Newyorki Figyelő, 1990 (15. évfolyam, 1-15. szám)
1990-12-18 / 15. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1990 december 18. DR. FÜRST LÁSZLÓ: NYÍLT LEVÉL IZRAELI NAPLÓ A MAGYAR ZSIDÓSÁG TÖRTÉNELMÉRŐL - Beszélgetés dr. Cohen Asher professzorral -Kérdéseimre adott válaszai a köverkezők: Milyen keretek között folyik magyarzsidó kutatómunka a haifai egyetemen ? — Az egyetemen belül van egy ún. Strochlitz Institute of Holocaust Studies. A program igazgatója Gelber professzor. Ezen az intézeten belül működik egy központ, amely a magyarul beszélő zsidóság történelmével foglalkozik a XIX. század közepétől napjainkig. Ennek a programnak vagyok az igazgatója, de meg kell jegyezni, hogy főállásban egyetemes történetet tanítok, 1870-től napjainkig. Főleg erről jelentek meg kiadványaim, francia és angol nyelven is. Ezenkívül van egy központunk, ahol magyar és egyéb keleteurópai zsidó dokumentumokat gyűjtünk össze. Ezt 1972-ben hozta létre a híres történész professzor. Vágó Béla. Mit tartalmaz ez a dokumentációs központ? — Először is néhányszáz szóbeli viszszaemlékezést a Holocaust borzalmaira. Ezenkívül értékes adományokat, személyes könyvtárakat, levelezéseket, dokumentumokat örökölt a gyűjteményünk. Többek között kiemelném dr. Herskovics Fábián cionista budapesti és izraeli rabbinak a gyűjteményét, dr. Marton Ernőnek, az Új Kelet alapítójának és főszerkesztőjének a dokumentum- és könyv kollekcióját. Marton Jehuda történésznek, a Kol Jiszraél magyar adásszerkesztőjének könyv- és dokumentumgyűjteményét, Révész Peretz szlovákiai menekültnek a gyűjteményét,aki a Halutz ellenállás egyik vezetője volt Magyarországon, néhai Kőrösy József profeszszor gyűjteményét, aki az első magyar statisztikus volt és megalapítója a Magyar Statisztikai Intézetnek Budapesten. Szintén nekünk ajándékozta Georges Mandel Mantello anyagát. Mantello San Salvador követeként Svájcban tevékenykedett és rengeteg magyar zsidó megmentésében játszott aktiv szerepet. Tevékenységét csak napjainkban kezdik igazán értékelni. Milyen feladatokat kellene megoldanunk, hogy a magyar zsidó történelem kutatása megfelelő alapokra kerüljön ? — Mint a fentiekből látható, a rendelkezésre álló költségvetésből alig tudunk előrelépni. Arról szeretném meggyőzni mindazokat, akik a magyar-zsidó közéletet szívükön viselik, hogy itt az utolsó alkalom arra, hogy megvalósítsunk egy magyar zsidó kutatóintézetet, amelynek elsődleges célja lenne az adatgyűjtés. A megfelelő adatok, dokumentumok nélkül nem lehet megírni magyar zsidó történelmet. Ennek a kutatóintézetnek kellene összegyűjteni a specialistákat, történészeket, akik képesek és hajlandók lennének közreműködni átfogó magyar zsidó történelmi mű megalkotásában. Ez az intézet képes lenne kutatókat képezni a jövőre. * Vendéglátóm kedvesen felkísér a haifai egyetem legfelső emeletére, ahonnan gyönyörű a kilátás a Karmel hegyére, az egész városra, a Földközi tengerre. Mikor elválunk,úgy érzem, nem bízik abban, hogy az említett kutatóintézet valaha létrejöhetne.Szkeptikus és sajnosjoggal, a magyar zsidóság jelenlegi szervező és anyagi készségével kapcsolatban. Már távolodunk a haifai egyetem impozáns épületétől, még láthatom a felső emeleteket és arra gondolok, hogy meg kellene ragadnunk az alkalmat: ma még megoldhatók a fenti feladatok,hiszen vannak közöttünk olyan jelentős történészek,mint dr. Cohen Asher. •»QOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOQOOQQOOOOOOOOQ MAGYAR KÖNYVEK, LEMEZEK, MŰSOROS MAGNÓ-KAZETTÁK Szeretettel várjuk az új magyar-zsidó kultúrát teijesztő üzletünkben, Petach Tikva központjában: NOSZTALGIA ÜZLET Hovevei Cion 32 — Petach Tikva. Tel.530-1953 A ZSIDÓ SZERVEZETEK VEZETŐIHEZ — Munkatársunk drámai felhívása — Levelem tárgya mindannyiunk legfőbb szívügye, népünk és Izrael fennmaradása és virágzása Az amerikai zsidóságot, de különösen a népirtás túlélőit, az arra a korszakra való emlékezés és emlékeztetés izzó, mondhatnám, kényszeres vágya töltötte el, amely vágyakozás a népirtás áldozatainak szentelt emlékművek és egyéb intézmények felállításával elégült ki. Mindezen munkálkodás azonban nem az élőket, hanem a halottakat, halottainkat szolgálja elsősorban. Ki áll meg, ha csak egy pillanatra is az első világháborús, vagy éppen a második világháborús emlékművek előtt ? Ezek kezdenek elmerülni a plusquam perfectumban. Ugyanez a sors várja mindazokat az emlékműveket amelyeket most mi nagy ünnepélyességgel felszentelünk és amelyeket azokban az országokban, ahol a szörnyű bűntény megtörtént, máris meggyaláznak. Nekünk olyan emlékműveket kell felállítanunk, amelyek megőrzik, tartósan, hosszú időkre mártírjaink emlékét, de amelyekkel az élőket és Izraelt szolgálnék. Erre most adódik nagyszerű alkalom és ezért fordulok alábbi javaslatommal Önökhöz, akiknek szavára hallgatnak. Izrael, mint egy koldússzegény anya, aki hármas ikrekkel terhes, hallatlan örömök és ugyanolyan kétségbeejtő gondok előtt áll. Természetesen az orosz bevándorlás lav inájára gondolok. Ez a tömeg jórészben nem cionista lelkesedésből, hanem halálfélelemtől rettegve érkezik lzraelbe,ahol a lakosság mindent megtesz, hogy az újonnan jöttek otthon érezzék magukat, de ahol a bürokrácia és a kormányon belüli eszeveszett politikai súrlódás, kicsinyes önzés ebben a katasztrofálisnak induló helyzetben sem emelkedik hivatásának magaslatára. A következmény a menekültek, de még a „bennszülött5' izraeliek kétségbeejtő lakáshiánya. A hazátlanokból hontalanok lesznek új/régi hazájukban.Az eddigi megoldási kísérletek, magyarul: pénzgyűjtési akciók nem jártak elegendő sikerrel. Javaslatom a következő: Minden ház, minden szoba, amelyet ezen gyűjtőakció keretében felépítünk, meggyilkolt, vagy békésen elhalt szeretteink, szülőink, testvéreink, gyermekeink emlékének szentelt oltárrá válhatik. Ha valaki olyan szerencsés anyagi helyzetben van, hogy egy ház építésére elegendő összeget tud adni, akkor arra a házra az adományozó és annak a neve kerüljön, akinek emlékét az adományozó ilyeténképen kívánja megörökíteni. Tehát minden településen ott fognak állni a Fischer-, Weisz-, Finkeistein-, stb., stb. házak. Ha valaki csak sokkal szerényebb összeget tud áldozni erre a célra, akkor neki is megvan a lehetősége, hogy megörökítse szerettei és saját nevét teljesen hasonló módon. Adományát valamelyik zsidó szervezeten keresztül kell, hogy eljuttassa erre a célra. Az így összegyűlt összegből felépített házra szintén emléktábla kerül, a szervezet és alatta az adományozók és a megemlékezettek nevével. Ha egy személy több házat tud építtetni, akkor az utcát, ahol ezek a házak állnak, az adományozó által kijelölt elhúnyt személyről nevezzék el, egy táblával alatta, hogy kinek a hozzátartozója volt az, akinek nevét ez az utca viseli. Hasonló módon lenne megörökítve a szervezet, amelynek tagjai több ház építését tették lehetővé. Úgy gondolom, hogy ilyen módon össze lehetne kötni a hasznost a kellemessel. Halottaink emlékét az élők, a jelen és a jövő zsidó nemzedékek felvirágoztatásával kötnők össze. Hogy ezeket az emléklapokat majd évtizedek múlva is, amikor ezek a házak már élettartamukat betöltötték,megmentse a jövő nemzedékek épülésére, a Kneszet hozzon olyan törvényt, miszerint ezeket az emléktáblákat egy mauzóleumban gyűjtsék össze megőrzésre. Uraim, az Önök ékesszólása és meggyőző képessége szükséges ahhoz, hogy ez, a szerintem életképes javaslat megvalósuljon. Önöknek megvan a lehetőségük, ami nekem, egy ismeretlen orvosnak nincsen, hogy a nagy zsidó szervezeteket, módos testvéreinket erre a célra megnyerjék. Az idő sürget! Cselekedni kell! Most! Azonnal! Őszinte tisztelettel, EMERY BERCZELLER, M.D. PtiSKKORVlN 251 L «2má Sk, Um Ywfc, fL Y. M2I HA dt áslS. SlnH IBfllD T«Mmt{2f2) m-Stit (212) 734-3*4« GYÖRGYEY KLÁRA: Arrogáns alázattal, esszék, kritikák 12> űÁBOR ÁRON: Szibériai trilógia:Embertöl kelctre-Szőgletes Szabadság-Évszázados emberek 36.SZEPES ORSI MÁRIA: A vörös oroszlán; misztikus regény | SZTÁRAY ZOLTÁN: Hndson-parti álom; elbeszélések |0,. Több évtized óta bevezetett, Boro Park ban (Brooklyn), foigaimas helyen működő, magyar-zsidó könyvüzlet, kedvező feltételek mellett, átadó. Telefoni megkeresés: (718) 853-5708 számon. NftM A mi nemzedékünk talán legnagyobb feladata lenne, hogy megteremtsük a lehetőséget egy átfogó magyar zsidó történelem megírására, ami felölelné a Magyarországon letelepedett zsidóság történetét a kezdettől a huszadik század végéig. Ennek a történelmi munkának mindenképpen meg kell valósulnia. Ezzel a gondolattal kerestem fel dr. Cohen Asher professzort a haifai egyetemen. Kérlek, beszélj egy kicsit a költségvetéstekről.- Évi 30.000 dollárral kell gazdálkodnunk. Ebből a pénzből három hivatásos személy kap „részfizetést", ebből kell fizetnünk minden irodai, publikálási és utazási költséget. Kérelemmel fordultam a Sörösalapítványhoz még 1989-ben, de sajnos nem kaptunk segítséget. Mint említettem, én is főállású professzorként a haifai egyetemtől kapok fizetést.
