Newyorki Figyelő, 1990 (15. évfolyam, 1-15. szám)
1990-04-20 / 6. szám
10 NEWYORKI FIGYELŐ 1990 április 20. A KEDÉLYBETEGSÉGEK II. (Változatok egy témára) EMERY BERCZELLER, M.D. Az emberi lélek legjobb ismerői nem a psychiáterek, hanem a költők és írók, mint Dosztojevszkij és Balzac, Arany János és Ady Endre, de főleg Freud. A fenti két idézet tömörebben, alaposabban és lélektanilag mélyebben határozza meg a búskomorság lényegét és okát, mint bármely psychiátriai szakkönyv. Előző cikkünkben beszéltünk a depresszió általános tüneteiről. Az alábbiakban a kedélybetegségek egyéb formáit ismertetem azok legújabban alkalmazott gyógymódjainak leírásával: A búskomorságban szenvedő betegek nagyrészénél a depresszióval homlokegyenest ellenkező tüneteket is észlelhetünk. A lethargia, érdektelenség, reménytelenség érzése helyett a beteg rendkívüli energiát, túlzott optimizmust mutat az ítélőképesség nagymértékű csökkenésével. Olyan üzleti vállalkozásba kezd, ami gazdasági katasztrófát idéz elő. Társadalmi és műveltségi színvonala alatti kapcsolatokat keres. Nem tűr ellentmondást és ha valaki igyekszik őt cselekedeteiben meggátolni, azt a beteg megtámadja szavakkal, vagy éppen tettlegesen is. A beteg öltözködése, viselkedése megváltozik. A nők kihívóan túlkozmetikázzák magukat, ezerféle csillogó ékszert raknak magukra, hangoskodva beszélnek, hogy a figyelmet magukra tereljék. A férfiak viselkedése is hasonló: egymás után szívják a cigarettát, túlzottan bizalmasak mindenkivel szemben. Grandiózus, de egyben gyerekes terveik vannak, amik márólholnapra milliomosokká teszik őket. Földöntúli hatalmat éreznek magukban, nem egyszer hangoztatják, hogy nekik küldetésük van az Istentől. Ezt a kedélyállapotot nevezzük mániának. Mint említettem, ez gyakran keveredik depresszióval. Innen az elnevezés: mániás-depressziós megbetegedés, amely három formában jelentkezhetik: 1.) kizárólag depressziós, vagy 2.) mániás tünetekkel, vagy pedig, 3.) a két tünet keverékével. Ennek megfelelően beszélünk unipoláris depressziós, unipoláris mániás, vagy mániás-depressziós megbetegedésről. Ha a betegség igen súlyos formában mutatkozik,akkor rendszerint kórházi kezelésre van szükség, mert a mániás beteg úgy érzi, hogy soha életében ilyen jól nem volt és erélyesen tiltakozik minden kezelés ellen. Ha pedig búskomor, akkor öngyilkosság veszélye áll fenn. A kezelés, ebben a psychótikus állapotban, elsősorban gyógyszeres, mert a beteg az ún. psychotherápiával nem,vagy alig megközelíthető. Rendszerint nagy adag gyógyszerrel lehet csak lecsillapítani és téves eszméitől megszabadítani. A búskomor beteget pedig antidepressziós gyógyszerekkel kell elhalmozni, hogy szenvedéseitől megszabadítsuk. Két eléggé közismert, de igen gyakran tévesen kiértékelt gyógykezelést igyekszem az alábbiakban megvilágítani: LITHIUM. Használata a psychiátriában a hetvenes években terjedt el, amikor is felismertük, hogy a mániás izgalmi állapotot lecsillapítja. További megfigyelések pedig azt mutatták, hogy a mániás-depreszsziós betegek labilis kedélyállapotát egyensúlyban tartja, tehát megszűnteti, vagy legalább is nagy mértékben leszűkíti a kedélyingadozást, ami vagy mániás, vagy súlyos depressziós állapotot idézhet elő. Minveszteségünk az bármely alakban Mi a búnak mélységet kölcsönöz. (Arany János: Bolond Istók.) Szeretném, ha szeretnének és lennék valakié. (Ady Endre) A lithium (Li) az ún. halogen csoportba tartozó elem a szódiummal (Na, nátrium) együtt, ami a közönséges konyhasót képezi, ha az klórral (NaCI) vegyül. A lithiumot szintén só alakjában alkalmazzuk karbonát formájában és annak bizonyos határok között kell a szervezetben jelen lennie, hogy hatásos legyen, vagy pedig, hogy ne okozzon esetleg súlyos komplikációkat. Ha alacsony szinten van a vérben, akkor hatástalan, ha pedig az túl magas, akkor nem kívánatos, vagy éppen veszélyes tüneteket okozhat. Ezért kell időnkint egy egyszerű vérvizsgálattal annak színvonalát a vérben megállapítani. A betegek ezrei élvezik ennek a gyógyszernek áldásos hatását, ami nélkül életünk nagyon meg lenne nehezítve. így viszont legtöbbjük, mert hiszen kivételek mindig vannak, úgy folytatják életüket, dolgoznak, elvégzik háztartási, szülői és egyéb kötelességüket, mintha nem lenne semmi bajuk. Hangsúlyozni kell azonban a rendszeres orvosi felügyelet szükségességét minden olyan esetben, amikor a beteg gyógyszeres kezelésben részesül. A másik kezelési mód, ami több,mint félévszázados alkalmazása ellenére,a közönség körében még mindig „mumus" számba megy, hála az olyan filmeknek, mint „Valaki a kakukk madár fészke felett repül" (One flew over the cuckoo nest.) Ez az adott esetben igen hasznos és nagy általánosságban veszélytelen kezelési mód az elektro-sokk (electric shock, ECT). Alkalmazása abból áll, hogy a beteg előzőleg gyorsan ható és rövid lejáratú altatót, majd pedig egy izomműködést meggátló gyógyszert kap intravénásán. Ezután két elektródot, áramközvetítő fémlapot helyeznek el a fején és egy igen rövid ideig tartó árammal rohamot idéznek elő, ami nem nyilvánul meg görcsökben, miután az izomműködések kiiktatásra kerültek. A beteg pár perc múlva felébred, nem emlékezik a kezelésre és kis pihenés után kisétál a kezelőszobából. Depressziós betegek 6-8 kezelés után rendszerint nagymértékben javulnak. Utána még szedniük kell gyógyszert és ajánlatos, hogy psychotherápiás kezelésben részesüljenek. Idős kor nem képez ellenjavaslatot, sem a legtöbb szívbetegség, természetesen előző szívorvosi konzultáció után. A kezelés semmiféle agyi, vagy elmebeli károsodást nem okoz. Ezt számtalan alapos tudományos vizsgálat bizonyítja. Gyakori, de rendszerint átmeneti feledékenységet okozhat. Nem emlékszik, hogy mi történt vele közvetlenül a kezelés előtt és után. Magára a kezelésre nem fog sohasem emlékezni, de nagyobb emlékezéskiesés nem következik be. Sokk-kezelés rendszerint akkor alkalmazunk, ha gyógyszeres beavatkozás nem segít és a beteg állapota köz- vagy önveszély folytán kritikussá vált. A psychotherápiás módszerekről általában azt lehet mondani, hogy hatásosság és eredményesség szempontjából nincs különbség az egyes módszerek között. Az a mondás, hogy a cigány is a maga lovát dicséri, teljes mértékben érvényes a psychiáterekre és egyéb, ebbe a szakmába tartozó egyénekre. Ha valaki átnézi az irodalmat, azt fogja találni, hogy a legkülönbözőbb. nem egyszer hajmeresztő módszerek hirdetői, látszólag igen alapos és elfogulatlan „tudományos" módszerek alapján bizonyítják, hogy azok hatásosak, vagy éppen sokkal hatásosabbak minden eddiginél. Itt nem tudatos elferdítésről, hamisításról van szó, hanem arról, hogy senkisem elfogulatlan saját magával szemben és ezeket a kiértékeléseket rendszerint maguk a módszerek hívei végzik, aminek a következménye az adatok és kiértékelések nem tudatos olyan feldolgozása, ami a kutató elgondolásait támogatja. A másik megfontolás az, hogy kiváló módszert is lehet rosszul alkalmazni annak nem kellő ismerete, tapasztalathiány,vagy a kezelő kevésbé rátermettsége miatt. Nem elég az, hogy valaki valamilyen módszert nagyszerűen ismer. A beteg és a kezelő közötti viszony, a terápista személyisége az egyik, a betegségbelátás és gyógyulni akarás a másik fontos tényező. A különböző „iskolák" psychotherápiás módszerének részletes ismertetése ilyen rövid cikkben nem lehetségesbe azok irányító elveinek megvilágítása elégséges arra, hogy tájékoztatóul szolgáljon az érdeklődő számára. A mottóul idézett két költemény tökéletesen összefoglalja a depresszió lelki okait. „Minveszteségünk" legyen az financilális, szociális, családi, tehát ,,külső",vagy az önbizalom, önértékelés csökkenése, a magynkról alkotott elképzelésünk'negativvá, taszítóvá válása, tehát „belső" ok. A két összetevő rendszerint együttesen játszik szerepet a betegség megjelenésében. Az elhagyatottság érzése, a magánosság, különösen idősebb korban, amikor egymás után hullanak el körülöttük azok, akik részesei voltak életüknek és akiket nem lehet többé pótolni. Betegség, vagy csak az idő okozta kopás, ami korlátozza mozgásukat, horizontúk beszűkülése, mivel úgy érzik, hogy nincs mit várni a jövőtől. Az ún. „negativ gondolkodás" kezd eluralkodni. A rosszra mindig könnyebben emlékezünk, mint a jóra. (Ezen alapszik Schopenhauer filozófiája.) Önmagunk szeretete létfontosságú. Ezt nevezte el Freud, a nagy szimbolista a görög mitológiai alak. Narcissus után nárcissizmusnak. (Narcissus beleszeretett önmagába, amikor meglátta magát a víz tükrözésében ) Ez az alapja önbizalmunknak, önbecsülésünknek. Önmagunkban csalódni a lehető legnagyobb veszteség, ami embert érhet. Ez történik a depressziós betegekkel is. Évtizedeken keresztül, különösen az amerikai pszychiátriában, Freud iskolája dominált, ami minden kedélybetegséget a gyerekkorban elszenvedett, vagy onnan eredő belső konfliktusra igyekezett visszavezetni és hosszadalmas belső nyomozással, analyzissel, azokat megoldani. Ez a metódus nem volt sikeres a súlyos depressziók kezelésében. Sőt, mivel ez a módszer az amúgy is sebzett lélekre igen nehéz terheket ró, depressziónál egyenesen káros lehet. Később rövid analyzissel kísérleteztek, ami segíthet könnyebb, vagy olyan esetekben, amikor a beteg egész életében peszszimista beállítottságú volt, tehát a betegség karakterológiainak fogható fel, vagyis az a jelleméhez tartozik. Egy másik irányzat a depresszió lényegét éppen a negativ gondolkodásban látja, amikor is automatikusán minden gondolatunk csak a rosszra, a múltban elszenvedett csalódásokra összpontosul. Ezt a reflekszszerű, automatikus gondolkodást jelöli a „cognitiv" szóval. Innen ered a „cognitiv therápia" elnevezés. A terápia ennek az eltorzított szemléletnek a kijavítására törekszik, ami visszaállítja a beteg lelki egyensúlyát. A terápia olyan kérdések feltevésével operál, amire a beteg előbb-utóbb helyes válasszal önmaga fedezi fel és értékeli át eltorzított szemléletét, nyeri vissza önbizalmát és kedvét az életre. Az ún. „Behavior", viselkedési terápia alapja az az elképzelés, hogy viselkedésünk a depresszió hatására megváltozik és az ilyenkor uralkodó negativ gondolkodás, amikor is kizárólag a depressziót elősegítő eseményeket idézünk fel, viselkedésünket ebben az irányzatában még jobban megerősíti. A terápista a pozitív gondolkodást igyekszik helyreállítani intenzív kezeléssel. A betegnek „házifeladatot" kell elvégezni, kontrollálni kell a felötlő negativ gondolatokat, megnyugtató, feszültségcsillapító (relaxációs) gyakorlatokat kell végeznie, stb., stb. Valószínű, hogy ez az igen intenzív kezelés az, ami a beteget meggyógyítja. Ezek a feladatok annyira lekötik, hogy nincsen ideje a saját nyomorúságával foglalkozni. Egy negyedik kezelési mód elméleti alapját az a meggondolás képezi, hogy a depressziós beteg elveszti a társadalmi kapcsolatok megtartására való készségét, elszigetelődik barátaitól, érzelmeinek nem tud kifejezést adni, megszűnik a környezetével való személyi kapcsolat, kommunikáció. Innen a név: „Interpersonal therapy". A kezelés ezeknek a hiányoknak, kieséseknek a helyreállítására törekszik. A beteg belső érdelmeinek felismerését igyekszik elősegíteni és ezzel a gyógyulást előidézni. Mindezek a gyógymódok a depreszszióban 12-14 heti kezelésre vannak beállítva. Gyógyszerelés a súlyosabb esetekben feltétlenül indokolt és a pszychotherápiás beavatkozás addig, amíg jelentős javulás nem mutatkozik, csak támogató szerepet tölt be. Folytatólagos, intenzív psychotherápia akkor indokolt, hogyha a depresszió másodlagos, vagyis, ha azt külső tényező okozta, vagy, ha az belső lelki konfliktusból fakadt. A gyógyszerelést még a tünetek megszűnte után is folytatni kell, sokszor hónapokig, de csökkent adagban, hogy a visszaesést lehetőleg meggátoljuk. Ezt nem mindig tudjuk kiküszöbölni, de, ha a beteg, vagy környezete ezt idejekorán észreveszi és azonnal felkeresi orvosát, akkor a javulást hamar el lehet érni a gyógyszerelés beindításával, vagy annak emelésével. A következő cikkben a kényszerneurózisokról (obsessive-compulsive disorders) és azok legújabb kezelési módszereiről fogok beszámolni. >0000000000000000000 YOUR PRESCRIPTION CENTER ) t je gladly accept Mailand, CHI, HIP. S UFT and other Union plans — and J needs YOUR LOTTERY CENTER^*£ :Fáá,'lpdr)d'OulSavkx ,táTM” YOUR TELEPHONE BILL (Q) PAYING CENTER. W WE ACCEPf WIC COUPONS YOUR CON EDISON BILL ^^^^GCEN^R ót course w^: have a complete Bne of .health and beauty aids, Newspapers, magazines and zerox seryices, etc our TO SHOW YOU, PHARMACY! .
