Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)
1992-05-07 / 4. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1992 május 7. KAHAN KÁLMÁN: ASKENÁZI ERVIN: A JOE PASTERNAK - MONDA Meghalt a tányérmosóból lett,világhírű filmproducer A MOSZKVAI NEMZETKÖZI FESZTIVÁL NAGYDIJA 1934-et írtak, amikor az Észak-Er-r délyből oly szerény körülmények között elindult Pasternák József Budapesten már mint feltűnően elegáns, nagystílű filmproducer anyanyelvén érintkezhetett mindenkivel és az irigyelt amerikai nábob illúzióját keltette. Három, Budapesten készült filmje minden tekintetben a magyar operettek hangulatát és légkörét tükrözte. Elképzelhető volt öröme,amikor megtudta, hogy Pesten „összecsapott", Péter című filmje az 1935.évi moszkvai nemzetközi filmfesztiválon nagyd.jat kapott. DEANNE DURBIN ÉS MÁS SZTÁROK ÚTNAK INDÍTÓJA Egyébként Joe — immár Hollywoodban — a válságba jutott Universal Picturesfilvállalattól azt az utasítást kapta, hogy a lehető legkevesebb költséggel, rövid idő alatt összeállítható, vidám, zenés filmeket készítsen - a szórakozásra vágyó széles tömegek Ízlésének megfelelően. Pasternak maradéktalanul eleget tett megbízói elgondolásár ik. Legelső hollywoodi filmje: Three S.mrt Girls juttatta az első világsikerhez 1937-ben az akkor mér csak 15 éves, tündéri Deanne Durbin „énekes pacsirtát." A fiatal filmsztár nem kevesebb, mint tíz nagysikerű Pasternak-filmben aratott rendkívüli sikert. Durbin második filmje: One Hundred Men and a Girl Leopold Stokovski, már világhírűvé vált karnagy száz tagú zsenekarának kíséretével aratott világsikert. Durbin énekelte végig a női szerepet. Olyan férfisztárok szerepeltek,mint Adolphe Menjou, Misha Auer, Frnak Sinatra.Bing Cosby, Elvis Prestley, a „King",Peter Lawford, a Kennedy-vő és jónéhányan mások. Az 1950.évben a The Great Caruso című-Pasternak-filmben Mario Lanza, a világhírű tenorista vált egyszerre ünnepelt filmsztárrá. A Pasternak-filmek női főszereplői között, Deanna Durbin mellett meg kell említeni Marlene Dietrich, Judy Garland, Grace Kelly (a későbbi monacói hercegnő) és Hedy Lamarr nevét (utóbbit a newyorki bíróság üzleti lopás miatt jelképesen és korára tekintettel enyhe büntetéssel sújtott). A MGM MAGÁHOZ SZIPKÁZZA JOET Joe Pasternakot 1942-ben a Metro- Goldwyn-Mayer filmvállalat szipkázta át az Universal Pictures-től. Mintegy negyven éven át terjedő karrierje során 105, többnyire sikeres filmet produkált a Szilágysomlyóról 1921-ben, fillér nélkül elindult hősünk. Sohasem részesült Oscar- vagy más hasonló díjban, annál inkább viszont filmjeinek jónéhány férfi- és női sztárja. Büszke volt egyébként arra, hogy egyetlenegy filmje sem minősült „kizárólag felnőtteknek' való megtekintésre szólónak. Szüleik kíséretében kiskorúak is élvezhették a zenét és a kapcsolatos tündérmesét. JOE PASTERNAK - AZ EMBER Magánéletében Pasternak először Berlinben nősült. Német titkárnőjét vette el feleségül. Még Németországban elváltak. 1941-ben vette nőül Dorothy Darrel volt színésznőt, akivel fél évszázadon át boldog és harmonikus házaséletet élt. Három fiú és harmonikus házaséletet élt. Három fiúk született: Michael, Peter és Jeffrey. NEM TELJESÜLT A 90. SZÜLETÉSNAPI KÍVÁNSÁG A kiterjedt család nevében temetésén egyik húgának leánya búcsúztatta könnyek között.Hálatelt szavakkal emelte ki azt az áldozatkészséget, amit Pasternak főleg rokonságával, de idegenekkel szemben is tanúsított. Sohasem feledkezett meg a szerény kezdetről. Hálával tartozunk — mondotta az unokahúg —áldozatkészségéért, jóságáért és derűt fakasztó jókedvéért. — A nagyszámú gyászoló közönségben mosolyt fakasztott a búcsúztató Martin aszszony megemlékezése imádott nagybátyjáról: — Röviddel halála előtt megkérdeztük, mit szeretne kapni születésnapjára ? Joe, humorérzékének megfelelően »gy válaszolt: — Több születésnapot ! — Vágya nem teljesült: Hat nap választotta el mindössze a kilencvenediktől... A náci barbarizmustól megmenekült rokonai közül Amerikába hozatta Lenke húgát, ennek férjével és fiúkkal,továbbá öccseit, Emilt, Jonnyt, Rózsi húgát és több más hozzátartozóját. Joe egyik hobby-ja a főzés volt. Ezt fiai is örökölték és egymással cserélgették receptjeiket... Joe szeretett kártyázni barátaival. Amikor nyert, mosolyogva mondogatta partnereinek, hogy felejtsék el a veszteséget... Általában nagylelkű volt főleg rokonaival és barátaival szemben, segítőkész altruista ! KÉR/ÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA Lapunkban elvesen adnak ka* trat közérdekű vagy érdekes késők* aak. Nens kötött Jácintokat mm kilBB dk vissza. EXODUS, AMELYNEK SOHA SINCSEN VÉGE 5752 PESZACHJÁRA A latin „exodus*1 szó specifikusan a zsidók Egyiptomból való kivonulását és a Tórának ezt az eseményt elbeszélő második könyvét határozza meg. Nem valószínű, hogy az exodus szónak lenne többesszáma és ez a tény bizony problémát jelent, — mert a zsidó történelelemben, sajnos, gyakran találkozunk vele. Adva van például egy diktátor által vezetett ország, legyen az fáraó, császár, cár, kalifa vagy pápa, akiknek uralma alatt gyakran évszázadokon át éltek zsidók,akik mindig hasznos, megbecsült polgárai voltak az illető országnak és aránylag békességben éltek a lakosság többségével. Itt van rögtön Egyiptom. Egy Jákob nevű derék férfiú, egykor hetvened magával telepedett ott le és 430 év során „nagy néppé szaporodtak " Ennek a népnek volt egy Jozser nevű int,aki előtt az ország népe hódolt és aki az alkirályi pozícióig vitte.De meg is érdemelte ezt a megbecsülést és kitüntetést. Elvégre bölcs előrelátásával és praktikus rendszabályaival súlyos éhínségtől mentette meg az ország népét. Diktatúrák azonban egyik óráról a másikra változhatnak. így, amikor új fáraó került uralomra, „aki nem ismerte - vagy nem akarta ismerni - Józsefet" - minden radikálisan megváltozott. Az új diktátor tüstént gyökeresen átállította politikáját és az egykori barátokból egyszeribe a leggyűlöltebb ellenségek lettek. Az a nép, amely egykor Egyiptomnak az életmentő Józsefet adta, üldözött, meggyötört rabszolga tömeggé süllyedt, amelynek egyetlen reménysége az I-teni ígéretben való hit volt: kiszabadulni az elnyomatásból, vándorbotot fogni és új hazát keresni. Ezt a reménységet, amelyről ezrek álmodtak, Exodusnak hívták. Az Örökkévaló végül megemlékezett az ősapának tett ígéretéről, célja megvalósítására kiszemelte Mózest, aki az Ő segítségével megbüntette és megalázta a hírhedt Fáraót és később ugyanilyen rátermettnek bizonyult a gyakran elégedetlen, zúgolódó népesség vezetésére. Pészachot ünnepeljük a zsidó történelemnek legmélyebbre ható, legdrámaibb eseményének emlékére. Olyan esemény, amely nem csak a zsidó nép megváltását jelentette, hanem az egész emberiségre is kihatással volt. Mert a szináji i-teni kinyilatkoztatás, egy vándornépnek nemzetté való átformálása, az I-ten által kijelölt országnak elfoglalása és abban való letelepedése, csakis az Exodus által vált lehetővé. Olyan életbevágóan fontos esemény volt az Exodus, hogy I-ten a Tíz Parancsolatban nem mint a világ teremtője nyilatkoztatja ki önmagát Jianem „En vagyok az Örökkévaló, a te l-teneű,aki kivezettelek Egyiptomból, a rabszolgaság házából. S a nép, 40 évi pusztai vándorlás után megtalálta végül I-ten által kijelölt hazáját, majd hozzálátott, hogy ezt a kis országot a szó szoros értelmében magáévá tegye. Az országot, amely két hatalmas birodalom között feküdt, amelyek az egymás elleni harcaik során Erec Jiszraélt átjáróként használták... Ennek következménye volt a kétszeresen bekövetkezett exodus. Előbb az aszszirok foglalták el az ország északi részében Izrael államát és a tíz törzs tagjai mindörökké felszívódtak az asszír népkeverékben. Időszámításunk előtt 586-ban Jeruzsálem elfoglalása és a szent templom lerombolása után Juda lakosságának nagy része is exodusra kényszerült, mégpedig Babilóniába. A hazájukat vesztett zsidók évezredeken keresztül a világnak szinte minden országában telepedtek le, mindenütt,mint kisebbségek, amelynek vége ismét csak exodus lett. Vagy a gazdanép űzte ki őket, vagy a körülmények miatt nem volt maradásuk. így vált ez az akaratán kívül állandó vándorlásra kényszerített nép a „bolygó zsidó" szimbólumává. íme néhány példa az Európában letelepedett zsidók történetéből. Németországban a tizedik évszázad óta éltek zsidók,ahol az uralkodók által szívesen látott alattvalói voltak. Aztán következett 1096, az első keresztes hadjárat éve, amelynek mintegy 5000 zsidó esett áldozatul. Ezt követték 1298-1336 között szabadrablások és tömeggyilkosságok, amelyeknek 216 elpusztított hitközség lett az eredménye. Az 1348 és 1351 között pusztító pestisért(,.fekete halál") megint csak a zsidókat okolták és ennek további 350 hitközség elpusztítása volt a következménye. A megkínzott, megtizedelt nép ezután, évszzázadokon keresztül Kelet felé vette útját, ahol nagy zsidó központok létesültek. A zsidó nép legszebb virágzása azonban Spanyolországban és Portugáliában volt. A királyokhoz hű, kultúrált, leleményes, alkotó, békességben és jólétben élő középosztály egyszerre csak kénytelen volt tudomásul venni, hogy üldözési kampányt szítottak ellene. Ez a gyűlölet-hadjárat 1391-ben érte el tetőfokát, amikor Sevilla hitközségét elpusztították és 4000 zsidót öltek meg. Az inkvizíció rémuralma után elrendelték a zsidók kiüldözését. 1492 Áv hó 9- én — a templom lerombolásának napján -400.000 spanyol zsidó kényszerült exodusra és négy évvel később ugyanerre a sorsra jutottak a portugál zsidók is. S ekkor jelenik meg az éppen felfedezett Amerika,mint a zsidó menekültek célja. Jóval később, 1648-1658 között a hírhedt Chmielnicki lázadás 700.000 áldozatot követelt. Ezt követték egyre-másra a pogromok Oroszországban és Lengyelországban, amelyeket megint csak újabb exodus követett, főleg Amerikába. 1882 óta, amikor a Keletről bevándorolt zsidók az első településeket alapították Palesztinában, egyre inkább ez az ország lett a kivándorlás célja. S ezzel az exodustörténelemnek új, sokkal remény teljesebb fejezete kezdődött meg. Mert ez a hajdani „ős exodusnak", hosszú évezredek után a tulajdonképpeni folytatása. Ez az ország, amely egykor befogadta a pusztai vándorokat, mint Izrael állama a különböző exodus menekültek százezreinek adott új hazát. S ez az exodus-folyamat napjainkban sem szünetel. Mert akár garantálja a Bush- Baker kormány a tíz milliárdos kölcsöngaranciát, akár nem, a cárizmus pogromait átvészelők ivadékainak, valamint a kommunista rendszer alatt szenvedett orosz zsidók százezrei özönlenek Izraelbe. Ez pedig nem csak az új hazát találó menekülteknek, nem csak az őket befogadó Izrael államának, hanem korunk egyetemes zsidóságának is egyik legnagyobb eseménye. * Nem árt tehát ezen elmélkedni a Széderestén, amikor a Márort, a keserű gyökeret rágcsálják és ugyancsak hálát adni mindezért az Örökkévalónak, amikor a négy pohár bort iszogatjuk.
