Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1989-02-03 / 2. szám
1989 február 3. NEWYORKI FIGYELŐ 11 GONDOS MARCALIT: SZOMBAT ESTE ila, ahogy kilépett a ■y szombat esti utcára, egy percre elkapta a boldog és friss nyüzsgés, ami alól egyetlen fiatal sem vonhatja ki magát. De a következő percben már újra súlyos bánat nehezedett szívére. Hónapokig olyan jó volt, várta a szombat estét, amikor Jigál jött, látta befordulni a sarkon, odajött hozzá nagy vidáman a kirakat elé, ahol rendszerint találkoztak. Átölelte, megszagolta a haját, ami a fiú szerint egyedül szép volt rajta, és egymásba fonódva vagy egymás kezét szorosan fogva indultak el a tengerpart, a nagy élet felé. Most lassan ment a találkozó irányában. Először ki kellett szellőztetni fejét, mert otthon a szombati családi összejövetelen telebeszélték. Az anyja már korán reggel elkezdte:- Miért nem jön fel az a Jigál hozzánk. Rendes fiú felmegy a lány szüleihez, nálunk csak sajnos anya van, özvegyasszonynak talán kevesebb a becsülete, azért nem jön. Megmondtad neki, remélem, hogy nem leszek rátok szorulva, sőt egy szobabútort is kapsz, neki megvan az állása, téged megbecsülnek, az áruházban, helyettes vezetője vagy a konfekcióosztálynak. Nahát. Mi lesx veled, huszonhét éves vagy? Jáél már ott van a sarkadban, jövőre talán meg is eszküsznek, annak a lánynak van magához való esze, az az Éjtán úgy csüng rajta, mindig itt lógna nálunk, már unom szinte ezt a nagy szerelmet, csak el ne fogyjon a házasságban, mert ott úgy fogy, mint a kenyér szeletenként, ha nem vigyáz az asszony. Azután jött a nővére a kis csecsemővel a karján. A másik a szoknyájába kapaszkodott, utána jött a férje is. Boldog család, tele lesz velük a ház egyszerre. A sógora mindig elmondja, hogy nem akart házasodni, de Eszter belekapaszkodott és megfogta. így húzzák egymást, és közben a medve szabású félj el-elkapja, megforgatja a feleségét nagy vidáman, csillogó szemekkel, ahogy egymásra néznek, abban benne van az éjszakáik gyönyöre is. Jaj, de nagy bajban is van ő. Húga, Jáél a szemére hányja, ha összekapnak, hogy már hány fiú hagyta ott.- Már volt Saul, Mose, Jichák, Jáki, ha ez is itt hagy, akkor már vénlány maradsz - kiabálta erőteljes hangján. Jáél nagydarab lány, kövér és nagyhangú, ha ezt megmondja neki, akkor az egész család feléje süvít: „Te meg egy görcs vagy!” Igaz, ő vékony és kicsi, az áruházban először fel sem akarták venni elárusítónak, de ennek már hat éve, azóta mindenki megbecsüli a munkáját- Szép mosolyod van, kedvesen nézel a vevőkre - mondja neki a főosztályvezető. De most nem mosolyog, befelé figyel, mert mintha émelygést érezne. Lehet, hogy bebeszéli magának, még olyan korai nem is lehet. Nem lett volna szabad engedni Jigálnak, akárhogy is könyörgőtt neki a zöld, kissé ferde szemeivel. Tegnapelőtt megmondta a fiúnak, hogy bajban van, nagyon nagy bajban, ha az anyja megtudja, kitekeri a nyakát. Mert az anyja már tízéves kora óta csak azt prédikálja, hogy a lány tartsa magát, mit gondol az a fiú, ha esküvő nélkül is megkaphatja, ő igy járt, talán mert meg akarta tartani Jigált, akit szeretett, vagy talán vágyakozott az ölelés után, mert a többi azért hagyta ott, csúfolódva komiszul, mert nem engedett nekik. De tegnap nem jött ei Jigál. Talán beteg, gondolta: Ezerféle történhet egy emberrel. Jigál szereti őt, megesküdött, hogy soha így még lány nem tetszett neki. Szép kis formáid vannak, mondta a vágytól rekedten. Amilyen pici vagy, olyan édes. Tegnap felhívta a gyárban, ahol a fiú dolgozott, de mikor ő beszélni kezdett, odaát letették a kagylót. Talán tévedés. Jigál nagyon el van foglalva, lehet, hogy nem ismerte meg a hangját? Áll és vár. Ez a kirakat, ahol találkozni szoktak, tele van cipőkkel, itt egy nő félóráig is elállhat, feltűnés nélkül. Múlnak á percek, kilenc óra lesz a nyolcból, majd féltíz, tíz. Majd leesik a lábáról, de csak álldogál, alulról, felfelé és felülről leT felé sorra vesz minden cipőt, mintha nem lenne más gondja, csak az, hogy mit vásároljon vasárnap reggel. Tizenegy óra előtt nem is mehet haza, pedig a legjobb lenne bebújni az ágyába és halkan sírni a takaró alatt, ahogy az utolsó három hétben tette. Boldog párok suhannak el mellette, bandákba verődő hosszú hajú fiúk. Az egész világ tele van boldogsággal, csak az ő éleiének vége, mert hogy is álljon a család, az anyja elé. Romlott lány és szerintük ostoba, meg hálátlan is, mert a szegény anyja látástól vakulásig dolgozik a négy lányáért. Talán itt helyben összeesik. Jön a mentőautó, benne a fehér köpenyes orvos, elviszik a kórházba, és talán segítenek rajta. Vagy meghal, az is jobb a szégyennél. Majd sajnálja Jigál, mert ennyi szerelmet nem lehet összehazudni, ma ridegek a fiúk, de ennek simogat még a hangja is. Még Jigál anyja is sajnálni fogja, bár soha nem látta. Édesanyja egyszer említette; hogy hallott róla. Szintén özvegyasszony, nagy nehézséggel nevelte a fiát, rendes, jó teremtés, megállta a helyét mindig a nehéz büdös életben. És tíz óra után, már tudja mit kell tenni. Elmegy Jigálékhoz. Elmegy, beszél a fiújával. Mit gondol, hogy akarja? Kihívja a lakásból, és megmondja neki, ha nem veszi el, nekj meg kell halnia. Az élet pedig nagyon szép, a munkájában is megbecsülik, az anyja is szereti ráérő idejében. A testvérei is, ha nem jön rájuk a rapli; de neki ki kell lépni ebből az életből, akárhogy is szereti. Vagy tíz percig áll a kisvárosi ház lakásának ajtaja előtt, azután hirtelen elhatározással bekopog. Bent halk szöszmötölést hall, majd lassan fordul a kulcs a zárban, és résnyire nyílik az ajtó. Kerek arcú ősz hajú asszony dugja ki a fejét, majd bosszús arccal be is akarja csukni az ajtót, de Gila most nagy erőt érez magában, és visszanyomja.- Tévedés - mondja* Jigál anyja, és erővel újra be akarja csukni az ajtót. - Kit keres? Én nem várok senkit, csak a fiamat, annak meg van kulcsa.- őt várom én is - mondja a lány, és állnak egymással szemben, méregetve a másik arcát.- Jöjjön be, és mondja meg, mit akar. Én már lefeküdtem, ilyenkor félálomban vagyok, várom a fiamat, aki szombat este bizony fél tizenkettőig is elmarad, de hát fiatal, már huszonhárom éves, jár neki a szabadság szombat esténként." Gilá szorongó szívvel figyel. Nézi, mi van az anyában a fiából, vagy fordítva. Jó-e, rossz-e, hogy idejött?- Kivel van Jigál most? - szakadt ki belőle.- A két jómadár barátja jött érte. Fiatalok, vidámak, amúgy rendes fiúk, de úgy hiszem, miattuk nem nősül meg a fiam. Azt mondják, még néhány évig szakítsd, ahol éred, nekem nem ez a felfogásom, mert szép az, hogy most a fiatalok korán öszszekerülnek, megvan a felelősség, nem járják a bolondját, nem dobálják a pénzt mindenféle ringy-rongy lányokra.- Nekem állásom van, néni kérem, komoly dolog, nem mindenki lesz hat év múlva egy áruházban helyettes osztályvezető, mint én.- Ilyen vékony és kicsi, és már ilyen rendeseti dolgozik, nahát, ez szép.- Én nem vagyok ringyrongy lány. Velem jár a Jigál. . - Veled?- Velem.- A válláig sem érsz a fiamnak, és mit akartál tőle? Gila a gombóccal verekszik a torkában, és a szivét nyomja vissza a helyére, mert az ki akar ugrani.- Szeretem - mondja egyszerűen. — Jigál volt az első az életemben, és gyerekem lesz tőle. Szeretné azt mondani az aszszonynak, hogy hallotta, rendes, jószívű teremtés, hogy éppúgy küzdött a fiáért, mint az ő anyja a négy lányáért. (Befejező rész a 12. oldalon) DR. ELISABETH GÖMÖRI belgyógyász, aív specialista Affiliated with Beth Israel Medical Center Clinical Instructor at Mount Sinai School of Medicine Ultrahangos és minden más modern szívvizsgálat Izületi bántalmak — speciális terápia Amerikai és magyar biztosításokat elfogadok Rendelés előzetes bejelentés alapján GRAMERCY HOUSE 235 East 22nd Street, New York, N.Y. 10010 97-30 64th Avenue Forest Hills, N.Y. 11374 Tel.: (212) 779-1430 Dr. Péter J. Tarján Dr. Michael L. Fttrtt New Yorkban végzett, magyarul beszélő ügyvédek FÜRST, WEIN & TARYÁN ÜGYVÉDI IRODA Állampolgárság—Családi Jog—Fizetésképtelenség Hagyatékok—Ingatlan adásvétel—Névváltoztatás Üzleti szerződések—Vállalati jog—Végrendeletek Baleseti ügyekben ügyvédi menkodfj kizárólag I sikeres ügyintézés étén 1245-EAST M* ST. NEW YORK, NY 1M28 (Z1Z) tZS-0119