Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)

1992-05-07 / 4. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1992 május 7. KAHAN KÁLMÁN: ASKENÁZI ERVIN: A JOE PASTERNAK - MONDA Meghalt a tányérmosóból lett,világhírű filmproducer A MOSZKVAI NEMZETKÖZI FESZTIVÁL NAGYDIJA 1934-et írtak, amikor az Észak-Er-r délyből oly szerény körülmények között elindult Pasternák József Budapesten már mint feltűnően elegáns, nagystílű filmpro­ducer anyanyelvén érintkezhetett minden­kivel és az irigyelt amerikai nábob illúzióját keltette. Három, Budapesten készült filmje minden tekintetben a magyar operettek hangulatát és légkörét tükrözte. Elképzelhető volt öröme,amikor megtudta, hogy Pesten „összecsapott", Péter című filmje az 1935.évi moszkvai nemzetközi filmfesztiválon nagyd.jat kapott. DEANNE DURBIN ÉS MÁS SZTÁROK ÚTNAK INDÍTÓJA Egyébként Joe — immár Hollywood­ban — a válságba jutott Universal Pictures­­filvállalattól azt az utasítást kapta, hogy a lehető legkevesebb költséggel, rövid idő alatt összeállítható, vidám, zenés filmeket készítsen - a szórakozásra vágyó széles tömegek Ízlésének megfelelően. Pasternak maradéktalanul eleget tett megbízói elgondolásár ik. Legelső holly­woodi filmje: Three S.mrt Girls juttatta az első világsikerhez 1937-ben az akkor mér csak 15 éves, tündéri Deanne Durbin „éne­kes pacsirtát." A fiatal filmsztár nem keve­sebb, mint tíz nagysikerű Pasternak-film­­ben aratott rendkívüli sikert. Durbin második filmje: One Hundred Men and a Girl Leopold Stokovski, már vi­lághírűvé vált karnagy száz tagú zsenekará­­nak kíséretével aratott világsikert. Durbin énekelte végig a női szerepet. Olyan férfisztárok szerepeltek,mint Adolphe Menjou, Misha Auer, Frnak Sinat­­ra.Bing Cosby, Elvis Prestley, a „King",Pe­ter Lawford, a Kennedy-vő és jónéhányan mások. Az 1950.évben a The Great Caruso című-Pasternak-filmben Mario Lanza, a vi­lághírű tenorista vált egyszerre ünnepelt filmsztárrá. A Pasternak-filmek női főszereplői között, Deanna Durbin mellett meg kell említeni Marlene Dietrich, Judy Garland, Grace Kelly (a későbbi monacói hercegnő) és Hedy Lamarr nevét (utóbbit a newyorki bíróság üzleti lopás miatt jelképesen és korára tekintettel enyhe büntetéssel súj­tott). A MGM MAGÁHOZ SZIPKÁZZA JOET Joe Pasternakot 1942-ben a Metro- Goldwyn-Mayer filmvállalat szipkázta át az Universal Pictures-től. Mintegy negyven éven át terjedő karrierje során 105, több­nyire sikeres filmet produkált a Szilágy­­somlyóról 1921-ben, fillér nélkül elindult hősünk. Sohasem részesült Oscar- vagy más hasonló díjban, annál inkább viszont film­jeinek jónéhány férfi- és női sztárja. Büszke volt egyébként arra, hogy egyetlenegy film­je sem minősült „kizárólag felnőtteknek' való megtekintésre szólónak. Szüleik kísé­retében kiskorúak is élvezhették a zenét és a kapcsolatos tündérmesét. JOE PASTERNAK - AZ EMBER Magánéletében Pasternak először Ber­linben nősült. Német titkárnőjét vette el feleségül. Még Németországban elváltak. 1941-ben vette nőül Dorothy Darrel volt színésznőt, akivel fél évszázadon át boldog és harmonikus házaséletet élt. Három fiú és harmonikus házaséletet élt. Három fiúk született: Michael, Peter és Jeffrey. NEM TELJESÜLT A 90. SZÜLETÉSNAPI KÍVÁNSÁG A kiterjedt család nevében temetésén egyik húgának leánya búcsúztatta könnyek között.Hálatelt szavakkal emelte ki azt az áldozatkészséget, amit Pasternak főleg ro­konságával, de idegenekkel szemben is tanúsított. Sohasem feledkezett meg a sze­rény kezdetről. Hálával tartozunk — mon­dotta az unokahúg —áldozatkészségéért, jóságáért és derűt fakasztó jókedvéért. — A nagyszámú gyászoló közönségben mosolyt fakasztott a búcsúztató Martin asz­­szony megemlékezése imádott nagybátyjá­ról: — Röviddel halála előtt megkérdez­tük, mit szeretne kapni születésnapjára ? Joe, humorérzékének megfelelően »gy válaszolt: — Több születésnapot ! — Vágya nem teljesült: Hat nap válasz­totta el mindössze a kilencvenediktől... A náci barbarizmustól megmenekült rokonai közül Amerikába hozatta Lenke húgát, ennek férjével és fiúkkal,továbbá öccseit, Emilt, Jonnyt, Rózsi húgát és több más hozzátartozóját. Joe egyik hobby-ja a főzés volt. Ezt fiai is örökölték és egymással cserélgették receptjeiket... Joe szeretett kártyázni barátaival. Amikor nyert, mosolyogva mondogatta partnereinek, hogy felejtsék el a veszte­séget... Általában nagylelkű volt főleg rokonaival és barátaival szemben, segítő­kész altruista ! KÉR/ÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA Lapunkban elvesen adnak ka* trat közérdekű vagy érdekes késők* aak. Nens kötött Jácintokat mm kilBB dk vissza. EXODUS, AMELYNEK SOHA SINCSEN VÉGE 5752 PESZACHJÁRA A latin „exodus*1 szó specifikusan a zsidók Egyiptomból való kivonulását és a Tórának ezt az eseményt elbeszélő második könyvét határozza meg. Nem valószínű, hogy az exodus szó­nak lenne többesszáma és ez a tény bizony problémát jelent, — mert a zsidó történele­­lemben, sajnos, gyakran találkozunk vele. Adva van például egy diktátor által vezetett ország, legyen az fáraó, császár, cár, kalifa vagy pápa, akiknek uralma alatt gyakran évszázadokon át éltek zsidók,akik mindig hasznos, megbecsült polgárai voltak az illető országnak és aránylag békességben éltek a lakosság többségével. Itt van rögtön Egyiptom. Egy Jákob nevű derék férfiú, egykor hetvened magá­val telepedett ott le és 430 év során „nagy néppé szaporodtak " Ennek a népnek volt egy Jozser nevű int,aki előtt az ország népe hódolt és aki az alkirályi pozícióig vitte.De meg is érdemelte ezt a megbecsülést és ki­tüntetést. Elvégre bölcs előrelátásával és praktikus rendszabályaival súlyos éhínség­től mentette meg az ország népét. Diktatúrák azonban egyik óráról a másikra változhatnak. így, amikor új fáraó került uralomra, „aki nem ismerte - vagy nem akarta ismerni - Józsefet" - minden radikálisan megváltozott. Az új diktátor tüstént gyökeresen átállította politikáját és az egykori barátokból egyszeribe a leggyű­löltebb ellenségek lettek. Az a nép, amely egykor Egyiptom­nak az életmentő Józsefet adta, üldözött, meggyötört rabszolga tömeggé süllyedt, amelynek egyetlen reménysége az I-teni ígéretben való hit volt: kiszabadulni az el­nyomatásból, vándorbotot fogni és új hazát keresni. Ezt a reménységet, amelyről ezrek álmodtak, Exodusnak hívták. Az Örökké­való végül megemlékezett az ősapának tett ígéretéről, célja megvalósítására kiszemelte Mózest, aki az Ő segítségével megbüntette és megalázta a hírhedt Fáraót és később ugyanilyen rátermettnek bizonyult a gyak­ran elégedetlen, zúgolódó népesség vezeté­sére. Pészachot ünnepeljük a zsidó törté­nelemnek legmélyebbre ható, legdrámaibb eseményének emlékére. Olyan esemény, amely nem csak a zsidó nép megváltását je­lentette, hanem az egész emberiségre is kihatással volt. Mert a szináji i-teni kinyilatkoztatás, egy vándornépnek nemzetté való átformá­lása, az I-ten által kijelölt országnak elfog­lalása és abban való letelepedése, csakis az Exodus által vált lehetővé. Olyan életbevá­góan fontos esemény volt az Exodus, hogy I-ten a Tíz Parancsolatban nem mint a világ teremtője nyilatkoztatja ki önmagát Jianem „En vagyok az Örökkévaló, a te l-teneű,aki kivezettelek Egyiptomból, a rabszolgaság házából. S a nép, 40 évi pusztai vándorlás után megtalálta végül I-ten által kijelölt hazáját, majd hozzálátott, hogy ezt a kis országot a szó szoros értelmében magáévá tegye. Az országot, amely két hatalmas birodalom között feküdt, amelyek az egymás elleni harcaik során Erec Jiszraélt átjáróként használták... Ennek következménye volt a kétsze­resen bekövetkezett exodus. Előbb az asz­­szirok foglalták el az ország északi részében Izrael államát és a tíz törzs tagjai mind­örökké felszívódtak az asszír népkeverék­ben. Időszámításunk előtt 586-ban Jeru­zsálem elfoglalása és a szent templom le­rombolása után Juda lakosságának nagy része is exodusra kényszerült, mégpedig Babilóniába. A hazájukat vesztett zsidók évezre­deken keresztül a világnak szinte minden országában telepedtek le, mindenütt,mint kisebbségek, amelynek vége ismét csak ex­odus lett. Vagy a gazdanép űzte ki őket, vagy a körülmények miatt nem volt mara­dásuk. így vált ez az akaratán kívül állandó vándorlásra kényszerített nép a „bolygó zsidó" szimbólumává. íme néhány példa az Európában lete­lepedett zsidók történetéből. Németország­ban a tizedik évszázad óta éltek zsidók,ahol az uralkodók által szívesen látott alattvalói voltak. Aztán következett 1096, az első keresztes hadjárat éve, amelynek mintegy 5000 zsidó esett áldozatul. Ezt követték 1298-1336 között szabadrablások és tö­meggyilkosságok, amelyeknek 216 elpusz­tított hitközség lett az eredménye. Az 1348 és 1351 között pusztító pestisért(,.fe­kete halál") megint csak a zsidókat okolták és ennek további 350 hitközség elpusztítása volt a következménye. A megkínzott, meg­tizedelt nép ezután, évszzázadokon keresz­tül Kelet felé vette útját, ahol nagy zsidó központok létesültek. A zsidó nép legszebb virágzása azon­ban Spanyolországban és Portugáliában volt. A királyokhoz hű, kultúrált, lelemé­nyes, alkotó, békességben és jólétben élő középosztály egyszerre csak kénytelen volt tudomásul venni, hogy üldözési kampányt szítottak ellene. Ez a gyűlölet-hadjárat 1391-ben érte el tetőfokát, amikor Sevilla hitközségét elpusztították és 4000 zsidót öltek meg. Az inkvizíció rémuralma után elren­delték a zsidók kiüldözését. 1492 Áv hó 9- én — a templom lerombolásának napján -400.000 spanyol zsidó kényszerült exodus­ra és négy évvel később ugyanerre a sorsra jutottak a portugál zsidók is. S ekkor jele­nik meg az éppen felfedezett Amerika,mint a zsidó menekültek célja. Jóval később, 1648-1658 között a hírhedt Chmielnicki lázadás 700.000 áldo­zatot követelt. Ezt követték egyre-másra a pogromok Oroszországban és Lengyelor­szágban, amelyeket megint csak újabb ex­odus követett, főleg Amerikába. 1882 óta, amikor a Keletről bevándo­rolt zsidók az első településeket alapították Palesztinában, egyre inkább ez az ország lett a kivándorlás célja. S ezzel az exodus­történelemnek új, sokkal remény teljesebb fejezete kezdődött meg. Mert ez a hajdani „ős exodusnak", hosszú évezredek után a tulajdonképpeni folytatása. Ez az ország, amely egykor befogadta a pusztai vándoro­kat, mint Izrael állama a különböző exodus menekültek százezreinek adott új hazát. S ez az exodus-folyamat napjainkban sem szünetel. Mert akár garantálja a Bush- Baker kormány a tíz milliárdos kölcsön­­garanciát, akár nem, a cárizmus pogromait átvészelők ivadékainak, valamint a kommu­nista rendszer alatt szenvedett orosz zsidók százezrei özönlenek Izraelbe. Ez pedig nem csak az új hazát találó menekülteknek, nem csak az őket befogadó Izrael államának, ha­nem korunk egyetemes zsidóságának is egyik legnagyobb eseménye. * Nem árt tehát ezen elmélkedni a Szé­­derestén, amikor a Márort, a keserű gyöke­ret rágcsálják és ugyancsak hálát adni mind­ezért az Örökkévalónak, amikor a négy po­hár bort iszogatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents