Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)

1991-02-15 / 2. szám

NEWYORKI FIGVELO-------­Tájékoztató XVI. évf. 2. szám — 1991 február 15. - Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja A KÖZELKELETI BÉKE ALAPFELTÉTELEI - AHOGY MI LATJUK -Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa zárt ülésben fogja a Perzsa Öbölbeli helyzetet megvizsgálni. A Biztonsági Tanács többsége leszavazta Cuba azon javaslatát, hogy a Tanács ülése nyilvános legyen, ami esetleg újabb politikai fegyvert adna Saddam kezébe, ha a Tanács egyes tagjai között a helyzet megítélését illetőleg ellentétek kerül­nének felszínre. Bush elnök határozottsága és hogy Izraelt ezideig vissza tudta tartani a háborúba való belépéstől, illetve az iraki Scud-bombázás megtorlásától, az egész világon nagy el­ismerést váltott ki, kivéve talán az amerikai sajtót, amely továbbra is igyekszik üres szólamokkal, kérdőjellel ellátott címszavakkal és rosszindulatú találgatásokkal az elnök helyzetét megnehezíteni. Saddam gonoszsága nem ismer határt. Izraeli és szaudi-arábiai próbabombázásai­ra most azzal tett koronát, hogy katonai központjába — amelynek bombázása előrelát­ható volt - polgári lakosságot telepített és a bunkerek lerombolása 400 polgári áldoza­tot követelt. Most tehát újabb vaktöltés került a háború ellenzői kezébe, akik szemfor­­gatóan hivatkoznak amerikai háborús bűncselekményre, mert „polgári célpontokat' bombázott. Arról természetesen, hogy Saddam maga háborús bűncselekményt köve­tett el azzal, hogy polgári lakosságot katonai bunkerekbe rakott, — igen kevés szó esik. Kevés embernek fáj, hogy Saddam saját népét kíméletlenül gyilkoltatja le, hogy trükk­­jével Amerikát állíthassa be háborús bűnösnek. Az öbölháborúval kapcsolatos egyéb esemény egyöntetűen arra mutat, hogy a világ feni a fogát a közelkeleti problémának a háború után közvetlenül való megoldá­sára. Jól Időzített hír röppent fel: Genscher német külügyminiszter sziriai kollégájával tárgyalt a Szíriának nyújtandó német anyagi segélyről és ennek során látszólag váratlan békehúrok pengetése került sorra Izrael felé. A szír külügyminiszter megerősítette or­szágának elhatározottságát, hogy Izrael jogát az önálló állami léthez és az ezzel kapcso­latos ENSZ-határozatokat továbbra is elismeri, de egyben hangsúlyozza a palesztinek önrendelkezési jogának elismerését. A várható német anyagi segély reményében ez a nyilatkozat nem meglepő, hanem természetes folyománya annak a cselszövénynek, amelynek célja Izraelt kompromisszumok elfogadására csalogatni. Ennek az oldalnak másik hasábján felsoroltuk, milyen feltételeknek kell megvalósulni ahhoz, hogy Izrael — véleményünk szerint — hozzájáruljon békekonferencián való részvételhez. A dolog ütközőpontja az, hogy Izrael addig nem tehet engedményeket, amíg a másik oldal nem hajlandó a nemzetközi jogon alapuló követelményeket magáévá tenni. Ma még Szíria nem lépne diplomáciai viszonyba Izraellel, nem ülne le kétoldali tárgyalásra a szi­­izraeli béke létrehozására, hanem helyet kívánna foglalni olyan békekonferencia asz­talánál tárgyaló félként, mintha Szíria és Izrael között nem volna hadiállapot, tehát „tárgyilagos" közvetítői szerepet szeretne betölteni. Egyet azonban Izrael valamennyi ellensége elfelejt: Izraelről Izrael nélkül nem lehet érvényesen határozni... OOOOOOOOOOOOÓOötfbööOOQOOOöDöOOOOOOOOOöOC 1991 MÁRCIUS 3. d.u. 2 ÓRA MINSKOFF CENTER (164 East 68th Street, Manhattan) TISZTELETADÁS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNA K SZOLIDARITÁS IZRAELLEL KIÁLLÁS A BÉKÉÉRT ÉS DEMOKRÁCIÁÉRT A nemzetközi diplomáciai és politikai élet neves képviselői részvételével JIM JENSEN, a CBS vezető riportere izraeli tapasztalatairól Rev. JOSEPH MALOVANY, a világhírű főkántor fellépésével FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York,N.Y. 10016 Az amerikai sajtó - mint már annyiszor - ismét kitesz magáért az üres, semmitmondó kritikával, szájhősködéssel, kákán csomót kereséssel és olyan mondatokkal, amelyeknek végére kérdőjelet biggyesztenek, mint be­szédben a szemhunyorítást. A sajtó kérdőjelei azt igyekeznek elérni, hogy a nyájas, helyesebben naiv olvasóban kételyeket ébresszenek, vájjon tény­leg puska-e a puska, Irak-e Irak, vagy Izrael valóban demokratikus állam-e. ami, szerinte, alaposan kétséges... Ilyen helyzetben kétségtelen, hogy a háború befejezése után nyom­ban szőnyegre kerül a közelkeleti probléma, aminek megoldása hallatlanul nehéz feladat, hiszen az arabok nyomása mellett Izraelnek és Amerikának erős ellenfele a nemzetközi sajtó és a fokozóuó antiszemitizmus. Jóelőre próbáljuk gyenge hangunkat hallatni és tárgyilagos, szerény véleményünket nyilvánítani abban a vonatkozásban, hogy milyen alapfel­tételek fennforgása mellett vehetne részt Izrael bármiféle nemzetközi kon­ferencián. Véleményünket közöltük az illetékes nagy zsidó szervezetekkel, de nincs kétségünk, hogy javaslatunk süket fülekre fog találni, mert a nagy zsidó szervezetek nem engednek közel magukhoz kívülről jövő elgondolá­sokat. A magunk tisztázására az alábbiakban jelentjük olvasóinknak elgon­dolásainkat és anélkül, hogy prófétai szellemet tulajdonítanánk magunk­nak, meggyőződésünk, hogy mindezek a jövő tárgyalások során felszínre kerülnek és az erre való felkészültség hiánya súlyos zavarokat fog okozni- Amerika és Izrael kárára. Javaslatunkat az alábbi pontokba foglaltuk össze: (1) Az amerikai zsidó szervezetek hangsúlyozottan csak tanács­adói szerepet töltsenek be Izrael kormánya felé, mert azt, hogy mi jó Izraelnek, azt egyedül saját kormánya döntheti el. Ezel meg lehet akadá­lyozni azt veszélyt, hogy a múltbelihez hasonló, példátlan helyzet álljon elő, amikor egyes amerikai zsidó szervezetek nyíltan fenyegették Izraelt, hogy megvonják az anyagi támogatást, ha egy bizonyos törvényt a Kne­­szet tárgyalni merne. (2) Izraelnek joga van távoltartani magát minden olyan konferenciá­tól, amelyben Izraellel diplomáciai kapcsolatban nem álló államok vesznek részt. (3) Izrael nem köteles a PLO-val tárgyalóasztalhoz ülni mindaddig, amíg utóbbi nem törli alapszabályaiból Izrael tengerbefojtásának tervét és nem fogadja el az UNO Biztonsági Tanácsának 242.,338. és többi vo­natkozó határozatait. (4) Az „occupied territories" (elfoglalt területek) kifejezését a diplo­mácia szótárából ki kell törölni, mert ellentétes a nemzetközi joggal. A szóbanforgó területek soha nem tartoztak valamilyen államhoz, mert azok azelőtt angol vagy jordán fennhatóság alatt állottak, semmilyen államtól azokat el nem vették, „occupied" helyett az „annexed" (csatolt) kifejezés alkalmazandó. Izrael nem volt „occupier", mert a másik oldalon nem volt „occupied" fél. (5) Végül: Nemzetközi konferenciának csak tanácsadó szerepe lehet, mert a végső döntés Izraelt és azt a népcsoportot illeti, amely ott állammá kíván szervezkedni. Ha megvalósulna az az álmunk, hogy az amerikai nagy zsidó szerve­zetek, kicsinyességüket levetve, összefognának egységes álláspontjuk ki­alakítására, akkor ez egyaránt elősegítené Amerika és Izrael Államának érdekeit és közelebb hozná a világot az igazságos békéhez. I — fedor -UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK

Next

/
Thumbnails
Contents