Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)

1992-03-20 / 3. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1992 március 20. KAHAN KALMAN: DR. VARGA LÁSZLÓ: A JOE PASTERNAK - MONDA A BERLINI ÍTÉLET Meghalt a tányérmosóból lett,világhírű filmproducer I. Trianon előtt Magyarországhoz tar­tozott erdélyi kisvárosból indult el Paster­­nák József, a több, mint 105, világsikerű operett legendáshírű színrehozója. Bölcső­je Szilágysomlyón, szülei, reb. Pasternak Sámuel orthodox zsidó kiskereskedő és neje, sz. Janovits Róza otthonában ringott. SZERÉNY KEZDET AZ ERDÉLYI KISVÁROSBAN A tízgyermekes család másodszü­löttje 1901 szeptember 19-én jött a világra. A hetedik művészet még úttörő korszaka egyik legeredetibb személyiségévé nőtt ki négy évtizeden át ívelő színes pályafutása során. Átlagosan több tízmillió mozilátoga­tó közönséget vidítotak fel világszerte, sor­ra „happy end"-del végződő, énekes, zenés operettjei. 90. születésnapja előtt hat nap­pal, 1991 szeptember 19-én, lehelt utolsó­kat kaliforniai Beverly Hills-ben levő pazar otthonában, szeretteitől körülvéve. Türelemmel, megadással viselt Par­­kinson-kór végzett vele. A trianoni diktátum folytán Romá­niához jutott Erdélyben, a tanult foglalko­zást nélkülöző zsidó ifjakra jellemzően telt el életének első két évtizede. Amerikába va­ló jutásról ábrándozott, amit évekkel az­előtt ide kijutott, egyik nagybátyja és más rokonai tápláltak, Amerikát dicsérő leve­lekkel, amelyekben itt-ott dollárok is jutot­tak haza. BŐRÖV LYUKASZTÁS AMERIKÁBAN Leghőbb vágya az volt, hogy saját fürdőszobája és biztos megélhetése legyen. Végül, 1921 derekán sikerült elhatározását valóra váltani. Harmadosztályú utasként, zsebében egyetlen penny nélkül, sikerült A kikötőben nagybátyja szeretettel ölelte magához és philadelphiai otthonába kísérte.Pár nappal később nagybátyjának ugyanott levő kisüzemében szíjakat lyu­kasztott. Első heti keresete, megfeszített mun­kával, elérte a 11.50 dollárt: gazdagnak érezte magát.. Amikor azonba az egészséges kereskedelmi érzékkel megáldott ifjú meg­tudta, hogy nagybátyjának ugyanazon mű­helyben 16 év kellett ahhoz, hogy nem sok­kal nagyobb heti keresethez jusson, — hátat fordított Philadelphiának. TELJESÜL AZ IFJÚKORI VÁGYÁLOM... New Yorkba költözött, ki szolgálói munkát vállalt a Sixth Avenue egyik cuk­rászdájában, „bús boy "-ként. Javadalmazása heti 12 dollár volt, de nem fizetett házbért. Egy baromfi-mészárszék felett szerzett bú­torozott szobát, amiért szabad óráiban tol­lat kellett fosztogatnia. Itt már végre saját fürdőszobája is volt... Mindezeket évtizedekkel később. EASY THE HARD WAY (Könnyedén a ne­héz úton) című önéletrajzában írta meg. Ebből tudjuk, hogy azidőtájt legkedveltebb szórakozása a mozik látogatása volt.Film­színészi ábrándjai voltak. Vágyai valóra váltása érdekében meg­takarított pénzét, 150 dollárt, tízhetes dra­maturgiai tanfolyamra költötte. Színészi diplomához jutott. A FILMSZINÉSZI PÁLYA REMÉNYTELEN, DE... Azonnal jelentkezett a Paramount Pictures filmvállalat Long Island City (N.Y.) székhelyén. Felajánlotta szolgálatait. Moso­lyogva fogadták: - Cukrászdái gyakorlatod hasznos lehet .fiatal ember,a filmszínészi pá­lyafutáshoz - a konyhán keresztül — taná­csolták a csalódott Joe-nak. Nem hátrált meg. Fél éven át edény­mosogató lett, majd pincérré lépett elő. Ke­resete, a sztárok által adott borravalókkal együtt, kb. 15 dollárra rúgott hetente.Azt is megengedték, hogy egy készülő filmben idegen légiós katonaként bizonyítsa be te­hetségét... Már első este tudtára adták, hogy filmszínészként semmi kilátása sincs az ér­vényesülésre. Viszont törekvő ifjúként fel­ajánlottak neki negyedik asszisztensi állást az egyik igazgató mellett, heti 16 dollár ja­vadalmazással. Két évvel később első asz­­szisztensi állásra lépett elő. Joe Pasternaknak végre alkalma nyílt önálló film készítésére. HELP YOURSELF volt a vígjáték címe, első sikere a hetedik művészet terén. A tündérmeseszerű magyar operet­tekre jellemző - egyesek szerint sacharin­­ízű de kétségtelenül közönségsikerű fil­mek alkotójának életútja maga is érdekes, derűs, borús-vídám színesfilm tárgyát ké­pezhetné. EMERY BERCZELLER, M.D. Psychiater szakorvos (Board Certified) Queens, Forest Hills Medicare betegeket szívesen lát Tel.: (718) 897-8662' | A berlini bíróság ezév január 27-én öt hónapos tárgyalás után, Heinrich volt kelet-német határőrt három és fél évi bör­tönbüntetésre ítélte, mert egy menekülő honfitársát - Gueffreyt - a berlini falnál agyonlőtte. Az egyik vádlottat felmentették. A bíró ítéletének indoklása több szempontból figyelemre méltó. Először, hogy a volt kelet-német tör­vényt félretéve, figyelmen kívül hagyta az­zal az indoklással, hogy függetlenül attól, hogy a volt határőr cselekménye annak ide­jén megengedett volt-e, vagy sem: az em­bertelenséget meg kell büntetni. Ez azt is jelenti, hogy az embertársa­ink ellen elkövetett súlyos bűncselekmé­­szenvedéséért, életéért valakinek felelnie kell. A bíróság az egyik vádlottat felmen­tette, mert bár ő is parancsot kapott egy menekülő lelövésére, de ez a határőr nem honfitársára, hanem a földbe lőtt. Az ítéletből kicsendül, hogy az em­bertelen törvény, parancs végrehajtását meg kell tagadni, vagy meggátolni, kivéve, ha emiatt az illető élete veszélyben forog. A bíróság az öt hónapos tárgyalás alatt nemcsak a szerencsétlen határőr tettét vizsgálta, hanem azt is, hogy kiktől eredt a gyilkosságot elrendelő törvény és parancs. A felelősség felső fokán a volt keletnémet kommunista vezetőt Honeckert találjuk,aki jelenleg Moszkvában, a chilei nagykövetsé­gen várja, hogy leányához CMébe mehes­sen, menedékjogot kérve, hogy a felelősség­re vonástól elmenekülve, maga mögött hagyja a parancsát teljesítő, elítélt határőrt, sok-sok kivégzettet és szenvedőket. A berlini falnál kb.200, szabadságra vágyó kelet-német fiatalt öltek meg. Ha ha­sonló tárgyalások lesznek - a jelek szerint a közvélemény követelésére is -, nemcsak a határőrök, hanem a parancsot elrendelők is a vádlottak padjára kerülnének .Honeck­ert kivéve. S itt merül fel az egész felelős­­ségrevonásnak a nagy kérdése, hogy ki az igazi bűnös, s ki a felelős az elkövetett bor­zalmakért ? Igazságos-e, hogy a szerencsét­len határőr börtönbe kerül és a törvényt megszavazok, a parancsolok a kezüket mossák ? Örök kérdés ez, hogy a felbujtó,vagy a végrehajtó-e a bűnös ? Szerintem mind a kettő, de az igazi bűnös a felbujtó. Ő a bűncselekmény tervezője és sugalmazója. Az ítéletből az is kitűnik, hogy nincs kollektiv bűnösség. Nem is lehet, mert igaz­ságtalan lenne bárkit is olyan cselekmény­ért felelősségre vonni, amelyhez semmi kö­ze. A német bíró - Seidelnek hívják - ítéletének indoklásából egyéb tanulságok is levonhatók: szükséges, hogy a bíróság,vagy más, erre felhatalmazott hatóság vizsgálja meg a volt állampárt működését, különös tekintettel a párttitkárok, valamint a Poli­tikai Bizottság és a pártvezető tevékenysé­gére. Ez a politikai történelem szempont­jából is fontos lenne, hogy a polgárok végre elolvassák a történelmünknek ezt a 40 éves, szomorú fejezetét. Ebből a vizsgálatból az is kiderülne, hogy kik voltak a Szovjetunió . kiszolgálói, kik az embertelenek, kik a mér­sékeltek, s kik támogatták a nemzet érde­két. Szükséges kihangsúlyozni, hogy a párttagság önmagában nem vétség, mert po­litikai hitvallása miatt senkit sem lehet fele­lősségre vonni. Például a magyarországi 800.000 kommunista párttagból bizonyára voltak, akik hittek a párt eszméjében, még többen, akik kényszerből léptek be, hogy megélhetésüket biztosítsák és talán a leg­többen opportunisták, akiknek a pártiga­zolvány a karrierjük belépőjegye volt. Ha nem így lett volna, a párt nem omlott volna össze a szabadság első szellőjére, maga alá temetve a kommunizmus és szocializmus eszméjét és gyakorlatát. Ebben a tárgyilagos vizsgálatban a célpont nem az emberek üldözése,hanem a nép igazságkeresésének kielégítése: tudjuk meg, mi történt. Ennek nyilvánosságra ho­zatala már önmagában véve ítélet. Én annak örülnék, ha egy-egy ilyen vizsgálat jegyzőkönyvében sok olyan polgár nevét találnám, akik: „nem a honfitársukra, hanem a földbe lőttek." * A magyarországi Kereszténydemok­rata Néppárt elnökhelyettesének, kedves barátunknak írását örömmel közöljük és köszönjük, hogy beküldésével megtisztelte lapunkat. Magasrendű erkölcsi felfogása el­bírálásában bizonyára lesznek olyan véle­mények is, amelyek nem fedik teljesen a szerző felfogását. Közérdekű tárgyról lévén szó, azoknak készséggel helyt adunk. A szerkesztő. A HOSSZÚRA NYÚLT EURÓPAI KALAND Carl Laemle, az Universal Pictures filmvállalat elnöke 1928-ban Berlinbe küld­te Pasternakot néhány, európai piacnak szánt film készítésére. Azzal a feltétellel vállalata a megbízást, ha első osztályon utazhatik és elegánsan öltözködhetik, -ter­mészetesen a vállalat költségére. Az „euró­pai kaland" pár hónapra volt tervezve, de nyolc esztendőre tolódott ki. Hitler ugyan már üvöltözött, főleg sörcsarnokokban, de még nem vették elég komolyan. A német fővárosban a követke­ző hét filmet alkotta: Zwei Menschen Un­ter Falschen Flagge (1929), Grosse Sehn­sucht, Unsichtbare Front (1930),Fraeulein Paprika, Gruss und Kuss (1931), Veronica (1932). Hitler elől Bécsbe menekült 1933 ele­jén. Itt alkotta a Csibi (1933), majd Kathe­rine (1934) operetteket. Az Anschluss kö­vetkeztében Budapestre tette át székhelyét, ahol Skandal in Budapest és Spring Parade (1934), Peter és Little Mother (1935) című filmeket készítette. Főnöke, Carl Laemle 1936-ban z­­tonyra futott. Az európai stúdiót bezárták. Pasternakot Hollywoodba rendelték—a vál­lalat a csőd szélére jutott. Nyilván csoda folytán, Pasternak mentette meg a teljes csődtől. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents