Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1989-01-19 / 1. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1989 január 19. TÁRCA .................... VALÉR LÁSZLÓ (Caracas): RÉGES-RÉGI TÖRTÉNET Kisvárosi vendégfogadó a század ele­jén, a Felvidéken, szemben a vasútállomás­sal. Szobája egyszerű, de tiszta. A falon sötét olajnyomat, de még egyetlen szálló­­vendégnek sem jutott eszébe,hogy köze­lebbről megnézze. A mennyezetről lógó kétkarú lámpából szénszálas izzók szórják vörös fényüket az alatta levő asztalkára, amely mellett egy nádfonatú szék szomor­­kodik. A márványt utánzó mosdón virágos porcellán lavór, benne egy kancsó vízzel: elegendő a reggeli macskamosdás elvégzésé­re. A spalettás ablak előtt öregedő fotel, a szegletben szerény szekrény, mellette ruhafogas. Viszont az ágy kényelmes és friss huzattal szolgált az éjszakai pihenésre. A fogadó szobát főleg utazó ügynö­kök vették igénybe, ha már lemaradtak a csatlakozásokról és nem kívánták a nem éppen illatos várótermekben végigbóbiskol­ni a felvidéki nyirkos éjszakákat. Meg olya­nok is bevetődtek egy-egy éjszakára, akik az eléggé gyakori rossz idő miatt nem foly­tathatták útjukat az abban az időben épülő tátrai üdülők felé. Hősünk vacsorája elfogyasztása után — amelyet fehér abrosszal leterített asztal­nál költhetett el — betért szobájába. Be­akasztotta a szekrénybe felsőkabátját és zakóját is, majd odaült a gyéren megvilágí­tott asztalhoz. Elővette feljegyzéssi napló­ját és apró gyöngybetükkel bevezette az aznapi eladásokat. Utánanézett, hogy Ró­zsahegyen — amit másnap meglátogatni szándékozott — vevőinek mit és mennyit szállított s gondolatban latolgatta,hogy ez­­alkalommal mennyivel emelheti a rendelé­seket. Tanácskozott a menetrenddel is, s kiszámította, hogy ha korán végez, még el­érheti a zsolnai vonatot. Zsolna már na­gyobb hely. Van garnizón is és jobbak az eladási és az elszállásolási lehetőségek is. Miután elrakta bejegyzési könyvét és a menetrendet is, lefekvésre készülődött. Elővett egy verseskötetet, amely kedvenc költeményeit tartalmazta, de a gyenge vilá­gítás mellett fárasztó volt az olvasás. Elol­totta a lámpát és perceken belül álomba merült. Reggel korán kelt és élt a korlátolt mosdási lehetőséggel, majd megborotválko­zott. Katonakorában tanulta meg e művelet gyors elvégzését. Ott nem tűrtek borostás képet. Kézitáskájából tiszta fehérneműt vett elő s felöltözött. Megreggelizett, majd kifizette számláját és átment az állomásra. A perronon várta meg azt a pár percet,amíg be nem futott Kassa felől a vonat. A szerel­vény utolsó másodosztályú kocsijába szállt be, mert ott utaztak a bérlettel bíró és a felvidéket járó ügynökök. E kocsiban min­dig volt néhány ismerős és itt volt beszerez­hető a legpontosabb kereskedelmi és gazda­sági információ, mert Eperjestől Nagyszom­batig minden valamirevaló cégről tudtak minden lényeges adatot. — Uraim ! - köszöntötte a már benn­­ülőket. — Habe die Ehre I Van szerencsém! Beülhetek? — — Ugyan Hermuskám — micsoda be­széd ez ? Gyere csak, gyere beljebb. Mi újság Poprádon ? Ugye ott töltötted az éj­szakát ? Volt valami eladás ? — kérdezte Krausz bácsi, aki a pesti Mautner-bőrgyár­­nak utazott. Hermus, akinek a valóságos neveWé­­ber Hermann volt, de családiasán csak Her­­musnak szólították, mert aránylag fiatal embernek számított - pesti nagymalmokat képviselt a Felvidéken. Ügynöktársai ked­velték a szolid és jómodorú kollégájukat, aki mindig és mindenkivel előzékeny és ud­varias tudott lenni. Krausz bácsi kérdéseire pontosan válaszolt: — Hogy őszinte legyek hát nem vala­mi óriási üzleteket kötöttem Poprádon,de nem is lehet ott túlsókat eladni. A Rész­vénynek felírtam egy nagyvagónnal és ugyanannyit vettek a Bauerék is. Ez elég lesz most vagy hat hétre. - Felakasztotta a könnyű selyembéléses tavaszi kabátját,s a hálóba tette szegélyes angol kalapját. Kitű­nően szabott öltönye ránc nélkül simult karcsú termetéhez.- Jól mutatsz Hermuskám - folytat­ta Krausz bácsi a beszélgetést. - így látha­tó, hogy a molnároknak jobban meg, mint a bőrösöknek, s titkon rátekintett a maga kályhacső nadrágjára, amely hónapok óta nem látott szabóvasalót. - Jójó - gondol­ta magában - de nekem asszonyt és gyere­ket kell ellátnom. — Majd felnézett és mo­tyogva folytatta az évődésbe hajló diskur­zust.- Mondd csak Hermuskám - ilyen elegántos és jólkereső úriembert nem kí­vánnak megfogni a hölgyek, avagy a papá­juk ? -Hermus megfontoltan és komolyan válaszolt a kissé intim kérdésre.- Kedves Krausz úr! Én alig egy éve dolgozom önállóan, nekem most még túl korai lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni. Nekem itt a Felvidéken ki kell építenem egy széles vevőkört, mert a pestiek szerint még elég távol vagyok az elérhetőtől. Sze­rintük a háromszorosát is el lehetne he­lyezni, mint amennyit én eladok. — Szerették az öreg fiúk Hermust, de szerették ugratni is, Választékos beszédé­vel, — akár magyarul, akár németül folyta társalgás — és kitűnő megjelenésével szinte meghódította társaságát. Mesélték róla, hogy kitűnő eladó, nagyszerű ötletekkel látta el vevőit és a végtelenségig pontos és korrekt. Meglátszott rajta, hogy a főváros­ban és nagy, komoly cégnél csiszolta ki magát. Magánéletéről nem árult el sokat, nőügyeiről meg éppenséggel semmit. Most Nussbaum vette át a szót, aki textilben utazott, s kiről az a hír járta,hogy szeret néha kiruccanni. — De nekem aztán ne mondd, Her­mus, hogy neked nem tetszenek a nők ? Az igaz, hogy nem jöttél el velünk, amikor Pozsonyban kimentünk mászkálni. Nem lá­tok a fejed felett glóriát lebegni ! -— Nincs is — válaszolta. — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nekem nem tetsze­nek a nők, avagy a hölgyek, ahogy akarjá­tok hallani. Ami nekem nem tetszik, az azok a helyek, ahová ti jártok. S ne higyjé­­tek, hogy fukarság tart vissza. Költők én eleget felesleges dolgokra. így az öltözkö­désemre is többet adok ki a kelleténél, de ez üzletileg is részben megtérül. Én a pesti nagymalmokat képviselem és úgy is járok, mint aki a fővárosból jött. Egy jólöltözött „képviselővel" másként tárgyalnak, mint egy kopott vigéccel. Ruháimat valóban a belvárosban csináltatom, az árbeli differen­cia pedig két nap alatt bejön. Tehát ez is egy üzleti fogás, amit másnak is ajánlok. — Az egész fülke mulatott Hermus ki­jelentésein, csak Krausz bácsi nézett bána­tosan át az ablaküvegen. A vonat lassított, felvette a Vág völgyének kanyarét. A tá­volban csillogtak a Tátra hófödte csúcsai, amint a napfényben a kék éc£e meredtek. Krausz bácsi nézte a tündéri képet, a reggel aranysugarát, s elképzelte, hogy milyen pompás lenne egy-két hétre felmenni a csa­láddal, fel a Csorba-tóhoz, vagy Tátrafüred­­re. Milyen csodálatos lehet ott odafenn ! Kristálytiszta hegyipatakok, ózondús fe­nyőillat, a zenélő szellő J De most még nem lehet. Pali fia egyetemre jár, Aranká­nak is készül a kelengye..Még ráér. Még egy pár évig kell utazgatnia. Majd ha felnőnek a gyerekek. - A kattogás erősödött, váltó­kon futott át a vonat majd megállt. Liptó­­szentmiklósra érkeztek, s pár perc múlva indultak is. Örömmel számolhatunk be közössé­günk kedvenc o perasz táljainak, Herdán Ti­bornak és tündéri nejének, Stella Rich­­mond-nak újabb nemzetközi sikereiről. A művészházaspár nemrégiben érkezett haza európai túrájukról, amelynek során Nyu­­gat-Németországban és Magyarországon va­ló fellépésükkel gazdagították eddigi sikere­ik számát. November végén a hamburgi zsidó közösség dísztermében adtak hangversenyt, amelyről a sajtó felsőfokú dicséretekben emlékezett meg. Magyar és román népda­lokból, majd izraeli és jemeni folklór me­lódiáiból nyújtottak hallgatóknak zenei bokrétát, majd népszerű opera- és operett-Most megint Nussbáum kérdezőskö­dött: — Hermuskám fiam, nekem valami nem stimmel Furcsa egy legény vagy te. De nekem,mint vén rókának jó a szimatom. Te valaki után baktatsz. Hány éves is vagy tulajdonképen ? -- Huszonnyolcadikban vagyok - válaszolta mosolyogva, mint akit tetten­­értek. De a nősülést egyelőre nem tudom megvalósítani,mert hetente legalább három­négy napon úton vagyok-Egy fiatalasszonyt nemcsak nem lehet, de .nem is illik napokra egyedül hagyni, mert ez nem vezet jóra. De azt hiszem, ezt a: problémát is valahogy meg lehet oldani. - Most mosolya szélesre tágult. — Nussbaum barátunknak igaza van. Igen, tetszik nekem valaki., A vén rókának remek orra van. De áz a hölgy, aki nekem tetszik, még csak látásbóL ismerem, még a nevét sem tudom. De ne faggassatok to­vább, slussz ! Rózsahegyen úgyis leszállók. Ott vagy négy vagonnal kell eladnom ! — (Folytatása következik) áriákat énekeltek tomboló tetszésnyilvá­nítás közepette. Budapesti fellépésük alkalmával a MIOK Kultúrális Központja rendezésében a Goldmark-teremben léptek fel. A műsor első részében izraeli dalokat énekeltek, a második részben pedig repertoáijuk szé­les bálájának valamennyi ágából előadott számokkal gyönyörködtették a hall­gatókat. A Magyar Zsidók Világszövetsége most megindult kultúrprogrammjának keretében a hallatlan népszerűségnek ör­vendő művészpár fellépését tervbe vette abban a meggyőződésben, hogy közremű­ködésük a k ült úrakciónak jelentős erősö­dést fog biztosítani. L □ECOMATTVE VMNOOW SHADES • FASMON PLEAT • OL*TTE PLEATED SHADES • VERTICAL SLUGS • MN BLK» MCRO SMOG • LAMNATES • WOVEN MOOS ARP AD TOTH 718. 878/4401 A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKOT KAP­JA A LEHETŐ LEGALACSONYABB ÁRON! INGYENES FELMÉRÉS, TANÁCSADÁS. BESZERELÉS NAGY SZAKMAI GYAKORLATTAL. HÍVJA ÁRPÁDOT. J.N. STORM WINDOW 46-20—16th Avenue, Brooklyn, N.Y. 11204 f> DOOR CORP Save Fuel ALUMINUM PRIME Keep Your Home REPLACEMENT WINDOWS COOLER IN SUMMER! WARMER IN WINTERI • STORM WINDOWS STORM DOORS • Window Guards • Radiator Covers • Venetian Blinds Replaced Glass & Screens • Plumbing • Painting 851-9364 851-5125 CLOSED SATURDAY OPEN SUNDAY MgBBBWiiiAwiUiSWMawwBwaiiMiwi A HERDÁN-HÁZASPÁR NEMZETKÖZI SIKEREI

Next

/
Thumbnails
Contents