Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1989-02-03 / 2. szám
12 NSWYORKI FIGYELŐ 1989 február 3. SAJTÖTÜKÖR Ebből pedig az következett, hogy ennek a népnek sose lett értelmisége. Nem támadtak vezetői, akik tisztességesen figyelmeztették volna a veszélyekre, vezették volna, olvastatták volna, hogy kultúrájukat megőrizzék. Nem arról van szó, hogy ennek a népnek nincs kultúrája, de amit magukkal hoztak, azt magyar hatásnak tették ki önmaguk is. Ennek a kultúrának az elmagyarosodott változatai is gyönyörűek. Nincs aki igazán gondozza őket. A kívülről jövők néha jobban viselik gondját, mint ők maguk. Ez a legnagyobb problémája ennek az értelmiségnek ma is, mely próbál ehhez a néphez kötődni, de még ma sem sikerül neki igazából. Mert az a német értelmiség, aki volt ebben az országban, az polgári értelmiség volt, annak legfeljebb német eszméi voltak, de ehhez a nemzetiséghez semmi köze nem volt - legfeljebb kihasználta a saját céljaira. Ugye ezt tudjuk a történelemből. Ami hát ebből következett, hogy lett egy koliektív_büntetés,_ holott a vétek nem kollektív volt. És ez odáig elmegy, hogy mondjuk én személy szerint bűntudatot érzek a második világháborúban történt dolgokért, holott hát, ha durván mondom: mi közöm volt hozzá? MEZEI ANDRÁS: Mi a válasza mindezekre Itámár Jáoz-Keszt izraeli költőnek, műfordítónak, aki fél életét a magyar költészet héberre fordításában töltötte el? Miért csinálta és miért csinálja ma is? Miért adja ki sorra Izraelben a magyar költészet kétnyelvű antológiáit? Mi az ö „kettős gyökere”? ITAMAR JAOZKESZT: Az én családomban kétszáz évre visszamenőleg két erő dolgozott. Egyik nagyapám kivégzése előtt, 1944-ben elénekelte a Himnuszt. A szegedi tömegsírban van eltemetve. Én a Szózaton nevelkedtem tízéves koromig - költő akartam lenni. Utána elvittek Bergen- Belsenbe. Ismert dolgok. Apám azzal büszkélkedett, hogy egyik őse Kossuth Lajos zsidaja volt - a másik ágon azonban ükunokája vagyok a váci csodarabbi-dinasztiának. Miért fordítom a magyar költészetet a Biblia nyelvére? A magyar költészeten nevelkedtem. Lehet, hogy ez volt az egyetlen formája annak, hogy héber költő is legyek és benne lehessek mégis a magyar kultúrában. Asszimiláns családban születtem - de az én meghatározásom nagyon egyszerű: zsidó vagyok, héber, izraeli költő, magyar zsidó származású fia a magyar zsidóságnak. MEZEI ANDRÁS: Az Európa Könyvkiadó kiadásában meg fog jelenni a héberről magyarra fordított verseskötete. Tudom, hogy megkapta, elolvasta a héberről magyarra fordított verseit. Nem volt furcsa érzés? Iiili ni nriHTTTTTTTTTimi HUI I (Folytatás a 3. oldalról) IJESZT: Képpel válaszolok. Tegnap Szarvasra utaztam unokahúgommal, aki Tel-Avivban született. Lesétáltunk a Körös-partra. Fehér köd takarta el a várost, lassan a torony, a tetőzet kiemelkedett. Szarvas városa előbukkant. Hát hol vagyok én tulajdonképpen? - kérdeztem. - Mindez Jeruzsálem is lehetne - égi Jeruzsálem is -, hol van ez? Nehéz meghatározni. Ez volt az érzésem a versekkel kapcsolatban is. Én vagyok vagy nem vagyok én? Nekem nincsenek identitási zavaraim. Én meghatároztam: zsidó vagyok. Izraelben költő vagyok, és hű fia vagyok a magyar zsidóságnak és a magyar kultúrának. MEZEI ANDRÁS: Schöner Alfréd főrabbi úr! Zsidónak lenni hit vagy törvény? JUUÜUBW SCHONER ALFRED: Szerintem az igazi, a nemes törvényben valamennyien hiszünk, azért hit. A hit, hogyha hiszünk benne - tudom, ez tautológia - akkor törvény. Úgy értem, hogy a hit - törvény, amely ha történelmi keresztmetszeten keresztül nézem, minden korszakában talán mást jelent. A bibliai korszakban a törvény a szabálytalan helyzetet szabályossá, helyessé tévő erő. Hívő ember természetesen azt mondja: Isten adománya, Isten azért adta, hogy az ember életét szabályossá tegye. MEZEI ANDRÁS: De van-e valami törvényszerűség abban, hogy itt, most, ma este (talán először a magyar történelemben) együtt énekelt két vallcts kórusa: a Ráday- és a Goldmark-kórus. Véletlen-e, hogy a „Szól a kakas már” című népdalt mindkét felekezet a magáénak vallhatja? Van-e ennek előzménye a magyar zsidóság történelmében? Ami a káliéi rabbi által „meghallott” magyar népdalt és annak isteni üzenetét illeti, a „Szól a kakas már” nem egyedüli találkozása a zsidó és a magyar népléleknek. 1792-ben egy poros kis nyugatmagyarországi faluban, Nagykanizsán egy temetkezési, szentegyleti könyvet kezdenek el írni. Ebbe belekerülnek az előbb említett kabalisztikus elemek. Belekerül ősi héber szöveg, és az illusztráció. Olyan egyszerű illusztráció, hogy a héberül nem jól tudó emberek a képek alapján is el tudjanak igazodni. De nemcsak képeket láthatunk, heinem omamenseket is. S ezek azok az ornamensek azért adják vissza az ének, a Szól a kakas már hangulatát, mert az omamenseken - ne felejtsük, 1792-ben, a XVIII. század végén - megjelenik a rózsa-, a tulipánmotívum, a piros-fehér-zöld szín. Vajon miért? Miért, hogy Az erdélyi temetők művészete című kiadvány tanúsága szerint az erdélyi zsidó sírkövek, amelyeken héber betűk találhatók, székely népi motívumokkal vannak illusztrálva? Mi TERJESSZE LAPUNKAT! MEGJELENT ! SCHWARTZ JEHUDA (Izrael) héber nyelvű műve: A MAGYARORSZÁGI RABBIK ÉS MUNKÁSSÁGUK képes története. Ára postaköltséggel együtt: 21.50 dollár. Megrendelhető a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalában. GONDOS MARGALIT: SZOMBAT ESTE ' folytatás all. oldalról A hetfejű sárkánnyal verekedtek meg, az izráeli nehéz élettel. De nem fog beszélni a védelmében, sem hízelegni ennek az asszonynak, aki ringyrongy lányokat emlegetett és lekicsinyelte. Az asszony felemelkedik a székről, körülnéz egy percre a szűk, régi kis lakásban, ahol egy szál körte csüng a plafonról:- Maradj - mondja rekedten az anya. - Az én fiam jó fiú. de kissé könnyelmű. Társasága, a banda elrontja, de te rendes lánynak látszol. Majd itt ülünk, várunk és beszélünk róla. Tudod, tizenkét éves volt, amikor megpofoztam utoljára, mert néha makacs, ronda természet' van. De most, ha téged cserbe akar hagyni, újra meg fogom pofozni. ALEX BONDY KÉRDÉS Az elévülési törvény margójára. No lám! — elévülnek a bűnök egyszer; Jó fiam, Náci, ha megöregszel, Emelt fővel, tiszta lekiismerettel Járhatsz-kelhetsz az emberek között... Mert csak a fájdalom az, ami él, örök: Az apáé, ki nem tudja merre Lehet három-négy gyermeke eltemetve S az anyáé, ki éjjelente sír S fájdalmára bonni kegydíj az ír. S azt kiáltja karban a sok árva: „Vajon húsz év után — ha várna és bele nem döglene bajába — A veszett kutya is szabadon járna?’7 Ezt kérdem hát Tőletek e verssel. Vitázva a német parlamenttel, ép ki majdnem szappan lettem... /eqvszer... Üisz íme — elévülnek a bűnök egyszer.. 1964, december 9 VMMRMlNMMNWW’ft Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 30 dollár díját ] l—csekkben mellékelem CZ3 5 Névkérem számlázni ICim_ rjm Hungária Radio N.Y. WNWK FM 105.9 mikrofonnál: Apatini Gyula Hírek • magyar zene • hazai apait politika • N.Y. magyar gazdasági élete Magyar — segítsd a — magyart Munkatársak: dr. Varga László v. országgyűlési képvtsdű Medey István v. országgyűlési képmdű Kiss László: sport Minden szombaton: 2—3-if ÁNEWVOftn FIGYELŐ Hirdetési díjtételek: New York, N.Y. 10016 T«i: (212) 6*3-5377 1 inch-1 hasáb 1 inch- 2 hasáb 1/8 oldd 1/4 oldal 1/2 oldal Teljes oldal 10.00 20.00 37.50 75.00 150.00 300.00 1212) 725*1211 - Ext. 51 Álláskeresők kedvezményben részesülnek Az első hat oldalon szereplő hirdetések dija megállapodás serint mArtir emlékkönyvek 1 Dr. Atlasz Miklós: Az él« forrása Domán István: A győri izraelita hitközség 1 Au« Pál: Fél évszázad történ«e ’ Bán Oszkár: Zsidó v«sek Dr. Jesurun Élijáhu: Szabadságharcosok Benamy Sándor: Rémt«tek Jólesz Károly: Zsidó hitél«i kislexikon ■ B«kesi András: Siratófal Jaroslav Hasek: Srejk 1 B«kesi András: Szól a kakas már... Dr. Katz J.: Vörzivataos idők nyomában 1 ‘ Colleen McCull: Tövismadarak Krúdy Gyula: Tíszaeszlárí Solymosi Eszter! Dán Ofry: A húszéves Izrael (Album) Kolozsvári emlékkönyv Deutsch László: Damaszkuszi kuianes magyarul és héb«ül 1 Efráim Kishon: í.00 Humoreszk Ladányi László: A lángoló özvegy Gondos Margalit: Végállomás Ladányi László: Tűzözön GondosMargalit: Válása Yarkon utcában Links* Arthur: Visszanézek...Ifjúkorom r Gondos Margalit: Vacsora Jeruzsálemben Magyarországon 4 Galili Ervin: A pusztulás és feltámadás Moess Alfréd: Pest megye és Pest-Buda nemzedéke zsidóságának-demográfiája 1749-1846 V Graetz: Zsidó történelem l/VI Rappeport Ottó: A csend kiáltás Hans Habe: Mint hajdan Dávid Stark Valéria: A gyepre lépni tilos Hans Habe: A küld«és Schab« Sándor Magyar zstíó oklwéltár ■ Halász Pét«: Kölcsön kapott él« Tabi László: őszintén szólva V Harsányi László: A kőszegi zsidök Vadnai László: Hacsek és Sajó ■ Harsónyi László: A szentesi izraelita ZsadányiOszkár: Mindenki szolgája 1 hitközség történ«e Zoltán Dezső: Hétpecsétes titok M. GOLDSTEIN 1 KÖNYVESBOLTJA 4418 16th Avenue .1 Brooklyn, N.Y. 11204 _____ Tel.: (718) 853:5708_________J mouválta Kis Józsefet, hogy magyarul t zsidó népiélek hangulatát, érz meit és gondolatait adja vissza?- Halhatnám a végtelenségig a példákat, melyek bizonyítják, hogy a kettős gyökerűségnek rendkívül mély volt a talaja, és mély a talaja talán még ma is. Érzelmekben, gondolatokban, s ha nem túlzás azt mondani, hogy cselekedetekben. Mert ha röviden szeretnék válaszolni arra, hogy mi a kétgyökerűség értelme itt, most, ma este is. Ez áll hozzám legközelebb: a közös cselekvés.
