Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)
1988-12-23 / 16. szám
1988 december 23. NEWYORKI FIGYELŐ 3 GÁLILI ERVIN: ZÁSZLÓBONTÁS C ALEF ORNIÁB AN A lapunkban sokszor említett ébredés jelei végre most már New Yorkon kívül is mutatkoznak éspedig Amerikának kiemelkedő fontosságú részen: Los Angelesben. Nemrégiben californiai üzletemberek összejövetelt terveztek George Pollák és Andrew Stevens, ismert nagyiparosok vezetése mellett, amelyre meghívták Weiss Andort, az Emanuel Foundation ügyvezető alelnökét, egyúttal a Magyar Zsidók Világszövetsége alelnökét is. A gyűlést néhány sarokkal távolabb, Raoul Wallenberg emlékének szentelt emlékmű leleplezése után tartották meg. Andrew Stevens nyitotta meg a konferenciát, aki leszögezte azt az álláspontját, hogy a zsidóság élete a II. vüágháború után sötét korokra emlékeztetőén süllyedt le Magyarországon. A zsidó intézmények, elsősorban a híres Dohány-és Kazinczy-templom, valamint a Zsidókórház súlyosan elhanyagolt állapotban vannak. A magyar kormány politikai reformjainak betudhatóan, a magyar zsidók megújult érdeklődést tanúsítanak örökségük iránt. A magyar kormány segítségével lépések történnek a zsinagógák és a kórház helyreállítására, valamint az újonnan életre keltett Talmud Tóra-hálózat megjavítására és kiterjesztésére. Nyáron 300 gyermek vett részt a balatonfüredi nyári táborozáson. Ezutóbbinak lényeges anyagi hozzájárulással való létrehozója Ronald Lauder nagykövet volt. Andrew Stevens elmondotta még hallgatóságának, hogy az Emanuel Foundation a magyar vészkorszak áldozatai és hősei emlékművének felállításán fáradozik, hogy a túlélőknek az elpusztult hozzátartozók jelképes sírját ott látogathassák és kegyeletüket leróhassák. George Pollak volt a következő felszólaló, aki nemrégiben tért vissza Magyarországról és így közvetlenül állt módjában a helyzetről jelentést tenni. Megtekintette az emlékteret és a vészkorszak emlékművének alapkövét,amely a legmegfelelőbben,a több ezer áldozatot befogadott tömegsír és a volt budapesti gettó bejáratánál nyert elhelyezést. Idézte Weiss Andor nyilatkozatát, amelyet a budapesti Új Életnek adott és amelyben leszögezte, hogy a zsinagógák képezik a zsidó élet központját, ezért a magyarországi zsidó életet csak akkor lehet újra életrehívni, ha a zsinagógákat megfelelően helyreállítják. A két jeles közéleti férfiú felhívta a megjelenteket a 80 ezer Magyarországon maradt zsidó testvér megsegítésére. Weiss Andor, az Emanuel Foundation ügyvezető alelnöke erre az öszszejövetelre egyenesen New Yorkból érkezett. Elismerését fejezte ki az los-angei si zsidóságnak jtogy Raoul Wallenberg nemes emlékét megörökítették .Mindent megelőzően fontos azonban a vészkorszak áldozatai emlékművének felállítása, hogy az egész világ emlékezzék a zsidókon elkövetett tömeggyilkosságra. Az emlékmű egyben erős bátorítást fog nyújtani a magyar zsidóknak küzdelmükben. Az emlékmű leveleinek megvásárlására irányuló akció a felállítás, valamint a Magyarországon élő zsidóság fizikai, társadalmi és lelki szükségleteinek elősegítésére fog felhasználást nyerni. Rámutatott arra, hogy a vészkorszak idején az amerikai zsidóságot kárhoztatták, mert nem tett eleget az európai zsidók megmentéséért. Most it vagyunk mi,az akkori felelősségre vonók és bennünket ugyanezen felelősség terhel, hogy mindent kövessünk el a magyarországi zsidó testvérek lelki életének megmentéséért. Weiss Andor szenvedélyes hangon ismertette a magyar zsidókban felébredt érdeklődést gyökereik iránt.Egy kis epizód felelevenítésével fejezte be nagyhatású felszólalását, mondván, hogy a júliusi alapkőletételt megelőző hangverseny befejezése után a hangverseny műsorszámainak ismertetője, könnyekkel szemében, 2500 főnyi hallgatóság előtt ezt mondta: - Fddig azt sem tudtam, hogy zsidó vagyok. Most viszont csak annvit kérek fogadjanak be a zsidó közösségbe. — 1 ony Curtis, az Alapítvány díszelnöke és Tom Lantos kongresszusi képviselő táviratban üdvözölte a los-angelesi kezdeményezés vezetőit és résztvevőit és minden lehető segítség megadását helyezték kilátásba. A gyűlés elhatározta, hogy széleskörű akciót indít az emlékmű levelein az elpusztítottak emlékének megörökítése érdekében. Weiss Andor minden tájékoztatást megad a (718) 896-8300, Andrew Stevens a (213) 278-4900 és Pollák George pedig a (213) 275^1404 telefonszámon. ú Felhívjuk testvéreinket, hogy mártírjaink emlékének megörökítése érdekében a hozzátartozók neveit — azokét, akik a náci bestialitás tűzbe, gázba és vízbe ölt áldozatai lettek és sírhantjuk nincsen — késedelem nélkül örökíttessék meg a központi máriremlékmű fémből készülő falevelein, kül Írassák fel a központi mártiremlékmű fémből készülő falevelein, amelyek az emlékezés és kegyelet célját szolgáló emlékművön kerülnek elhelyezésre. Az Emanuel Foundation által e célra kibocsájtott megrendelő ív e lapszám 2. oldalán található. A KRISTALLNACHT 50. ÉVFORDULÓJÁRA... Ötven év, két nemzedék telt el 1938 november 9-ről 10-re virradóra, amikor a Kristallnacht,az államilag fentről irányított „spontán" pogrom zajlott le Németországban. Mindez nem egészen hat évvel Hither uralomrajutása (1930 január 30) után. Mi volt a vészkorszak, illetve a „végső megoldás" nyitányát jelentő Kristallnacht s miért éppen november 9-én történt,illetve kezdődött ? Fenti dátum nagyon jól illett a náci Németország vezetőinek terveibe, akik már jóval korábban elhatározták a zsidókérdés „végleges megoldását." Csupán ürügyet kerestek, ami 1938 november 7-én - szinte rendelésre - megérkezett. Ugyanis ezen a napon lépett be a párizsi német nagykövetség épületébe Hersei Grünspan 17 éves lengyel-zsidó fiatalember aki a keresett konzul helyett Ernst von Rath harmadik követségi tanácsost találta. - Herschel Grünspann vagyok. A Németországban ártatlanul legyilkolt zsidó testvéreim vérét jöttem megbosszulni - mondta, majd előzőleg vásárolt revolverét elővette és háromszor meghúzta a ravaszt. E három halálos lövéssel azután Herschel Grünspann, a büszke, fiatal zsidó, aki ezután önként jelentkezett a rendőrségen — más irányt adott a történelemnek. Fenti esemény után mindössze két nap telt el és a november 9-ről 10-re virradó éjjelen Németország 247 templomát és zsinagógáját (közöttük 40-et Berlinben) felgyújtották a csupán alkalomra váró németek. 91 zsidót megöltek, százakat sebesítettek meg és ezreket tartóztattak le. A nürnbergi fajvédelmi törvények ellenére zsidó asszonyokat és lányokat erőszakoltak meg, 7500 üzletet kiraboltak, ablakaikat betörték (innen a Kristályéjtszaka elnevezés), majd mindent felgyújtottak, úgy hogy az el nem vihető zsidó vagyonból csupán üszők és hamu maradt. A sánta és sátáni Jozef Göbbels propaganda miniszter szerint ez az éjtszaka „a zsidók elleni népharag kitörése", nem pedig felülről irányított pogrom volt. De még a rablás-gyilkoláson túl tovább mentek. Németország zsidóinak egy milliárd márka pénzbüntetést is kellett fizetni. Egyszóval ez volt a „végső megoldás" kezdete, amiről Göbbels naplójában azt írja: — Azt hiszem, az angolok és az amerikaiak nem nézik rossz szemmel, hogy kisöpörjük ezt a zsidó csőcseléket. — Göbbels - mint a későbbiek során látni fogjuk -nem sokat tévedett... Mindez nyolc hónappal azután, hogy 1938 március 13-án a barnainges, fekete csizmás „teuton hadsereg" százezreinek örömrivalgása közben Hitler bevonult Bécsbe. S a világ, mint kétezeréves galuti történelmünk során, ezalkalommal is hallgatott. Hogy azután megméretett és könnyűnek találtatott, az már nem számított a hatmillió vértanúságához vezető úton... Ezesetben nem az volt a domináló, hogy az első világháborúban 96 ezer zsidó szolgálta II. Vilmos császárt, akiért 12 ezren haltak hősi halált.Itt fontosabb volt Hitler még 1920-ban mondott jelszava: A zsidók nem csak hogy nem németek, de kártékony paraziták. Mindez csak nyitánya-bevezetője volt az 1935-ben hozott nürnbergi fajvédelmi törvényeknek, amely kimondta, hogy zsidó nem lehet tagja a német népnek. Ezután már egyenes volt az út az iskoláktól kezdve a kultúra valamennyi területéről való kizárásáig. Németország nem akart zsidó intellektueleket, írókat, művészeket és más szabad foglalkozásúakat Később már a zsidók üzleteit is bojkottálták. végül pedig fizikai megsemmisítésükre - s velük együtt Európa többi zsidóira — került a sor. Egyszóval a Kristályéjszakától az auschwitzi gázkamráig vezető út már csupán a mi számunkra volt tragikus. Számukra még csak drámai sem volt.... Most, amikor 50 esztendő, vagyis két nemzedék távlatából emlékezünk járjuk nem csupán a templomokból felcsapó és mindent elemésztő lángokat, amelyek elhamvasztották szent Tóráinkat, Templomainkat, éppenúgy a huszadik század lángelméje, Albert Einstein, Sigmund Freud, Heinrich Heine, Arnold és Stefan Zweig, Franz Kafka, Martin Buber, Max Brod, Efraim Gotthold, Lessing, a Mendelsohnok s a többi német-zsidó szellemóriás örökéletű alkotásait, amelyeket máglyákon égettek el abban a Németországban, ahol azt hirdették, hogy a zsidó nem alkotó erő, ugyanakkor, amikor a nácik uralomra jutásakor 34 Nobel-díjas német közül 11 — vagyis 33 százalék — volt zsidó. Csupán egyről feledkeztek meg a németek és csatlósaik (közöttük a magyar-zsidó szellemóriások műveit a papirzúzdába küldő „vitéz" Kolosváry-Borsa Mihály), hogy csupán a falak és a vas váltak a lángok martalékává. A nekik kiszolgáltatott gályarab zsidókat megölhették, elgázosíthatták, alkotásaikat a papir-máglyákon elégethették - ennek ellenére a zsidó géniusz megmaradt és tovább él... A kétezer éves száműzetés alatt megszoktuk az itt-ott fellobbant máglyák tüzét Ezidő alatt megtanultuk - csupán a képmutató világ nem tanulta meg —, hogy csupán a tekercsek égtek el. Ezzel szemben a betűk s a belőlük kiáradt Tan megmaradt s túlélte népünk valamennyi kiirtóját. Sőt, még azokat is túl foga élni, akik hasonló gondolatokkal foglalkoznak a jövőre nézve. Így volt ez a Kristályéjszaka szellemi atyjaival, valamint annak végrehajtóival is... *. Pontosan 37 évvel a KRISTALLNACHT után Chaim Herzog izraeli nagykövet (a mai államelnök) az egykori Hitlertiszt Kurt Waldheim által vezetett Egyesült Nemzetek szószékén összetépte az Izraelt „rasszistádnak nevezett határozatot.Előtte édesapja, Jicchák Eizik Halévi Herzog, Írország főrabbija, hasonlóképpen tépte öszsze az angolok által szerkesztett Fehér Könyvet... , — '■»...........»......................... >t | MEGJELENT! J FRIEDMAN BENJÁMIN: A ZSIDÓ 1 VALLÁSI ÉLET SZABÁLYAI ; A hagyományhű zsidó élet közért- ; hető szabályává Suichan Áruch magvas összefoglalása. Megrendelhető a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalában. Ára: | 5 dollár.
