Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)
1991-06-17 / 6. szám
1 1 4 NEWYORKÍ FIGYELŐ 1991 június 1~ JACK HAHN: SZEMET SZEMÉRT ii. KULTÚRÁNK HÍREI A RAOUL WALLENBERG PARK AVATÁSA BRONXBAN Várdi Anna nem sírt, ami megköny nyítette a tíz éves Dán életét. Gyakran em lítették Áront, de sohasem a végzetes esetet, mintha ez a nap nem létezett volna a naptárban.Anna nem tudta, hogy Dán vágya volt egy éjszaka úgy elaludni, hogy ne lássa lelki szemeivel a merénylők beretválatlan arcát, szemükben a vadállati villogást és főleg azt a férfit, aki a lépcsőn megfordulva, fölényes vigyorral elsütötte revolverét. * Anna munkát kapott a haifai Technion irodájában, mint angol,német és fran cia levelező és fordító. Pontosan végezte irodai és otthoni munkáját. Dán nevelését, arra gondolva, hogy Áron élete folytatódik Dán nevelésében, cselekedeteiben, s ezt megvalósítani, az ő kötelessége. Ezekben az években mindenki szegény volt, amit senki sem szégyelt. A kevés jómódú autóbusszal utazott, egyszerű étteremben étkezett. A feleség naponta járt a piacra és használta a jégszekrényt, mert hűtőszekrénye kevésnek volt. A pirospozsgás arcú gyerekek, a friss gyümölcsön, zöldségféléken.tejtermékeken felnőtt fiatalok megelégedéssel fogadták az egyszerű, de boldog napokat. Dán is ennek a serdülő nemzedéknek volt tagja. Nem beszéltek cionizmusról,nem elemezték, mert természetesnek találták, mint az alig 5-6 éves cigánygyerek, akik cincogni kezd a hegedűn és azt hiszi,hogy a hegedülés elsajátítása minden gyereknek könnyű. A fiatalok természetesnek vették a zavargásokat, játszottak, ugrándoztak és nem osztoztak a szülők megrökönyödésében, amikor olvastak a nácik bestialitásáról. A témakör messze volt tőlük. Nem tudták elképzelni, hogy az európai zsidók miért nem védekeztek, ütöttek vissza.Viszont ijedten értesültek, hogy a három éves zavargások alatt 520 zsidó halt meg és 2000 sebesült meg. Ez tragédia volt számukra, míg a többmillió európai zsidó pusztulása -statisztika. Annát érdekelte a politika, de sohasem politizált.A Technion egyik professzora a 10 órai szünetben meg is jegyezte: — Anna, maga minden politikai kérdésre nyílt egyenességgel válaszol, mégsem tudni,melyik oldalon áll, hova tartozik.-----Ez dicséret vagy szemrehányás ? — Saját ítéletére bízom — felelte a fiatal, de már híres tudós, aki ha nem is nyíltan, de ügyes férfijükkel próbálkozott Annánál, mint olyan sokan a világon próbálkoznak fiatal,csinos, elvált vagy özvegy asszonyokkal. Annának tetszett a professzor és jól esett a népszerű tudós közeledése, de ez volt minden, mert rögtön arra gondolt, előnyös lesz-e a barátság vagy házasság Dán részére. Elvetette a gondolatot, mert olyan férfire vár* nem csak férj, de D sn apja is lesz. Több, mint négy év múlt el Várdi Á ron meggyilkolása óta.A lidércnyomás rr.ég mindig gyötörte Dánt - főleg tavaszkor, a purimi ünnepnap közeledtével. — Kellemes purimi ünnepet kívánok nektek — mondta Zahav Cvi, az iskola közkedvelt tanára, aki lelkiismeretesen tanította diákjait, parolázott, ping-pongozott velük, anélkül tanári respektusát sérelem érte volna. — Dán, beszélni akarok veled — fűzte még hozzá. Az osztály kiürú.t — Mit csinálsz a szünidőben ? —kérdezte Cvi. - Két órával tovább alszom.Reggeli után futballozni megyek és aztán szívből örülök az iskolai szünetnek.-----Ezt mondod a tanárodnak és nem azt, hogy könyveket olvasol és átnézed régi füzeteidet ? — — Nem, mert a tanár úr tudná, hogy hazudok.-----Miért vagy olyan bizonyos ebben ?-----Mert a tanár úr is volt egyszer 14 éves.-----Igazad van — mondta Cvi mosolyogva, majd rövid szünet után így folytatta: — Dán,én Eliatba utazom, nincs kedved velem jönni ? - Dán enyhén elpirult: — Bocsánat - mondta alig hallhatóan és kisietett az osztályból. — Az első sakkhúzás sikeres volt — gondolta Cvi és iratait, könyveit rakta aktatáskájába. Már harmadik éve volt Dán osztályfőnöke. Tudott Várdi Áron tragédiájáról és arról is, hogy Dán volt az egyetlen, aki túlélte a merényletet. Cvi, jó pedagógusként segíteni akart Dánon, ami nem volt könnyű, mert Dán nem panaszkodott,sohasem szidta vagy vádolta az arabokat. Cvi érezte,hogy Dán vár rá az iskola kijáratánál.- Bocsánat - ismételte Dán -neveletlen voltam. — Dán, az ostoba neveletlen és goromba, de mert tévedni emberi dolog, a tisztességes hibázik. - Köszönöm, tanár úr, ami az utazást illeti, de anyámat, aki a Technionban dolgozik, szintén szünideje van és nem hagyhatom egyedül. — Mit gondolsz, a Biblia tiltja, hogy kedves mamád is jöjjön velünk ? — # A kora reggeli órákban találkoztál- ez autóbusz végállomásánál. Dán büszkémutatta be anyját. Palesztinái szokás s. rint keresztnevükön szólították egymást. A félig telt autóbusz elinduu Dán egyedül ült anyja mögött és arra gondolt, hogy az olyan szép, mint egy filmszínésznő. Dán anyjától tanult angolul.Most is angol könyvet vett elő: May Károly ifjúsági regényeinek angol fordítását. Anna kitekintett az ablakon: — Minden olyan békés, csendes —mondta — mintha nem volna veszekedés,civakodás,háború.- Igaza van - felelte Cvi. A sivatagnak órióriási ereje van. Az előttünk eheiuiő sivatag évszázadok óta nem változott. A túlgyors fejlődés ártalmas. A serdülő gyerek, ha hirtelen lesz 195 cm. magas és 95 kilo súlyú, óriási gyerek, de beteg. A beduinok tudnak valamit, amit mi nem tudunk.Minden észlelhető ok nélkül ragaszkodnak a sivataghoz, pedig tudnak az autó, a villanyvilágítás, jégszekrény, mozi létezéséről. — Az autóbusz rótta a kilométereket, mintha bizonyítani akarná a civilizáció erejét az évszázados sivatag törvényei felett. Dán becsukta szemét, de nem aludt. Hirtelen felnyitotta szemét, körülnézett. Felugrott, áthajolt anyjához: — Anyukám...—Mi van drágám ? - kérdezte Anna. Dán nem felelt, majd erőtlenül újra leült. Cvi felállt és nyugodt hangon megkérdezte: — Dán, itt történt a merénylet ? Nem tudom...— Nézz körül ! — A.'i hiszem... Itt állt meg az autóbusz...és...-Dán átmenet nélkül gyors tempóban beszélni kezdett: — Igen, igen, itt volt, itt jöttek fel a csirkefogók és zuhant le a soffőr,halálos golyótól találva. — Aztán mi történt ? — kérdezte Cvi nyugodtan. — Apához akartam menni, de lehet, hogy csak hittem..és... — És aztán ? - nógatta Cvi könyörtelenül, arra gondolva, hogy senki sem hibáztathatja a sebészt, aki belevág az emberi testbe, vérfröccsösen, órákig, napokig jön a fájda lom, majd a fizikai és lelki felszabadulás. A newyorki parkok fenntartását végző polgármesteri ügyosztály gondozásában avatóünnepélyre került sor május 10-én, amelynek során a bronxi Douglas Ave és W.232nd Street sarkán levő parkot Raoul Wallenbergről, a legendás svéd zsidómentő diplomatáról nevezték el, aki magyar zsidók ezreinek életét mentette meg a náci fenevad elől. Az ünnepélyre meghívást kapott Erdős André nagykövet, a Magyar Köztársaság Egyesült Nemzetekhez rendelt delegációjának vezetője is, aki magas irodalmi színvonalon álló felszólalásával adta tanújelét annak, hogy a magyar kormány Raoul Wallenberg erkölcsi példájának szellemében kívánja az új Magyarországot építeni Erdős nagykövet beszédében a következőket mondotta: Őszinte örömére szolgál, hogy az avatóünnepen résztvehet és felszólalhat, mert Raoul Wallenberget nemcsak Svédország,vagy a világ bármely részén élő zsidó nép, de Magyarország is sajátjának tekinti amelynek jelenkori történetében Wallenberg neve fényesen csillog: a magyar vészkorszak idején, amikor hatszázezer ártatlan magyar állampolgárt gyilkolt le a náci barbarizmus^ volt az egyetlen, aki annak ellenállt és ezzel kitűnő példáját mutatta, hogyan lehet és kell emberi örök értékeket megőrizni a szellemi sötétség ellen küzdeni ő mutatott példát és bátorítást azoknak,akik azokban az időkben elkötelezték magukat a veszélyes feladatra, hogy az emberi szolidaritás alapjait fenntartsák. — Aztán a férfi..a bitang megfordult és...elsütötte pisztolyát... — Cvi visszaült a helyére: — Anna, azt hiszem, jó lenne, hí, átülne Dán helyére, de ne vigasztalja, ne Raoul Wallenberg nem érhette meg, hogy személyesen legyen tanúja a magyar nép hálája kifejezésének. Magyarországot ugyanaz az ország szabadította fel a fasizmus és nácizmus karmaiból, amely őt később erőszakkal elhurcolta és bebörtönözte, majd eltüntette a Gulag mélységeiben. Végül is Wallenberg eltűnt a sztálini önkény és hitleri bestialitás össqátékában és még nevének puszta említése is tiltott volt. Háború után Wallenberg emlékét hűen ápolta az ország. Szobrot állítottak emlékére a Dunaparton és utcát neveztek el róla Budapesten, azon a környéken, ahol hősi cselekedeteit véghezvitte. A korai ötvenes években a szobrot eltávolították, az utcanév megmaradt ugyan, de az ún. Wallenberg-ügy említése tüos volt. A nyolcvanas években kezdődtek változások Magyarországon. Wallenberg erkölcsi példája ismét köztudomásúvá vált és személyisége, bátorsága többé nem távolítható el a magyar történelemből Az avató ünnepség a nép elhatározottságának bizonyítéka, hogy Raoul Wallenberg példája buzdító hatással lesz egyénekre és közösségekre egyaránt.Magyarországon szervezet viseli nevét,amely mindenfajta faji megkülönböztetés ellen küzd, védi a kisebbségek jogait, akik Magyarországon élnek. Befejezésül a nagykövet azt kívánta, hogy a hős emléke példáulkövetésül szolgáljon mindenki számára, bárhol a világon. beszéljen, csak ha ő kérdezne valamit.Ha gassa szótlanul, türelemmel. — * (Folytatása következik, ERDŐS ANDRE NAGYKÖVET ELŐADÁSA AZ AMERICAN JEWISH COMMITTEE KÖZGYÚLÉSFN Az American Jewish Committee 85. évi közgyűlésére meghívást kapott Erdős André nagykövet,az Egyesült Nemzetekhez rendelt magyar küldöttség vezetője, aki nagy fontosságú beszédet mondott azzal kapcsolatosan, hogy a Committee tanulmányozta a kommunista rendszert levetett Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon történt változásokat, elsősorban a zsidósággal kapcsolatban felmerült kérdéseket. A közvélemény-kutatás érdekes eredményeket hozott. Ezekből megállapítható, hogy a érintett országok népességének túlnyomd többsége tisztában van a demokrácia és türelem értékeivel és azokat megbecsüli. A nagykövet hangsúlyozta,hogy az előítéletek, a bűnbak keresés, sovinizmus és sötét politikai manipulációk elleni küzdelem nemcsak tütó törvényeket igényel, de egyben a rendelkezésre álló jogi és kormányzati eszközök igénybevételét is. A közvéleménykutatásból elégtétellel lehet megállapítani, hogy a népek ismét felismerik a polgári társadalmak értékeit, készek magukat demokratikus úton és eszközökkel vezettetni, egyben az európai kontinens nyugati felével helyreállítani és erősíteni kívánják kapcsolataikat. Magyarország múltját és jelenét nem lehet megérteni anélkül, hogy ne ismernek beállítottságát a különböző kisebbségek felé az évszázadok folyamán. A magyar állam, megalapításától kezdve, általában jóindulatú volt a különböző vallási és etnikai csoportok irányában. Magyarország függetlenségéért különböző vallási és népi hátterű csoportokhoz tartozók áldozták életüket. A 19. század második felében, az egyenlő jogok bevezetése után, a magyarországi zsidóság nemcsak biztosított létfenntartást talált az országban, de tehetségét és képességeit a modern magyar állam megalkotásának szolgálatába is állította. A zsidók Magyarországon formálták a magyar történelmet,magyar kultúrát teremtettek és szerves részévé váltak a magyar társadalomnak. Ez elválaszthatatlanná vált nemzeti örökségünktől és beszívódott annak legmélyebb összetevőibe Ezért nem meglepő számunkra, hogy a közvéleménykutatás megerősítette a nézetet,hogy a magyarság többsége a zsidókat a nemzet szen e« részének tekintik. (Folytatás a következő oldalon)
