Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)
1991-06-17 / 6. szám
1991 június 17. NEWYORKI FIGYELŐ 3 DR. BOLLOBÁS ENIKŐ ÜGYVIVŐ FELSZÓLALÁSA A MAGYAR-ZSIDÓ KULTÚRA ÜNNEPÉN KÖNYVESPOLC Dr. Bollobás Enikő, a washingtoni magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője, aki, amint erről előzőleg röviden beszámoltunk, messzehangzó előadást tartott a nagykövetség által áprilisban megrendezett magyar-zsidó kultúmapon. A beszédből, amely a zsidó és magyar történelem párhuzamait magas tudományos színvonalon vetítette a hallgatóság elé,az alábbiakban részleteket közlünk. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy Bollobás doktornő meghívást kapott az American Jewish Committee wa• shingtoni szervezetétől, hogy az AJC delegációjának tagjaként látogasson ezév augusztusában Izraelbe.Ott nemcsak a nagykövetséget, de Magyarországot is képviselni fogja. Az ügyvivőnő a magyar-zsidó kultúrnapon tartott előadását a Széder-este és a második világháború utáni magyar történelem összehasonlításával vezette be. Miként a Szédereste az egyiptomi fogságból való kiszabadulást ünnepli, a második világháborút követő idő történelme is a fogságból való szabadulást jelképezi A Kárpát-medencében már a római időkben is éltek zsidók. Jelenlétük érezhető volt a magyar történelem minden korszakában. A XIX. század második felében, az 1848/49-es szabadságharc idején Magyarország a kelet-középeurópai zsidóság menedékhelyévé és a zsidó élet gazdasági és kultúrális központjává vált. A magyar kultúrát számos zsidó művész, író és tudós gazdagította, ebben az előadásban azonban főként azokról van szó, akik otthon maradik, elsősorban rabbikról, tudósokról, professzorokról. Szófer Mózes volt a leghíresebb, pozsonyi jesiva alapítója. Löw Lipót emelte Szegedet a magyar judaisztika fellegvárává.l877-ben nyílt meg az Országos Rabbiképző Intézet, 1909-ben pedig a Magyar Zsidó Múzeum. A Rabbiképző látja el rabbikkal a Moszkva és Berlin közötti európai térséget. Az előadásban felsorolásra kerültek a Rabbiképző híres tanárai: Bacher VilmosJCaufmann Dávid,Goldziher Ignác, Blau Lajos, Guttman Mihály, Heller Bernát és Hevesi Simon. Az 1944. márciusi náci megszállás idején az intézményhez tartozó rabbik közül kilencvenen pusztultak el. A háború után Löw inger Sámuel nyitotta meg az iskolát. Scheiber Sándor tette a legtöbbet azért, hogy az iskola a kommunista rendszer alatt is megőrizze régi fényét és neki köszönhető, hogy a magyarországi zsidó közösség vallásilag és szellemileg életerősen megmaradhatott. Az előadónő ismertette Scheiber Sándor tudományos munkásságát. Számos ajánlatot kapott külföldről, mindezek ellenére otthon maradt, mert a hivatástudat marasztalta. Scheiber Sándor magányos tölgy volt, messzire magasodott az átlagemberek fölé. Péntek estéin mindenki előtt nyitva állt az Intézet kapuja, hogy a fiatalok beléphessenek, akik , barátokat, szerelmet kerestek,vagy az ő megtisztító hatású történeteit akarták hallani.Egyedül Széderestén maradt zárva a kapu, azok rész éré,akik tudták, mit jelent a különbség szabadság, diktatúra és demokrácia között. Az ügyvivőnő az Országos Rabbiképző Intézet 1979180-as Évkönyvében közzétett, alábbi versével fejezte be nagy feltűnést és elismerést keltett előad' it:- "Pot luck? Mi az?" - kérdezem.- “Mikor minden vendég házigazda is, mert a vacsora egy fogását saját otthonából hozza." A széder is lehet pot luck. Egy tál puddinggal és megélt fogságoddal kerekíted ki a menüt és az asztali olvasmányokat A családfővé magányosuk házigazda -csonka otthonának messze sodort fia - ünneppé tarkítja az asztalt: huszonhat tányéron sárgán sorakoznak a széderkönyvek, mácesz, torma, marinírozott gomba és répa feszül a szédertál vonzásában. A messziről jött fogások között olvasunk. Radnóti Miklós drótkerítéses eclogáit, a memphisi néger szolgáló levelét más úrnak eladott tériéhez, Mikes Kelement Rodostóból, aki utolsó leveleiben is tud a szív imádságáról írnT, Emily Dickinsonról, aki bezárkózott szelleme cellájába, vöröstéglás Új Angliájába, az indiánrezervátumok önkéntes fogságáról, a házasbörtönökből már szabadulni sem vágyó asszonyokról - Milliókról. Perzsel a szavak nyoma. Börtönünk rácsos árnyékában néger, magyar, indián és amerikai láncos léptekkel vonulnak be a széder metaforájába. Add, Urunk, hogy szabadok maradhassunk. TERJESSZE LAPUNKAT! ZSIDÓ GYÓNÁS Körmendi Balázs könyve az Interart Studio kiadásában jelent meg, nem sokkal a magyarországi Májusi Könyvhét előtt. Körmendi Balázs irói álnév: az író igazi neve dr. Kulcsár István, önéletrajzi könyve arról szól, hogy 19 évesen, a második világháború előtt, áttért a református hitre és elfeledve zsidó sorsát a képmutatásig menő asszimilációs kísérleteket tett. öregkorában komoly tudományos karrier után, izraeli állampolgárként felfedezi magyarságát is. 1942-ben fejezte be az író Zsidó gyónás című könyvét és változtatás nélkül adta közre, röviddel halála előtt. Említést érdemel a remek előszó, amelyet Bárdos Pál írt.Találóan jegyzi meg, hogy Magyarországon évtizedeken át hazudtak Izraellel kapcsolatban. 1986-ban bekövetkezett haláláig többször „hazalátogatott" Magyarországra. Az első látogatásról a következőket írta: — 1984 őszén vonaton utaztam Bécs felől Budapestre. Hegyeshalmon,amikor a finánc megkérdezte, van-e valami elvámolni valóm, elcsuklott a hangom. A finánc szavára csuklóit el, a fináncéra, akit gyerekkori orvhalászások, nagybátyám kisüstje, mindenféle apámtól hallott történetek és szóbeszédek hatására mindig ellenségemnek éreztem. A finánc magyarul kérdezte,van-e valami elvámolnivalóm. Itt Izraelben gyakran látjuk a televízióban. amikor harminc-negyven éve elszakadott anyák, testvérek, gyerekek újbuí összetalálkoznak. Az első pillanatok tétovázását és idegenkedését szélviharszerú'en töri át az a valami, amiről Arany János azt írta: „nem tudom én azt kimondani." -Sokat töprengtem azóta és máig sem sikerült végső eredményre jutnom:ki vagyok, hova tartozom ? Végül is így fogalmaztam meg: zsidóságom ki nem kerülhető sors, amit vállaltam, magyarságom — bocsássatok meg a közhelyként és magasztos értelemben egyaránt használt szóért vagy igéért: 1 é t e m . Az amerikai ezt talán nem érti, de éppen így érzi a népi kultúrtalajból sarjadt skót vagy francia zsidó. Megoldás nincs, de mondd, minek van teljes megoldása ezen a földön ? — Izraeli letelepedését követően sikeres pszichiáterként dolgozott és az Akkó-i elmekórház igazgatója volt. Később a Tel Aviv-i egyetemi klinika Tel Hasomér kórház pszichiátriai osztályának volt a vezetője. Szeretném remélni, hogy megvásárolják ezt a könyvet. Idézem a könyv befejező szakaszát, amelyben a fiatal dr.Kulcsár megfogalmazza a lényegét annak a zsidóságnak, amelyhez a könyv befejezésekor már maga is tartozott, teljesen felhagyva asszimilációs törekvéseivel:- Megértettem, hogy a zsidó vallás nem különbözik az élettől, csak annak magasabb szempontú szemlélete, irányitója és megszentelése. Egyformán vet számot a belső és külső valósággal: a lélekkel és a világgal. Teste Izrael, lelke a Mindenség FÜRST LÁSZLÓ DR ESEMÉNYNAPTÁR A kultúrest-sorozat további időpontjait megfelelően előre fogjuk közölni. A további előadók között Dukász Anna művésznő, dr. Schmelzer Menachem ésdr. Sanders Iván professzorok szerepelnek. 1991 szeptember 15, vasárnap délután 2 órai kezdettel kerül sor az idei mártirünnepélyre a Park East Synagogue-ban. December 1-én, vasárnap d.u. 1 órakor Chanuka-délután a Bnai Zion Quittman-auditoriumában, a Második Nemzedék rendezésében. Később meghatározandó időpontban, ősszel, megrendezése kerül a Világszövetség hagyományos Évi Nagy Bálja. Helyét és időpontjáéin int lekötöttük, e rovatunkban közzétesszük. KÉR/tlK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA ! ■ apunkban szívesen adunk helyet közérdekű vagy érdekes írásoknak Nem közölt kéziratokat nem küldünk vissza. gjoo» nmmiinu na n<u>no Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 30 dollár díját íj ^ csekkben mellékelem T j kérem számlázni EMERY BERCZELLER, M.D. Psychiater szakorvos (Board Certified) Queens, Forest Hills Medicare betegeket szívesen lát Tel.: (718) 897-8662 aoooeooócwboaoooorgaaiaBlHtJüPtfJdtaBBO^c
