Newyorki Figyelő, 1990 (15. évfolyam, 1-15. szám)
1990-11-14 / 14. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1990 november 14 DR. FÜRST LÁSZLÓ: IZRAELI NAPLÓ Prof. DR. VÉGHÁZI ISTVÁN (Chile): NE SZÖKJ MEG! II A MAGYARUL BESZÉLŐ ZSIDÓSÁG MÚZEUMA SAFAD VÁROSÁBAN Safad (Cfát) városa a galileai hegyekben van. A város számos pontjáról jól látható a Golan-fennsík, az izraeli-szir határ. Safad-ról zsidó szempontból az első adat az, hogy Josephus Flavius erődítményt épített a polgári időszámítás szerint 66-ban,a rómaiak elleni harc során. Joszéf ben Efrájim Karo (1488-1575) itt írta híres törvénytárát, a Sulchan Aruchot. A XVI. században Safad egyébként is a gazdasági és szellemi központja volt a környéknek. Ebben az ún. arany korban itt élt a költő, Slomo Alkabetz, aki többek között megírta a LECHO DODI-t. Az 1770-es években jelentős chaszid bevándorlás volt. Megjegyzendő, hogy chaszid zsidók Magyarországról 1826- ban telepedtek meg Safad-ban, Amram Rosenboim rabbi vezetésével. Azóta mindig van Magyarországról Izraelbe települt zsidó lakossága Safad-nak.Amikor az ember megérkezik Safad-ba, nem kell, hogy a fenti történelmi tényeket ismerje, elég, ha körülnéz. Gyönyörű a táj, hangulatos a város, nagyszerű a művésznegyede,s a hatás olyan, mintha az ember a Bibliában járna. Safadban senki nem siet. A nagy melegben nem is lehet. Ez szent város, a Kabala egykori fővárosa. Megmaradt a szellemiség, a kultúra menedékhelyének. Naponta többször lehet hallani izraeli katonai repülőgépek, helikopterek zaját. Egészen közel az ellenséges határ. A helyiek már megszokták. Az aggodalom része minden napjuknak. Talán egyszer megszűnik a harci állapot. Safadban közlekedve a helyi lakosok és a túristák úgy tesznek, mintha ez természetes állapot lenne. Ölti István barátommal és feleségével. Ágival a művésznegyedet vettük célba. Miután magyarul beszéltünk, ott hívták fel figyelmünket a magyar zsidó múzeumra, így jutottunk oda, a különleges élményhez és lehetőséghez. A múzeum a város központjában van, egészen közel a Wolfson Community Centerhez. A városi adminiszterációs épület terméskőből van, s még a török kormányzat idejéből származik. Kb. 200 méterre van az új, impozáns színházterem és kiállítási nagyterem. A központi épülettől kb. másik 200 méterre ellenkező irányban van a szintén terméskőből emelt épület,amelyet Safad városa a magyar zsidó múzeum részére felajánlott. A látogatónak akaratlanul Csontváry jut eszébe: ennél szebb bibliai tájat nem tudott volna festeni.Olajfák a magyar zsidó múzeum körül. A múzeumról értékes 14 oldalas kiadvány héberül, magyarul és angolul, a város polgármestere, Zeév Béri előszavával. Itt jegyzem meg, hogy a múzeum kivívta a polgármester személyes figyelmét és a város polgárainak érdeklődését. Fontos, hogy amikor egyetemes magyar zsidó feladatokat jelölünk ki, emlékezzünk erre. Ebben a városban ez a múzeum állandóan és örökre városi segítségre számíthat. A helyi túrizmus fellendítésének egyik eszköze lehet egy nivós magyar zsidó múzeum ott, ahol a túrizmusból eredő jövedelem igen fontos. Az épület 200 négyzetméteres. Egy nagy központi szobából és négy tágas ablakkal rendelkező szobából áll. Külön cikkben fogok foglalkozni a múzeum anyagával, úgyszintén összefoglalom beszélgetéseinket Lustig Józseffel, a múzeum ügyvezető igazgatójával és feleségével, Lustig Chava-val. Mindketten alapító tagjai is a múzeumnak. A Board of Trustees Amerikában élő tagjai között szerepel Elie Wiesel, Waldman Tibor és Csengeri Imre neve. A fenti adatok nagy részét a már említett, ízlésesen összeállított kis füzetből vettem, ahol az alapítók felhívásának utolsó bekezdése így hangzik: - Felhívunk mindenkit, akinek ez a múzeum jelentőséggel bír,hogy segítsen minden lehető módon. Lássa ezt első lelkiismereti kötelességének, így majd nyugodtan zárhatjuk le szemeinket,mert mindent megtettünk,hogy apáink hagyományát gyermekeinknek továbbadjuk. — Ennél szebben és igazabban nem lehet összefoglalni a múzeum jelentőségét. A múzeum részére adóból levonható adományok a következőképpen küldhetők: A csekket B.E.F. Israel Endowment Fund, Inc. nevére kell kiállítani. Címük: 41 East 42nd Street, Suite 607, New York,N.Y. 10017. Kísérőlevélben vagy a csekkre rá kell írni, hogy ez az adomány a magyar nyelvterületről származó zsidóság Safad-i emlékmúzeuma számára küldendő el.(Memorial Museum of the Hungarian Speaking Jewry, Safad, Israel.) Kérem, hogy a következő számban megjelenő folytatást szíveskedjenek elolvasni és a múzeum támogatását tekintsék személyes ügyüknek, mint ahogy remélhetőleg a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozata előtérbe helyezi ennek a múzeumnak erkölcsi és ha lehet, anyagi támogatását. TOOQOOOOQOQQQOOOOOOtfOQQOOOOOQOOOQQQQOPOOO MAGYAR KÖNYVEK, LEMEZEK, MŰSOROS MAGNÓ-KAZETTÁK Szeretettel várjuk az új magyar-zsidó kultúrát terjesztő üzletünkben, Petach Tikva központjában: NOSZTALGIA ÜZLET Hovevei Cion 32 — Petach Tikva. Tel.530-1953 Israel Joshua Singer, jidis író szenzációt keltett a varsói irodalmi körökben a 20-as években, amikor levelet intézett az újságokhoz és közölte, hogy nem tekinti magát többé jidis írónak. A lengyelországi három millió zsidó szemében, akiknek a nagy része jidis anyanyelvű volt, ez a hír megdöbbentően hatott. Abban az időben Singer el akart távolodni a jidis íróktól és új kifejezési formákat akart keresni. Ezt a szokatlan formát választotta annak kifejezésére, hogy ki akar szakadni abból a körből, távol akarja tartani magát attól a világtól, amelyben eddig élt, amely körülveszi és befolyása alatt tartja őt. Ez a szándék nem újkeletű. Megadni magát a sorsnak, vagy elmenekülni a világ problémái elől, szinte majdnem minden ember közös kívánsága. Sokan azok közül, akik el akarnak szakadni a valóságtól, elmenekülnek egy fantáziákkal teli álomvilágba, úgy képzelik, hogy szerencsések, hogy csodálattal veszik őket körül, hogy hősök ők, csodálat és megbecsülés középpontjában állnak. Hányszor szeretnénk elmenekülni és a valóságtól távol élni, amikor arra kényszerít az élet, hogy szembenézzünk súlyos problémákkal vagy komoly dolgokban kell határoznunk, vagy erkölcsi problémák előtt állunk. A mai ember sokszor el akar rejtőzni Isten elől is, s nem gondol arra, hogy ez nem lehetséges. Megpróbál Bábel-tornyot építeni magának, amelynek téglái a saját elképzelt fontossága tudatából adódnak és azt gondolja, hogy le tudja győzni Istent, vagy legalább is tud nélküle élni. Nagyon sokan vannak, akik kénytelenek bevallani, hogy voltak olyan időszakok az életükben, amikor meg akartak szabadulni az élet terheitől és keresték a halált. El akartak menekülni Isten elől és a sötétségbe akrtak rejtőzni. Sok ember el akarja felejteni Istent, ki akarja Őt hagyni a lelkiismeretéből és kiutasítani teljesen az életéből. Ügy gondolja, hogy kényelmesebben tud élni Isten nélkül, de végül is ráébred, hogy az életnek nincs értelme és nincs tartalma Isten nélkül. Rádöbben, hogy aki nem akarja érezni Isten közellétét, nem számíthat saját magával sem. A Zsoltára s mondja, hogy nem lehet elszökni Istentől, még a természet legtávolabbi pontjára sem. Szeretném ehhez hozzáfűzni, hogy még kevésbbé tudjuk száműzni vagy elrejteni őt a szellemünk mélységeiben. A Jóm Kipur-i I-tentisztelet Minchájában olvassuk Jóna könyvét, olyan ember történetét, aki el akart menekülni attól a felelősségtől, hogy prófétaként prédikáljon Ninive lakosainak. A mi napjainkban is sokan vannak olyanok, akik nem akarják a felelősséget vállalni saját munkájukért, vagy azokért a kötelezettségekért, amelyek rájuk hárulnak, mint a család tagja, mint a közösség vagy az emberi társadalom résztvevője, — egy olyan társadalomé, amelyben nagyon sok a probléma, a gond, a rosszakarat, az erőszak, hol az emberi élet mind kevesebbet ér. Igaz, hogy átmenetileg hasonló dolog történt népünk több vezetőjével is a maguk idejében. Mózes nem akart népének megszabadítója lenni. Elijáhu próféta nem akarta Isten nagyságát tanúsítani, Jeremiás nem akart próféta lenni, azonban egy bizonyos idő után nem tudtak tovább ellenállni feladatuknak, sőt lelkesen felajánlották saját létüket is, hogy közreműködjenek azok megvalósításában, amelyeknek egyetlen célja volt: megváltoztatni és megjavítani népük sorsát és ezzel az egész emberiség jövőjét is. Ők és még sokan mások az emberiség nagyjai közül kell, hogy példájukkal megtanítsanak mindnyájunkat arra, hogy el kell fogadnunk az élet követelményeit és minden erőnket latbavetve,eleget kell tenni kötelességeinknek. A komoly, lelkiismeretes ember nem kerülheti el a valóságot és hogy a nehézségek ellenére is tisztességes maradjon, nem menekülhet el embertársai elől és még kevésbbé Isten elől, ha nem akar lemondani arról, hogy élete teljes legyen. Tudomásul kell vennünk, hogy senki sem térhet ki a felelősség alól és közben abban a reményben éljen, hogy élete rendes kerékvágásban mehet tovább, a családjában, a közösségben, vagy akár társadalmi szinten. Ez a Félelmetes Napok üzenete. Meg kell értenünk, hogy nincs lehetőség arra, hogy kibújjunk kötelezettségeink alól, elkerüljük a felelősségvállalást és még kevésbé, hogy megpróbáljunk Isten nélkül élni. Az elmenekülési kísérlet azt jelentené, hogy elvesztenők a szó igaz, nemes értelmében vett valódi emberi mivoltunkat és lemondanánk arról, hogy Isten munkatársai legyünk a világ újjáteremtésében és fejlődésének állandó munkájában. Meg kell győznünk saját magunkat, hogy képesek vagyunk az élet követelményeinek, minden kötelezettségének eleget tenni, csak az a fontos,hogy mindezt őszinte szívvel akarjuk is megtenni. Tőlünk függ minden, még Isten segítsége is. Ő a mi útmutatónk, Ő irányít bennünket. Ha mi keressük Őt és bízunk benne, Ő is keres bennünket és érezzük az Ő jelenlétét a mi életünkben, családunk, barátaink, közösségünk, a társadalom életében és magában a Mindenségben is. Dr. Végházi István főrabbi-professzor augusztus 15-én átvette a santiagói szefárd hitközség, több, mint 700 család főrabbi tisztét amellett, hogy töretlenül folytatja eddigi tudományos munkásságát. A nagyünnepek alkalmával kifejtett magasröptű gondolatainak örömmel adunk heiyet lapunkban. A szerk. ,wmm*ns r *mrm\rr rr^rrrr r r iwwrwwy rwrrf r Diplomás zongoraművész zongoratan!tást vállal. Házhoz jövök ! Értesítést kér GEREB LÁSZLÓ a (718)377-3533 telefonszámon. mOOOOOOOMOMOMpM Több évtized óta bevezetett, Boro Park ban (Brooklyn), forgalmas helyen működő, magyar-zsidó könyvüzlet, kedvező feltételek mellett, átadó. Telefoni megkeresés: (718) 853-5708 számon. mmmomooooooooooooommmmmmmmmmmmmmmMim
