Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1989-01-19 / 1. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1989 január 19. KAHÁN KÁLMÁN: MAJOR HENRIK — Karikatúrák, jellemrajzok és olajportrék mestere — Számtalan példa a közeli vagy távolabbi múltból bizonyítja: a mostohább körülmények között nevelkedett ifjak jóval magasabb számarányban érvényesültek,tűntek ki az életben, mint azok, akiknek a sors tálcán kínálta fel a földi javakat, anyagi gondoktól mentesen léptek a férfikorba. Több, igen szerény körülmények között elindult amerikai elnök példája is eklatáns bizonyíték, - hogy csak Abraham Lincolnt említsem, vagy a rovatunkhoz közeli példa: a három Korda-fivér és még jónéhány. A magyarázat kézenfekvő: az otthon nem elkényeztett egyének tudatában lévén a reájuk váró nehézségeknek, több szorgalommal, ambícióval, kitartással küzdenek a sikerért, az érvényesülésért. Persze a született tehetség a leglényegesebb. Dr. Benjamin Spock,a világhírű newyorki gyermekgyógyász és író egyik újabb cikkében is figyelmezteti a szülőket: ne kényeztessék túlságosan gyermekeiket. Ne halmozzák el őket zsebpénzzel, drága ajándékokkal. Azokhoz is szól hasonló értelemben, akik saját maguktól túlsókat kényszerülnek megvonni, csak hogy gyermekeiket a vagyonosok csemetéihez hasonló ajándékokkal lepjék meg. A BIHARBÓL ELINDULT HÁROM MAJOR FÍVÉR A három Bihar megyei művésztehetség Major-fivér esete is csattanós példa. A vármegye különböző városaiban jöttek világra, ami arra vall, hogy szüleik a megélhetés érdekében gyakran kényszerültek lakóhelyet változtatni. A három fiú serdülő korukban sem dúskált jólétben, bár a szülők mindent elkövettek, hogy ne nélkülözzenek. A fiúk akaraterejükkel, szorgalmukkal és elsősorban tehetségükkel, sokra vitték Magyarországon. A középső testvér. Major Henrik pedig, budapesti és külföldi sikeres pályafutás után Amerikában világhírnévnek örvendett. JOGÁSZ, ZENEKÖLTŐ ÉS FILMALKOTÓ Kezdem a legidősebb Major-fivérrel. Simon 1876 január 8-án Bihardtószegen látta meg először a napvilágot. A középiskola elvégzése után a budapesti egyetemen ügyvédi diplomát szerzett. Jólmenő ügyvédi gyakorlata mellett az írás és a zeneszerzés volt a szenvedélye. Népszínművei híresek voltak. A Bűnös asszony című népszínművének premierjére Budán került sor, 1903-ban. Az Ipám Uram című színművét a Népszínházban mutatták be. Zách Klára című történelmi daljátéka pedig Nagyváradon került bemutatásra. Híressé vált népdalokat és daljátékot is írt és komponált. Major Dezső, a neves filmrendező és író szintén Bihardiószegen született 1886 május 2-án. Pályafutását újságíróként kezdte, előbb Nagyváradon, aztán áttért a filmrendezésre. Pozsonyban a Sascha-filmgyár rendezője lett, végül a fővárosban a Starfilmgyár regisszora. Egyideig az állami pedagógiai filmgyár főrendezőjeként tanító- és propaganda filmeket rendezett. Filmírással is foglalkozott. A KÖZÉPSŐ: FESTŐMŰVÉSZ ÉS KARIKATURISTA A középső testvér, Major Henrik festőművész és karikaturista egészen korán vált híressé Budapesten. Nagyszalontán jött a világra 1889-ben. New Yorkban húnyta le örökre szemét 1948-ban, több, mint negyven évvel ezelőtt, - jóval hatvanadik születésnapja előtt. Előbb karikatúráival tűnt fel. A budapesti képzőművészeti főiskola diákja, Ferenczi Károly volt a mestere. Több élclapnak dolgozott, így Huszár Károly Deres című szatirikus lapjában, majd a Fidibuszban. Első kiállítására 1913-ban került sor. A Művészház tárlatán olajfestésűportrékkal de előbb már a Műcsarnokban ceruzarajzokkal szerepelt. Önarcképével díjat is nyert az akkor 24 éves, de már ismertnevű művész. ADY, KARINTHY, MOLNÁR FERENC ÉS HASONLÓK JELLEMRAJZA Hírnevét főleg remek torzrajzainak köszönhette. Karikatúráiban egyben jellemrajzot is nyújtott a legnevesebb művészekről, írókról, akiket „lekapott". A budapesti Tevan-kiadó A MAGYAR PANOPTIKUM címen karikatúra-kötetét bocsájtotta ki közéleti nevezetes személyiségekről. Hasonló nagy sikere volt a KOMÉDIÁSOK című rajzalbuma (Kürthy Györggyel közösen). A legnépszerűbb budapesti színészek, írók, újságírók finoman karikirozott vonásain keresztül jellemrajzot is nyújt, így például Ady Endréről, Somlyó Zoltánról, Karinthy Frigyesről, Osváth Ernőről, Molnár Ferencről és másokról. A BOLYGÓ MŰVÉSZ AMERIKÁBAN KÖT KI A külföldön is már kitűnő hírnévnek örvendő művész 1921-ben elhagyta Magyarországot: Hollandiába kapott meghívást. A Telegraph című, nagy amsterdami napilap szerződtette rajzolójának. Nem maradt sokáig. Pár hónap múlva már a francia fővárosban működik. A Fény Városában J o r m a aláírással rajzol. Onnan Londonba tette át székhelyét, közben más nyugateurópai és északi országokban is alkot. 1923-ban pedig Amerikában, a Lady Liberty kikötőjében száll partra. New Yorkban előbb a N.Y.American, majd a Wall Street Journal részére politikai nagyságokat rajzolt, amint előzőén már nyugateurópai fővárosokban. CHAPLIN ÉS POLITIKAI NAGYSÁGOK PORTRÉFESTŐJE Közben híres személyiségekről készít olaj portrékat. A nagy Charlie Chaplin is ült modelt neki. Hollywoodban számos más filmsztár ugyanígy. Címlaptervei és más grafikai rajzai szintén remekek. A „bolygó zsidó" lelkületű művész öt év után megúnta Amerikát és Berlinbe költözött, ahol szintén nagy napilapok rajzolója. Hitler „térítette észre" és még idejében sikerült kerülő utakon visszajutnia Amerikába, ahol 1948-ban érte utói a kérlelhetetlen végzet. lOOOOooaoooooooiXK1 >»»0»»OOOOOOOOOOOOCOO<rtftOOttl DR. POLGÁRDI JUDIT (Budapest): NEW YORK PESTI SZEMMEL (1988 őszén) A New Yorkén élő magyarok talán elfelejtették, talán nem, hogy milyen mgy várakozással közelít egy pesti a csodák városa, New York felé. Azután elcsodálkozik, amikor Brooklynban egy pesti lakás nosztalgiájával találkozik, olyannal, amely a saját gyerekkorát idézi és megnyugszik, mert otthonosan érzi magát. Ami talán a legjobban megragadó, az New York nyitottsága. A túrista egy percig sem érzi magát idegennek, nem nézik annak, akkor sem, ha rosszul beszél angolul, hiszen perceken belül egyéb közvetítő nyelveket talál, meglepődésére a németet és az oroszt, amikre nem számított. A járókelők, akiket megszólít, előbb nézik bevándorlónak és csak ezután túristának, más járókelők tőle érdeklődnek ismeretlen utcák és épületek után. A newyorkiak tolerálják a másságot, természetesnek veszik és ez keleteurópai szemmel csodálatos. Az otthonosság érzése mellett azért megjelennek a csodák is, Manhattan pompás felhőkarcolói, a technika minden eszközét hasznosító belsőépítészet remekei,amelyek méltó folytatását jelentik a klasszikus európai építészet történelmi értékeinek. New York a múlt és jelen, a világ népeinek szintézise és aki New Yorkot nem szereti, az a világot nem szereti, nem érti meg. Ide jöttek és jönnek a világ minden részéből azok, akik valami jobbat akartak és küzdeni képesek érte. S New York befogadta őket és segít megvédeni konzervativizmusukat és segíti új törekvéseikben. Imponáló az üzletek sokasága, amelyek éjjel és nappal és mindenütt sok mindent akarnak eladni, ehhez képest kicsit meglepő, hogy több helyen kicsit kelletlenek az eladók, nem ütnek el budapesti kollégáiktól. Lehet, hogy nem mindig van ez így, de most fellendülés van. Élményt jelentenek a koreai zöldségesek, az olasz, kínai, zsidó, magyar éttermek, mintegy kulcsát adva az amerikai fejlődésnek, amely talán ma is a bevándorlók tenniakarásán, szorgalmán alapul. A csodák közé tartozik a 3 milliós brooklyni zsidó lakosság, amelyről az ember a statisztikákból tájékozott, mégis valóságos tapasztalása templomaival, újságjaival, sajátos öltözködésével egy életre szóló élményt jelent és a jelenség megértésére, gondolkodásra készteti az identitását kereső pesti látogatót. Annak a „középgenerációnak ', aki a keleteurópai zsidóság szörnyű pusztulása idején született és csak a magyar zsidóság, a zsidó kultúra visszaszorulásának lehetett tanúja, felkavaró élmény a zsidóságnak, mint népnek természetes mindennapi létezése, közösségi élete és kultúrája, a templomok megszámlálhatatlan sokasága és az ünnepek összetartó ereje. Örömmel tölti el és úgy érzi, hogy - a város és lakói ezt sugallják - köze van ehhez a valósághoz. Ez erőt ad és hitet éb reszt és ez pestiesen szólva nem semmi. Kenyéren él az ember és percek alatt felülvizsgálja azt a pesti dogmát, hogy igazán jóizűt csak otthon lehet enni Jók az izek, választékosak az ételek és ráadásul nagyon egészségesek, no koleszterol, no szénhidrát. Az amerikai magyarok felhőtlen bájjal és öntudattalanul ragozzák magyarul az angol szavakat, drájvolnak és csekkolnak, elsősorban persze azokat, amelyeket új életükben a technikai fejlődéssel már csak angolul tanultak meg és meglepődnek, hogy Mag/arországon a második magyar mondat után felfedezik kilétüket, még nagyobb csalódást okoz, hogy sok magyar szót nem értenek meg, vagy nevetségesnek találnak. Jó dolog, hogy működik newyorki magyar rádió, elszomorító azonban, hogy szeptember közepe táján, adását megszakítva, szenzációként augusztus 26-i magyar hírt közöl, nevezetesen a pápa magyarországi meghívását. New York messze van Budapesttől, de New Yorktól Budapest sokkal messzebb. A newuorki TV adásaiban a lapokban Magyarország szinte nem létezik, ezt a tényt, ha tetszik, ha nem, tudomásul kell venni. A magyar nyelvű hírszolgáltatás szűkösségét, késedelmét, egysíkúságát azonban nagyon nehéz megérteni akkor, amikor egy nagyon sok eseménnyel, gondolattal, nagy horderejű változásokkal, küszködéssel és nyitásra kész óhazáról van szó, amelynek mindennapjai egy krimi izgalmát meghaladják. Az edzett keleteurópait nem rázza meg különösen - készült rá -, hogy repülőtéri tisztviselők az útlevele gondos tanulmányozása után románnak vagy jugoszlávnak nézik, ez egy ilyen nagy ország nézőpontjából bizonyosan elhanyagolható. Nehezen barátkozik meg azonban olyan kérdésekkel, amelyeket magyarul kérdeznek tőle, pl., hogy lehet-e otthon ennivalót kapni ? Van-e Magyarországon személygépkocsi ?, vagy hogy dolgozhatik-e zsidó származású ember közhivatalokban ? Ügy tűnik, néhányon megrekedtek a 30, 40, 50 év előtti Magyarország ismeretében és nem is tudják, hogy mi az, ami után nosztalgiát éreznek, vagy éppen gyűlöletet. Ilyeneket gondol az ember New Yorkban New Yorkról ébren is magyarul. Budapest, 1988 november.-----------1...............................................A Forest Hills-ben megnyíló új, hal- és tejes étterem keres SZAKÁCS -ot. Jelentkezés: (212)382-0750 Kérje Goldit. KERRIE olvasóinkat, hogy ■KÖLTŐINKET TÁMOGASSAK VÁSÁRLÁSAIK ALKAÍMAVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA. HIRDESSEN LAPUNKBAN ! Forest Hills-ben megnyíló új, hal- és tejes étterem keres S Z A K Á C S -ot. Jelentkezés: (212)382-0750 Kérje Goldit.
