit közvetlenül érintő további fejleményeiről folyamatosan fogjuk tájékoztatni olvasóinkat. — Szakértő az új történelemkönyvről undorító számháború tás kétségtelenül a németek kezében volt, de az üldözés politikáját a magyar állami hatóságok hajtották végre. Ugyanez volt a helyzet a deportálásokkal is, ám mindezekről a szerző - nyilvánvaló politikai-ideológiai okokból — „megfeledkezett." — Térjünk rá akkor a fő kérdésre vagyis arra, hány főre tehető a fasizmu magyar zsidó áldozatainak a száma. Ö elfogadja a 600 ezres adatot? — Nézzük meg előbb,hogyan került a köztudatba ez az adat. A háború után a zsidó szervezetek számba vették, hány zsidó maradt Magyarországon, pontosabban mondva azon a területen, amely a háború idején Magyarországhoz tartozott. Ezt a számot kivonták a 825 ezerből — ennyi zsidó élt ugyanitt korábban — s így jött ki a 600 ezer. — Fenntartható ez az adat to vábbra is? — Valószínűleg nem. Néhány tízezernyi ugyanis—bár a deportálást vagy a munkaszolgálatot túlélték - már nem tértek haza Magyarországra. Aztán sokan voltak olyanok, akik rövid időre hazatértek ugyan, de mivel azt találták, hogy mindenük és mindenkijük odaveszett, inkább ők is máshol, főként Palesztinában — a későbbi Izraelben— kezdtek új életet. — Milyen számot tart hát helyeslek? — A hazai szakirodalom mostanában 390 ezer magyar zsidó áldozatról beszélt. Ez a minimális adat, tehát azokat foglalja magába, akiket teljes bizonyossággal meggyilkoltak. Ezév májusában Bécsben tartott ülést a Nemzetközi Mauthausen Bizottság,amelyen résztvett dr. Szita Szabolcs történész, egyetemi magántanár, a Magyar Auschwitz Alapítvány — Holocaust Dokumentációs Központ vezetője. A tanácskozás két témakörben mozgott. Az egyik: miként lehet figyelmeztetni a felnövő generációkat a nácizmus veszélyeire. Egybehangzó megállapítás szerint a fasizmus ellen megfeszített nevelési munkával kell harcolni. A másik téma a mauthauseni koncentrációs tábor felszabadulása 50. évfordulójára való emléekezés előkészítése volt Az 1995-ben megrendezendő, nagyszabású emlékezés során kerül eldöntésre, miként adják majd át az emlékhelyet a következő nemzedékeknek. A Bizottság első ízben választott magyar tisztségviselőt dr. Szita Szabolcs történész személyében, akit főtitkár-helyettessé választottak. A RAOUL WALLENBERG EGYESÜLET VÉSZKORSZAKEMLÉKNAPOT KÉR A Raoul Wallenberg Egyesület nyílt levélben fordult Göncz Árpád államelnökhöz, Antall József miniszterelnökhöz és Szabad György országgyűlési elnökhöz, hog'' október 15-ét,a nyilas rémuralom kezdetét nyilvánítsák a vészkorszak áldozataira emlékező gyásznappá. Somlyó Zsuzsa,az egyesület elnöke a kérést azzal indokolja, hogy Magyarországon egyre terjednek „azok a történelemhamisító szándékok, amelyek megpróbálják kisebbíteni a Holocaust tényét. "A Magyar Narancs c. lap megkérdezte dr. Szita Szabolcs történészt, aki elmondotta, hogy Magyarországon eddig csak a Hunnia folyóiratban jelentek meg a gázkamrák tényét vagy számát kétségbevonó írások. Elterjedt jelenség a „számháború" is, amely szerint a hatszázezer magyar zsidó áldozatnak „csak a felét" ölték meg lágerben. Mivel a történelmi revizionizmus célja a náci bűntettek igazolása, ezért a Magyar Holocaust Alapítvány Holocaust Füzetek kiadását határozta el, amelyeket információ és dokumentáció céljára iskoláknak szán.- Természetesen. Hogy menynyivel, arról vita folyik. Izraelben egyes kutatók 550 és 600 ezer közöttire teszik az áldozatok számát, , mások kevesebbre, illetve hajlanak ; arra, hogy velünk együttműködve i próbálják megközelíteni a valós adatot. — De vajon honnan származik a „tankkönyvben" olvasható 310 ezres szám? Fogalmam sincs! Feltehetően a könyv ideológiájával függ össze. Ehhez tudni kell, hogy nyugati szélsőjobboldali körökben az elmúlt években divatossá vált egyfajta történelmi „újraértékelési" elmélet, amely lekicsinyíti, egyes esetekben pedig egyenesen tagadja a nácizmus bűneit. Ez az elmélet beszivárgott Magyarországra is, és így kényessé, politikai jellegűvé tette a kérdést. Kialakul egy undorító „számháború", melyei a szélsőjobboldal a lényeg elkendőzésére használ feLAnnak elkenésére, hogy a fasiszta korszakban tervszerű és tömeges emberirtás folyt, és hogy ennek megvalósításához a magyar állami hatóságok tevőlegesen hozzájárultak. Másfelől viszont az érintettek - a fasiszta népirtás túlélői - érthető módon érzékenyek és néha ingerülten reagálnak a közzétett, a korábbiaknál esetleg alacsonyabb számadatokra. Nehéz kérdés ez ma Magyarországon. Kepecs Ferenc Új történelemtankönyvet adtak ki nemrégiben a gimnáziumok negyedik osztályai számára. A borítóján lévő — a magyar nemzeti zászlót éppen eltaposni készülő - harckocsi miatt „tankkönyvnek" elnevezett művet máris rengeteg kritika érte. Legutóbb az izraeli rádió bírálta,amiért az eddig ismert 600 ezerről 310 ezerre „szállította le" a fasizmus magyarországi zsidó áldozatainak számát. Vajon melyik adat igaz? A kérdést Szita Szabolcs történésznek, a Magyar Holocaust Dokumentációs Központ vezetőjének tettük fel. Egyben véleményét is kértük a sokat vitatott „tankkönyvről." — Véleményem az, hogy történetiségében ez a könyv egyértelmű visszalépést jelent az utóbbi években kiadottakhoz képest. Meg kell mondani persze, hogy az államszocializmus 40 évének történelemtankönyvei is rosszak voltak: fontos, de tabunak minősített témákkal nem foglalkoztak és a történelmi objektivitás helyett egy bizonyos ideológia hatotta át őket. De hát éppenez jellemzi ezt a — szemmel láthatóan államilag preferált — mostani tankönyvet is! Ebből is ideológia, a jelenleg hivatalosnak látszó eszmeiség sugárzik. Szemlélete torz, időnkint pedig egyenesen brosúra színvonalú. És egyszerű vagy nyilvánvalóan politikai indíttatású tévedések is vannak benne — Ráldául? i Hogy a fasizmus korszakánál maradjunk: a szerző azt úja, hogy Magyarország német megszállása után a zsidókat koncentrációs táborokba szállították, de kimaradt az, hogy előbb gettókban gyűjtötték össze őket. Más helyütt arról van szó, milyen kegyetlenül üldözték a németek a magyar zsidókat.Nos, az irányí-KAPHATÓ! Randolph L. Braham professzor hatalmas műve A MAGYAR HOLOCAUST 1. két kötetes kiadása magyar nyelven, 75 US dollár 2. Rövidített kiadása magyar nyelven, 15 US dollár Nem hiányozhat egyetlen házi könyvtárból! Megrendelést, csekket vagy money ordert kérjük az alábbi dinre küldeni: Institute for Holocaust Studies The Graduate Center — C.U.N.Y. 33 West 42nd Street New York, N.Y. 10036 — U.S.A. — A valódi szám ezek szerint nagyobb is lehetett?
