Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)
1992-12-30 / 12. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1992 december 30. Egy lap az amerikai szenátus jegyzőkönyvéből Ezen a csöppet sem nyugodt őszön az Egyesült Államok szenátusának Kongresszusi Jelentés című jegyzőkönyve, S. 12 791. oldalán két magyar vonatkozású dokumentumot közöl. Az egyik Joseph L Lieberman szenátor felszólalása, a másik Bollobás Enikő magyar diplomata cikke, amely egyébként a Washington Postban is megjelent. Először néhány szó,. Liebermanról. A Connecticut állambeli Stamfordban született 1942-ben. A hagyományhü zsidó fiatalember a Yale-en szerzett jogi diplomát. 1970-ben államának szenátora, s tíz éven át a demokrata frakció vezetője. 1982—1988 között Connecticut főügyésze — igazságügyi minisztere —, majd az 1988-as választáson washingtoni szenátor lesz, hat teljes évre. A demokrata pártban annak a csoportosulásnak tagja, amelynek Clinton és Gore is. Jelenleg a szenátus egyetlen ortodox zsidó személyisége. Négy fontos könyvet irt, a legjelentősebbet az atomfegyverek továbbterjedésének megakadályozásáról. Figyelme azért fordult Magyarország felé, mert államában jelentős számú és jelentős befolyású magyár él. Politikai mérlegelők szerint Lieberman a Clinton vezette Egyesült Államokban az eddiginél is markánsabb szerepet játszik majd. Bollobás Enikő, aki jelenleg a Külügyminisztériumban az amerikai, a skandináv és az izraeli területi osztályokat felügyeli, washingtoni diplomáciai szolgálata idején kitűnő kapcsolatokat ápolt Joseph Liebermannal. Együttműködésüket a connecticuti magyar vonatkozások mégis csak egyfelől indokolják. A másik szál, amelyik összekötötte őket, a zsidóság. A katolikus családba született Bollobás Enikő egyetemi évei alatt kezdett foglalkozni hebraisztikával és júdaisztikával, s tanulmányai Scheiber Sándorhoz vezették. A Rabbiszeminárium legendás igazgatója nagy hatást gyakorolt a fiatal bölcsész gondolkodására. E domináns kapcsolatra vezethető vissza, hogy a politikai rendszerváltás után a Washingtonba került diplomatanő szorgalmazására nagy sikert aratva bemutatták Féner Tamás fotóművész zsidó tárgyú képeit — köztük a Scheiber Sándorról ÜJ szóló kitűnő sorozatot —, s ő volt az, aki a washingtoni magyar nagykövetségen — a tekintélyes számú meghívott vendég számára rendezett széderesten — fölidézte Scheiber professzor alakját, méltatva a tudós pedagógus nagyszerű életművét. Ilyen előzmények után válik érthetővé, miért búcsúzott az ortodox zsidó Joseph Lieberman oly érzékeny szavakkal az amerikai szenátusban Bollobás Enikőtől. A Kongresszusi Jegyzőkönyvből idézünk: „Elnök úr! A washingtoni diplomataközösség a közeljövőben elköszön egyik csillagától, mivelhogy a magyar nagykövetség misszióvezctő-helyettese viszszatér Budapestre. Bollobás Enikő különösen jól szolgálta országát. Fáradhatatlan képviselője volt nemzeti politikai és gazdasági érdekeinek.’’ Lieberman kifejtette: Magyarország jelentős haladást ért el á szabad vállalkozási rendszer megteremtésében és a demokrácia megalapozásában. Személyes vonatkozásban pedig hozzátette meggyőződését, miszerint „Eollobás Enikő Budapestről is ugyanolyan hatékonyan tudja majd képviselni a magyar progresszió ügyét, mint az Egyesült Államokból Az a Washington Post-beli cikk pedig, amire a szenátor utalt, Valóban figyelemre méltó. Az új Magyarország helyzetét a kelet-közép-európai térség összefüggéseiben elemzi, s éppúgy utal a veszélyes feszültségekre, mint a reményre, hogy a népek végül is rászolgálnak a józan optimizmusra. És hogy miként vélekedik a külügyminisztériumi főosztály, vezető a hazai és nemzetközi közvéleményt foglalkoztató zsidó vonatkozású kérdésekről, álláspontját jól mutatja az a kijelentése, £mit az Andrew Baker vezette amerikai zsidó bizottsággal folytatott tárgyalásokon — kimondatlanul is idézve Scheiber Sándor szellemét — fejtett ki. A magyar kormánypolitika — húzta alá — határozottan fellép minden szélsőséges megnyilatkozás, így az antiszemitizmus ellen, s elkötelezettségéhez híven a legszélesebb értelemben szavatolja a magyar zsidóság jogait. B. I. G. ELET KAPHATÓ! Randolph L. Braham professzor hatalmas műve A MAGYAR HOLOCAUST 1. két kötetes kiadása magyar nyelven, 75 US dollár 2. Rövidített kiadása magyar nyelven, 15 US dollár Nem hiányozhat egyetlen házi könyvtárból! Megrendelést, csekket vagy money ordert kérjük az alábbi címre küldeni: Institute for Holocaust Studies The Graduate Center — C.U.N.Y. 33 West 42nd Street New York, N.Y. _____ 10036 — U.S.A. KÜLDETÉSBEN A Jewish Week interjúja Tony Curtis-el A Jewish Week népszerű riportere, Tim Boxer rendkívül élénk interjút közöl Tony Curtis-el, aki új film forgatása kapcsán tartózkodik New Yorkban. A cikkíró Tonyt nemcsak híres filmszínészként, de előkelő művészként is mutatja be, akinek képei múzeumokban és magángyűjteményekben egyaránt megtalálhatók. Magyar származása személyes szenvedélyre ösztönözte, ami az Emanuel Foundation for Hungarian Culture működésében érvényesül. Tony Curtis ennek az Alapítványnak a diszelnöke, amelynek nevét is ő adta, édesapja, Schwartz Emanuel emlékének megörökítésére. Az Emanuel Foundation szervezetének keretében a magyar nép nevelését tűzte ki céljául, — annak megértésére és az ismétlődés megakadályozására, amit hatszázezer magyar zsidó állampolgár meggyilkolásával járt borzalmak idéztek elő. Tony meglátogatta Mátészalkát, apja szülőhelyét, ahol a templomot és a temetőt romokban találta. Fenntartandónak érzi a kegyeleti helyeket, ami nevelni fogja a magyar ifjúságot, hogy az ami most történik Németországban, ne fordulhasson újra elő. A gyűlöletet — Tony szerint — csak szorgos neveléssel lehet csökkenteni. Az Alapítvány programjában nemcsak a mártiremlékmű fenntartása, a Dohány utcai templom restaurálása szerepel, hanem Raoul Wallenbergről elnevezendő park létesítése is. Az anyagiakról nem kéregetés útján kell gondoskodni — mondja —, hanem az eszme hirdetésével és azzal,hogy pénzszerzésre nem kell pénzt költeni. — Miért tartanak hétfogásos ebédeket — kérdezi —, ha a költségeket alacsonyan Tony Curtis lehet tartani? Összejöveteleken aprósütemények és némi ital felszolgálásával kell elérni azt, amit eddig lakomákon gyűjtöttek. Hathatós segítséget nyújt Tony munkájához Kelly leánya,aki maga is színésznő. Az Alapítványnak Kelly a társelnöke. Izraeli tartózkodása idején minden nap megjelent a Falnál. Valaki segített neki tef ill int rakni. Nagyon megszerette a környezetet és ezért imádkozott a Nyugati Falnál minden reggel. Izraelben tömegesen járultak hozzá magyar származásúak, hogy megköszönjék neki azt a munkát, amit az emlékezés érdekében kifejt. Tony Curtis személye és munkája nagy nyeresége a mártírjaink emlékezete és kultúrális örökségünk fenntartása érdekében folyó erőfeszítéseknek. A KERESZTÉNYDEMOKRATÁK NEMZETKÖZI ÜLÉSE — Dr. Varga László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter beszámolója hazatérése után — Negyvennyolc évvel ezelőtt, Budapesten, a náci Németország megszállása alatt, a Margit körúti katonai fogház 3. emeleti cellájában 24-en szorongva vártuk ítéletünket. Mellettem a szalmán feküdt dr. Keresztes Sándor barátom. Ha azt mondtam volna neki, hogy közel fél évszázad múlva Brüsszelben találkozni fognak Európa, Dél- Amerika, Ázsia, Afrika és a széthullott Szovjetunió kereszténydemokratái, bizonyára legyint és csak ennyit mondott volna „Őrült áloiru" így kezdtem felszólalásomat a Keresztény Demokraták Nemzetközi ülésén december 10-én Brüsszelben az európai parlamentben, ahol az „őrült álom" valóság lett, mert 43 ország keresztény pártjainak körülbelül 200 delegátusa ülésezett. Az ülésnek szinte történelmi jelentőséget adott, amikor V. Savitsky, a szentpétervári kereszténydemokraták pártjának elnöke felállt és TV-közvetítés közben mondotta:- Köszönjük az Önök segítségét, hogy az országunkban 70 évig uralkodó kommunista rendszert segítettek megbuktani.— A két napos konferencián a delegátusok az országukban létező problémákat ismertették. Felszólalásom további részében a KDNP nevében rámutattam azokra a nehézségekre, amikkel a Szovjetunió megszállása alól felszabadult országokban meg kell küzdeni, mert mind a gazdasági, mind a szellemi, kultúrális. politikai életet szinte újjá kellett és kell építeni. Ugyanakkor meg kell küzdeni a jobb- és baloldali szélsőségesekkel. Továbbá - és ami talán a legfontosabb nálunk, de szerte a világon is — választ kell adni a megoldandó kérdésekre. Nem elég a keresztény alapelveket, eszmevilágot, az értékrendszert ismerni és megvallani, hanem a keresztény demokráciának minden szorító kérdésre: így a szociális igazságokra, piacgazdálkodásra, a munkanélküliségre, a nevelésre, a környezetvédelemre, a szakszervezet és a munkás-kérdésekre megoldást kell találni. Ez volt a konferencia legégetőbb kérdése, mert a kereszténydemokrácia nem más, mint a keresztény tanításoknak politikai megvalósítása. A kommunizmus, mint ideológia és politikai rendszer végleg megszűnt, mert a történelem folyamán az elhamvadt eszmék nem kapnak újra lángra és a szakadékba esett gazdasági rendszerek nem lesznek többé életképesek. De ugyanakkor a kereszténydemokratáknak bizonyitaniok kell, hogy képesek korszerűen irányt mutatni. Ezen múlik a kereszténydemokrácia jelene és jövője. SAJTÓTÜKÖR
