Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)
1992-12-30 / 12. szám
1992 december 30. NEWYORKI FIGYELŐ 5 INNEN-ONNAN BEMUTATJUK KLEIN GYÖRGY PROFESSZORT Jelen cikkünk keretében bemutatni kívánjuk olvasóinknak Klein György professzorija Stockholmban élő, kiváló magyar zsidó tudóst, akinek pályafutása, élete, munkássága és világ felfogása nem mindennapi és mélyen elgondolkoztató. Eden József barátunk és alkalmi munkatársaunk jóvoltából Budapesten felvett interjút kaptunk, amelyben Eszéki Erzsébet írónő folytatott beszélgetést a tudóssal, utóbbinak legutóbbi magyarországi tartózkodása alkalmával. Az interjúban Klein professzor számos meghökkentő megállapítást tesz,amely mindenki számára, zsidóknak, antiszemitáknak egyaránt tanulságos. Megtudjuk a cikkből, hogy a kárpátaljai Mezőkaszonyban született, ahonnan ötéves korában került Budapestre. 1943-ban érettségizett. A nyilas hatalomátvétel után kényszermunkára vitték,ahonnan megszökött. 1945- ben Szegedre megy tanulni, majd 1947-ben Svédországba, tanulmányútra.. Ott maradt és három és fél évtizede vezeti a Tumorbiológiai Intézetet. A tudós professzor nyers őszinteséggel mondja el érzéseit és világfelfogását az újságíró nőnek: 1953-ban született első gyermeke, azóta csak svédül beszélnek otthon. Annak ellenére,hogy rendkívüli módon kötődik a magyar irodalomhoz,nem akarja, hogy gyermekei tudjanak magyarul. Ezen egymásnak ellentmondó kettősség abból a megbántottságából fakad, hogy - ha azt mondták, nem vagyok magyar, akkor tessék, nem is vagyok hajlandó az lenni. De a magyar irodalmat továbbra is szeretem, ahogy szeretheti bárki idegen, ha megismeri. — Csaknem ötven év elteltével már feldolgozta magában a szörnyű emléket, de az országhoz fűződő furcsa viszonyán nem tud változtatni. A benne élő sokkot nem a nácik deportálása, hanem a magyar lakosság közömbössége váltotta ki. Első kötetének svéd címe ez: Haza helyett. Az újságírónő kérdésére, hogy ez azt jelenti-e, hogy nincs többé hazája, úgy válaszol, hogy az országok közül Izrael áll hozzá legközelebb, ezért héberül is megtanult. Mégis otthon csak a tudomány világában érzi magát, kollégái között. 1970-ben tért először vissza Magyarországra, ahol a Tudományos Akadémián tartott előadást. Ha valaki azt mondta Svédországban: Isten hozott itthon, azt természetesnek találta volna, ha viszont Magyarországon ezt mondanák neki, akkor mérges lenne, mert ahonnan kiközösítették és Auschwitzba deportálták, az az ország neki nem otthona... Klein professzor nemcsak tudós, de íróember is. Könyvei svédül, magas irodalmi szinten jelennek meg. Tagja a svéd Nobel díj-bizottságnak is . Egy svéd újságíró azt mondta, hogy ezért nem kapott még Nobel díjat. Ezt azonban a professzor egyszerűen „marhaság'-nak minősíti. A modern tudomány hibájának tartja," hogy egyre több a díj és mind több ember kerül felszínre, akiket nem a munka, hanem az elismerés vezérel. Klein György professzor megállapításai bizonyára sokakat gondolkodásra ösztönöz, de ha az otthon kérdésében negativ álláspontot is foglal el, a közösségünk mégis igen büszke lehet kiváló fiára... TÜNTETÉS A NÉMET KORMÁNY ELLEN WASHINGTONBAN Washingtonban egy Student Coalition against Apartheid and Racism (SCAR) elnevezésű diákszervezet működik, amely céljául tűzte ki a faji és egyéb megkülönböztetés elleni harcot Ennek legutóbbi, széleskörű figyelmet keltett megnyilvánulása volt az ún. KRISTALLNACHT évfordulóján a washingtoni német nagykövetség előtt rendezett tüntetés, amelynek során kb. 200 személy tiltakozott a németországi neo-náci mozgalom, valamint a Kohl-kormány azon intézkedése ellen, amely a mekültek eltávolítására, főként a cigányok tömeges deportálására irányul. A tüntetésben elsősorban érdekelt nemzetközi ROMA-Szövetség és a keleteurópai cigányság amerikai képviselői tevékenyen vettek részt. A küldöttség tagjait fogadta a német nagykövet, aki átvette a tüntetés szervezőinek deklarációját. Utóbbiban az együttműködő szervezetek megütközésüket fejezték ki a bevándorlók, menekültek, zsidók elleni támadások, számtalan sérülés és haláleset felett, a zsinagógák, temetők és emlékművek elleni merényletek miatt és a német kormány intézkedéseit nem megfelelőnek minősítették. A nyilatkozat felhívta a német kormányt, hogy egyértelműen ítélje el a neo-náci tevékenységet, nyújtson megfelelő védelmet a menekülteknek és azonnali hatállyal szüntesse meg a cigányok tömeges deportálását. A német nagykövet válaszát a küldöttség nem tartotta kielégítőnek. A német diplomáciai képviselő szerint a neonácizmus erősbödése önkényes, elszigetelt jelenségeknek minősül, valamint jobb- és baloldali szélsőségek viaskodásának. A fentiekről a Nemzetközi Roma Federation magyarajkú vezetősége tájékoztatta a NEWYORKI FIGYELŐ-t. A szervezet további működését figyelemmel fogjuk kísérni. MEGJELENT SÁTORY RICHARD új zsidótárgyű könyve: BELPOLITIKAI FIGYELŐ GEORGE BAUER: AMERIKAI HORIZONT - ÚJ GENERÁCIÓVAL (Befejező rész) A Wall Street Journal szerint az Elnök választási hadjáratának sikertelensége ott keresendő hogy George Bush tanácsadóira, James Bakerre és Sununura hallgatva az 1988-as módszert kívánta alkalmazni, amikor is programot elhanyagolva, csak az ellenjelölt hitelét kívánta a tömeg előtt tönkre tenni. Ez a módszer sikeres volt négy évvel ezelőtt, mert az emberek jól éltek, nem voltak olyan problémáik, mint ma, és elég volt hangsúlyozni, hogy Dukakis (aki különben sem volt megfelelő elnökjelölt) liberális, akinek az államában elégették a nemzeti zászlót avagy elitéit fegyencet enged szabadlábra, aki közben megölt valakit (Wally Horton) - és már meg is bukott. Közben azonban a világ változott és az emberek bajban vannak. A választókat nem az érdekelte, hogy a jelöltnek milyen a karaktere és hogyan bújt ki Vietnam alól, hanem az, hogy milyen programmal szeretné megjavítani az amerikai életet és erre az Elnök és környezete csak túl későn ébredt rá. A Newsweek szerint a politikai ügyek és a néppel való politizálás összefonódnak, nem különálló bolygók és együtt kezelendők. Bush klasszisához igazán csak a külpolitika illett. Ott érezte magát úgy mint langyos vízben és külpolitikai figurákat úgy mozgatott, mint egy sakkbajnok. De a vitaesteken látható volt, hogy milyen kényelmetlenül érzi magát, amikor is egy apatikus tömeget kell meggyőzni olyan dologról, amiről ő sincs igazán meggyőződve. Clinton szerint a politika egy formája a varázslatnak és a varázsló, ha meg van győződve igazáról, az angyalokat és a démonokat közös nevezőre tudja hozni. Az új elnökség születése a remény újjászületése. Az ígéret levegője hatotta át az 1992-es választást, amely egy új, háború utáni generáció győzelmét hozta - ígéretét a modern Amerikának. Az amerikai polgárság egy része azonban,ha alkalmat is adott Clintonnak és Gorenak tehetségük és képességük bebizonyítására, aggódó várakozással, mondhatnám, szkepticizmussal néz a következő négy év elé. Ha ez az új kormányzat nem is tudja a 400 milliárd dollárd adósságot letörölni négy év alatt, - mert nem is lehet -, de a polgárnak érezni kell, hogy a kormány cselekedeteivel életére javulást remélhet, csak akkor nyerheti el a nép bizalmát. Clintonnak négy év alatt bizonyítani kell, hogy tehetségével be tudja váltani ígéreteit vagy követni fogja George Bush útját. * ( A tanulmány írójának egyéni véleményét tartalmazza. Ellenvélemény nyilvánítására lapunk hasábjai nyitva állnak. A szerk.) FORRAI ESZTER PÁRIZSI LEVÉL AZ EXPRESSZIONISTA FESTÉSZET GYÖNGYSZEMEI... Figures modernes, L'expressionisme en Allemagne de 1905-1914 (Musée d'art moderne de Vilié de Pais) Az őszi és téli idény fénypontja a modern múzeumban megrendezett, Expresszionizmus Németországban című kiállítás. Rendezője a nagy tudású, dinamikus Suzanne Pagé, a múzeum igazgatónője. Mintegy 450 mű, festmény, szobor, rézkarc, metszet, aquarelle és rajz, megannyi dokumentum, fotók, levelek a híres Brücke, Sturm és Blaue Reiter történetéről. Az expresszionizmus 1902-ben született Münchenben a Falanx nevű művészcsoport körül Kandinszkij vezetésével. 1903-ban a Brücke (Híd) köré csoportosultak: Heckel, Kirschner, Schmidt- Rottluf. 1911-ben Franz Marc és Kandinszkij vezetésével született a Blau Reiter (Kék lovasok). Az expresszionizmus világnézet— írta a mozgalom szellemi vezetője, Walden — nem a fogalmak, hanem az érzelmek világnézete. Az előttünk felvonuló képanyag hűen tükrözi ezt a megfogalmazást, hiszen a háború előszele, az apokaliptikus víziók a festők lelkiállapotát fejezték ki. — Az expresszionista kép nem képjianem„élőkép." Anyaga kizárólag a szin és torm, mint ahogy a költészet anyaga a szó. E képeknek a közvetlen hatás az ereje, nem az ész, hanem az ösztön művészete. Kandinszkij, Klee, Macke a festészetet zenei hatásokkal mélyítette. A ritmus, a színek harmóniája vezette őket. Nolde-ra jellemző a „színvihar", az expresszionista stílusra jellemző, a tiszta színek vászonra vetítése. Más csoportba sorolható Franz Marc festészete. Festői vízióján a harmónia, a békesség uralkodik. Az „elveszett paradicsom"-ot keresi. Nem véletlen, hogy gyermekkorában papnak készült, később iratkozott be a müncheni képzőművészeti akadémiára. Mi adja képeinek ezt a sugárzó, szinte kaleidoszkópszerű hatását ? Marc üveggömbön keresztül nézte a Főszereplők az állatvilág, lovak,kutyák, rókák, tehenek. Ritkán látható ember a tájképein. Fiatalon, 36 éves korában halt meg Verdun közelében, 1916-ban. Illusztrációként közlöm alábbi versemet, amelynek megírására Franz Marc képei ihlettek... FRANZ MARC PRO ISRAEL versek, novellák, riportok gyűjteménye Ára 18 dollár Megrendelhető a szerzőnél: Richard Satory, 95 Santa Barbara Road, Willowdale, Ontario, Canada M2N 2C4 Tel.: (416) 222-3408 Sugarakba vetített színekben Alusszák álmukat állataid. Kristálygömbben nézed az ég, a hold, s a nap korongját Szárnyas lovakon száguldanak kék lovasaid Lángcsóvát sugároz felénk a táj Az ég irányítja a túlvilági kórust Amelyben magunkra hagyott a karmester Lehunyt szemek mögött Mozdulatlan, feszült várakozás Zene, Szinorgia, Csillaghullás...
