Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)
1992-05-07 / 4. szám
1992 május 7. NEWYORKI FIGYELŐ 3 RÖVIDESEN NYOMDÁBA KERÜL A ZSINAGÓGAALBUM ! Éveken át tartott késlekedés után a történelmi Magyarország zsinagógái képes Albumának kiadása döntő szakaszába érkezett. Hasznos lesz, ha a kiadvány előzményeiről és alapjairól ismét tájékoztatni fogjuk olvasóinkat, hogy annak rendkívüli jelentőségéről a széles közvélemény tudomást szerezzen. 1968-ban megjelent a Magyar Zsidók Világszövetsége kiadásában, Vajda Zsigmond és dr. Heller Imre szerzősége alatt,dr. Braham L. Randolph professzor és Farkas Ervin szerkesztésében a Magyarországi zsinagógák három nyelvű (angol, magyar és héber) Albuma. A kötet 467 képet tartalmazott a különböző magyarországi zsinagógákról. A szerkesztő előszava ezekkel a szavakkal fejezi ki végső kicsengésben, a kiadvány célját: Szolgáljon ez a mű a magyar-zsidó kultúra egy jelentős részének örök emlékeként és kegyeletéül azoknak a szeretetteinknek, akiket ezekből a templomokból hurcolt el a modern barbarizmus vízbe, tűzbe és gázba és akik vallásunk mártírjaivá és a katasztrófa áldozataivá váltak. A munkáról néhai dr. Kardos László, a Magyar Zsidók Világszövetsége elnökségi tagja, kritikai méltatásában azt írta, hogy annak minden zsidó asszony péntek esti gyertyája mellett van a helye. Pedig őszintén meg kell vallani, hogy a könyvben hibák voltak felfedezhetők és a rendelkezésre állott képanyag nem volt teljesnek mondható. A mű jelentősége azonban elismerést érdemelt és a magyar-zsidó kultúrális örökség fenntartásában munkálkodott szerzők előtt fejet kellett hajtani. Néhány évvel a könyv kiadása után megérkezett Amerikába Tóth Müller Árpád, fiatal kutató nejével, aki felbecsülhetetlen értékű anyagot hozott magával kultúrörökségünk tárgykörében. Az ő éveken át tartott, <»OOOOOC C 8 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OOOOOOOOOOOO fáradhatatlan kitartásának, szorgos munkájának volt köszönhető, hogy ma már 900 körüli számban áll rendelkezésre az a képsorozat, amely bizonyítja, hogy a magyar zsidóság milyen hallatlan nagy munkát végzett sajáí öröksége és azon keresztül az egyetemes magyar kultúra fejlesztése és elismerése terén.A Magyarországra a korai évszázadokban bevándorolt zsidók, annak ellenére, hogy az ország érdekében teljesített munkájuk viszonzáként az uralkodók kiűzték őket, majd, amikor a gazdasági élet a zsidók távolléte folytán ismét leromlott, újra visszahívták őket, első teendőjüknek azt érezték, hogy templomot és körülötte jámbor közösséget alapítsanak. Ekként keletkeztek a kis falukban is templomok, amelyek a magyar kultúra becses darabjaivá váltak mindaddig, amiig jórészüket a világtörténelemben páratlanul álló barbárság el nem pusztította és híveiket a gázkamra nyelte el. Legutóbb akadt egy, a magyar-zsidó kultúra jelentőségét kellően felmérő személyiség, aki hitvese emlékére a készülő mű jelentőségét kellően felmérve, vállalta a kiadás teljes anyagi terhét. A mű megjelenése a magyar zsidóság elismerésének új korszakát fogja megnyitni és erős fegyvert ad az antiszemitizmus elleni küzdelem kezébe. A világ látni fogja - minden eddiginél erőteljesebben -, mit tettek egyszerű, jámbor zsidó emberek az országért, annak kultúrájáért. A mű bizonyítani fogja, hogy a gázkamrába hurcolt áldozatok, Ukrajna hómezőin halálra kinzott munkszolgálatosok, akik mély vallási meggyőződésüktől vezettetve élték a becsületes állampolgárok életét, nagyobb államfenntartó erőt képviseltek, mint gyilkosaik és azok, akik kárörveudve, vigyorogva kísérték az ártatlan embereket a falu határába, a gettóba, gyűjtő helyekre és deportáló vagonokba.- fedor -A DOB UTCAI ISKOLA VILÁGTALÁLKOZÓJA A Dob utcai iskola volt növendékeinek Világtalálkozója figyelemreméltó hullámokat ver nemcsak a közvetlenül érdekeltek között, de a közvéleményben is. Egymásután mer? lnek fel a régi emlékek és azok bizonyítékai, képek, éwégi zárójelentések, egyéni emlékek formájában. Ez a tény egymagában mutatja a Dob utcai iskola jelentőségét, amely büszkén elmondhatja magáról, hogy maradandó nyomokat hagyott a növendékekben és a közösségben egyaránt. Az alábbi ütött-kopott régi kép az elemi iskola 1933-34. tanévi I.elemi osztályát mutatja be,az iskola igazgatójával és az osztály tanítójával, akiknek arcáról az elhivatottság, a gyermek iránti odaadó szeretet tükröződik. S a kép még egy célt szolgál: a gyűlölet cáfolatát. Azt, hogy azok,akik a kis diákok közül nem tértek vissza, akik a gyűlölet tengerében elpusztultak, inkább voltak államalkotó erő részeinek tekintendők, mint gyilkosaik, akik őket a fizikai, Magyarországot pedig az erkölcsi vágóhídra hurcolták. A Dob utcai iskola Világtalálkozója meg fogja valósítani a múltra való emlékezés kötelességének teljesítését és intő jelül is fog szolgálni a gyűlölet mai nyílt vagy álcázott apostolainak, hogy a borzalmaknak nem szabad megismétlődni A Találkozón való részvételre jelentkezés Andor Platschek (Weiss) címén és telefonján: 5224 12th Avenue, Brooklyn,N.Y. 11219.Tel.(718) 435-7707, Canadában: Mrs. A. Grosz (Katz),141 Shelburns Ave,Toron to, Ont. Canada. Tel.: (416) 781-2486. A KÜLFÖLDÖN LEVŐ AMERIKAI KULTÚRÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE — Schneier főrabbi az amerikai bizottság élén — 1985-ben az Egyesült Államok Kongresszusa törvénybe iktatta az U.S. Commission for the Preservation of America's Heritage Abroad nevű bizottság megalapítását (A külföldön levő amerikai örökség megőrzésére alakult US-bizottság).Ennek elnöke Schneier Arthur főrabbi, a Magyar Zsidók Világszövetsége lelki vezetője, az Appeal of Conscience Foundation elnöke és a Park East Synagoyie főrabbija, ahol az évenkinti magyar-zsidó mártirünnepély (az idén május 17-én d.u.3 órakor) megrendezésre kerül. * Ezév márciusában ünnepélyes keretek között került a Bizottság vezetöségerlén Schneier főrabbival, beiktatásra a Fehér Házban. Ekkor történt az első keleteurópai szerződés aláírása Csehszlovákiával, a bizottság hatáskörébe eső tárgykörben. Ennek előzményeit és lefolyását a The Washington Post március 22-i számában, feltűnést keltő cikkben, Sarah Booth Conroy tollából ismertette. Schneier főrabbi nemrégiben látogatást tett Theresienstadtban (Terezin),amely a nácik színpada volt abból a célból, hogy a Vöröskeresztnek bemutassák: milyen jól bánnak a zsidókkal. Az igazság az volt, hogy Theresienstadt az első állomás volt a gázkamra felé. A főrabbi megtalálta a feljegyzéseket nagyatyjának odaérkezéséről, majd 1800-ad magával Majdanekbe való továbbszállításáról, ahol a náci öldöklés áldozataivá váltak. Theresienstadt ma múzeumnak szolgál. A többi emlékhelyek azonban nincsenek ilyen jóltartott állapotban. Például Prágában az öreg zsidó temető pusztulásnak van kitéve. Budapesten George Washington szobra felújításra szorul. Hamburgban a zsidó temető helyén ma üzleti negyed épült. Középeurópában templomok, zsinagógák, szobrok, kultúrális helyek és történelmi jelentőségű épületek a megsemmisülésnek vannak kitéve. Erre mondotta Schneier főrabbi történelmi jelentőségű megállapítását: — Nem tudjuk újjáépíteni, ami elpusztfttatott, de meg tudjuk őrizni a maradványokat — ^ A bizottság anyagi alapjára az első jelentős adomány 1990-ben folyt be. A fentemlített megállapodást a cseh és szlovák területeken levő, jelentős helyek helyreállítására Rita Klimova, Csehszlovákia amerikai nagykövete és Lawrence Eagleburger helyettes államtitkár írta alá. Utóbbi a szerződést magát is történelmi emlékezésnek minősítette. Schneier főrabbi a bizottság élén a többi keleteurópai állam, elsősorban Magyarország területén található amerikai kultúiörökség megörökítéséért fáradozk. Az Egyesült Államok bizottságának munkája jelentősen alátámasztja azon régóta hirdetett nézetünket, hogy a megmaradónak nemzedékének elsőrendű kötelessége múltjának megőrzése és a következő nemzedékek oktatása, hogy a múltat a jövő érdekében kell ápolni.
