Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)
1992-08-26 / 8. szám
10 NEW YORK I FIGYELŐ 1992 augusztus 26. Prof.Dr. SÁRVÁRI ÁGNES: NYOMONKÖVETHETÖ-E A HORTHY-SZÁLASI REZSIM IDEJÉN ELRABLÓIT ZSIDÓ VAGYONOK SORSA? A SZERKESZTŐ HOZZÁSZÓLÁSA A 3.OLDALON KÖZÖLT CIKKHEZ A magyar vészkorszak illusztris tudományos kutatójának eredeti tanulmányát nagy örömmel közöljük és annak szerkesztőségünkhöz való juttatásáért köszönetét mondunk. A cikk jelentős felvilágosításokkal szolgál a magyar zsidóktól elrabolt értékeket illetően és az abban foglalt tények eddig kevéssé használt, de döntő fontosságú érvekként használhatók a magyar zsidóság méltányos kártérítést igénylő harcában. Valójában az új kárpótlási törvényeket újra kell értékelni és a kártalanítás mértékét az állam teherbíró képességével arányba kell állítani. A cikk egymagában megdönti azt az irányvonalat, amely a kártalanítási törvényekben jelentkezik és amely a zsidóknak juttatandó kártalanítás témáját egy kalap alá veszi egyéb csoportok - bár kétségkívül jogos és méltányos — igényeivel. A kiváló szerző kritikai megállapításaihoz, amelyek különböző egyének és szervezetek egymásközti harcaira vonatkozik, az országtól való távollétünk folytán, nem tudunk hozzászólni. Azt azonban leszögezhetjük, hogy a magyar zsidóságnek erkölcsi és anyagi elégtétel szolgáltatása olyan elsőrendű fontosságú probléma, amely a jóakaratú emberek összefogását teszi szükségessé és kicsinyes nézetkülönbségek félretétele a cél elérése érdekében elmaradhatatlan szükségszerűség. A szerkesztő. MÉG NÉHÁNY SZÓ AZ EMBERRŐL ÉS A PÁVIÁNRÓL A NEWYORKI FIGYELŐ legutóbbi számában a szerkesztői vezércikk azt a fonák helyzetet elemezte,hogy az állatvédők felhördültek: miért oltja ki az orvostudomány páviánok életét emberi életek megmentésére. A cikkben tanács is olvasható arra vonatkozólag, mi mindenre lehetne azt az energiát befektetni, amit az állatvédők a páviánok védelmében tesznek. Egy másik, közel ötven évvel ezelőtti állatvédelmi akció ötlik fel: 1943-ben óriási méretű kampány indult meg a háborús Európa kivert, országutakon kóborló kutyáinak Amerikába szállítása és adoptálása érdekében. Az újságok is szíves segítséget nyújtottak a nemes cél végrehajtásához akkor, amikor a koncentrációs táborok létezésére nem-igen fecséreltek nyomdafestéket. Az ott sínylődő emberek megmentéséről legfeljebb zárt ajtók mögött folytak említésre nem méltó tárgyalások. Jóllehet magam is állatbarát vagyok, mégis hadd tegyek fel egy költői kérdést: Milyen jövőben bízhat az emberiség akkor, amikor az értékítélet odáig torzult, hogy a pávián élete magasabb értékrendet foglal el, mint az emberé és a szerencsétlen kutyák megmentése jobban izgatja a közvéleményt, mint a halálgyárba futószallagon érkező zsidóké ? Az értékrend ilyetén felülvizsgálata után pedig, teljes nyugalommal maradhat pénz és energia a választási kampányra,hiszen véleményem szerint - egyiknek nincs köze a másikhoz. Hacsak nem annyiban, hogy előbbi alapfeltétele egy felelősségteljes, demokratikus választás keresztülvitelének. Addig, amíg ez nem valósul meg, számunkra csak egy marad hátra: az aggodalom. GERÉB LÁSZLÓ Kultúrált, jólelkű, jómegjelenésű hölgy keres hasonló adottságokkal rendelkező férfit, házasság céljából, N.J.-ben vagy N.Y.-ban, 75-80 éves korig. Ha beteg lenne, a legnagyobb önfeláldozással ápolnám. Levelet kérek PARK AVE jeligére a kiadóba. Sémita „Ázsiaiak” karavánja Ábraliám Idejéből, útban Egyiptom felé. Egyiptomi freskó, Béni Ilassánból. (A kiváló izraeli magyar-zsidó archeologusnő tanulmányát, a szerző engedélyével, az Új Keletből vettük át.) KANAÄNIIA VENDÉGMUNKÁSOK 0 EGYIPTOMI BÁNYÁBAN Irta: KERTÉSZ TRUDE Ä Színűi félsziget északi részén,'nem kevesebb, mint 3500 évre visszatekintő ősrégi • egyiptomi templom maradványai lát-. hatók. Neve. Szerabit cl. Khailem. Bányászok mutatlak be itt, áldozatot a 12— 19-ik dinasztia fáraóinak: és' Hathor egyiptomi istennőnek,-': azok- a; •bányászók', akik -a iközclben , levő »sziklákból .vájták!ki a-vidék hires türkizét.. A •''múlt század vegén','-»Petrie angol régész itt végzett1' tásatásairól .számol - be.'. Azóta á templom még meglévő, maradványai is . jóformán clporladtak,'-a-'-feliratokkal . díszítettemlékkövek összedőltek;: Antikor > Színá j'i még az' I izrácliek kezén volt; a»1 Tel- Avivi Egyetem Régészeti , Osztálya az időközben megboldo gitít Civeqn professzor vezetésével, a. templomot - tatarozta, • a- romókát; ismét 'felállította, es így-a gyakori látogatóknak válóban volt mit nézniők. A munkálatok során, kiszáradt vízmosásban, mintegy ezer fajansz cserépre -.bukkantakezeket a múlt századbeli. kutató értéktelennek nyilvánított és élcípbátott. Egész az utóbb évekig.'. a cserepeket az egyetem raktárában őrizték, majd mióta Sz.iiiáj ismét .egyiptomi kézen van, közös megegyezéssel mindent, amit ezen a területen kutató munka nyomán találták, vissza, fogják szolgáltatni. Egyiptomnak. Givcón professzor; hágyáfekái. kában csak, áz utóbbi. időben\találták meg a fel jegyzéseket,' árnelyék ezzel a lelettel foglalkoznak. Feldolgozásuk után igen érdekes konklúzióra jutottunk. _ A fájánsz, ónmázas cserép, F.icnza olasz, városból kapta, a nevet. • Ó-egyiptomi nevét: 'ricrh ismerjük. . Ezek márá-5000. eve ismerték a technikáját; vázákat, karcsattokat,' csörgőket, gyöngyöket. készítettek • belőle. Divat volt az. amulett ebből az anyagból. Fényes, szincs mázzal vonták be a caolin (fehér, kőzet. masszáiból készítettek tárgyakat és erre mintákat festettek. A .'tárgyaknak természetesen • áldozati - jellegük volt. ' Darabokra törve helyeztek cl őket, ó-egyiptomi , szokás szerint, hogy ne használhassák fel, ezeket; újra. - A tárgyak törésének ceremóniáját1 falfestmények -ábrázolják. A fájánsz- darabokat Hathor istennőnek ; „védőszentjüknek”:- dedikálták a; bányászok. Hozzá fohászkodtak, hogy. munkájuk , sikeres Jegyen, hogy szép , türkizre leljenek és hogy • épségben, tér jeliek vissza , távoli hazájukba, . A katalogizált cserepeken-türkiz alapon fekete.! minták . vannak;. A fájánsz massza szinc általában fehér, de; nagyom,.soknak barnás szinii, amilyen a Negev-i sziklák alapanyagára: vall. E 'cserepeknek a mintái általában , geometriai motívumokból állnak, . pontosan a Timna-i banyában talált nűdianita kerámiával azonosak. Á Timna-i bányák az Arává völgyében vaumik, ott ;tz. ó-egyiptomiak rezet bányásztak.' ' jzrácl népének Egyiptomból való kivonulása idején, Kánaánban sok: népcsoport lakott. A Biblia több-helyen említi-a mir diaiiitákát ■'(Mózes apósa is: mí<lianita volt). Voltak“ még1 arameusok,- cdohúták,- moabiták és mások. • ; =.Az' egyiptomiak a kanaanitákat „Ázsiai” vagy „Rctenu”-iiek •nevezték; Gyakori ;vólt az. „Amu- 1 ru”,cs. a „Habira” (Héber) elnevezés. , j-vEzeK1 áz „Ázsiaiak"' eljöttek Kánaánból, . Észak . Színá jba, csatlakoztak ‘hz ott lévő -bányász .csoporthoz, és magukkal hoztak midianita jellegű áldozati edenvcike.f. . Meggyőző bizonyíték a Szerabit-i templom emlékkő felirata és, illusztrálása. Többek .között szamár .háton .érkezik egy-, ember, (kőbe vésett jelenet), felirata, a következő: „Khcbedcin’’ (áz illető neyé) a Retenuból (Kánaánból) való herceg testvére”.. Egy másik. kőbe faragóit ábrázolás: „Az Ázsiai „Rua” (a neve) áldoz az.istennőnek”. Egy 'emlékkő az Ázsiai; ,j,lyfFV rol .beszél, aki á félirat. szerint „tolmács”. Szükség'volt tehát tolmácsokra is,., akik ismerték áz egyiptomi nyelvet' cs akik az élmunkások parancsait kánáánitá nyelvre fordították. .1- Tudvalevő, hogy abban az időben Izrael íiai .Gpshcn . földjói élték5 (És7Íáfc: Egyiptom kelé^ ti részen), és valószínűleg építkezés és bányamunkálatokkal ■ foglalkoztak'.’. Egy Béni Hassán-i sirból ‘(Egyiptomból) <■ származó freskó mutatja a Kánaánba sémita törzsek Egyiptomba jövetelét, Abraham ősatya idejében.-' Az .áldozati - fájánsz edények zöme. egyiptomi lóttisz virág motivummal. van diszitve. Alapanyaga fehér kaolin, ami Észak- Egyiptom' fehér sizikláiból származhat'. Vannak stilizáló Tniritáju Gok rög cserepek is, Mikénc-i és - a szigetvilág;lakóinak Ismert motívumai. Ez arra vall,'.hogy több nemzeti csoport (- bányászott egyiptomi - felügyelet alatt a vidéken. E munkálatok dátumát (1000-—1200 i.c.) megtudjuk Iá hyeroglifákkal ékes ; cserepekről.- így pld. „Hatchepszutv királynő”, ,,II-ik Rámscs és :Mcrneptah” ,felirataiból; ' V Hogy miképpen tudunk 3500 cv,- távlatából, értékes adatokat szerezni múltúnkról, azt ezek a kis cserepek bizonyítják a legjóbban.
