Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)

1988-12-07 / 15. szám

1988 december 7. NEWYORKI FIGYELŐ 5 TÓTH MÜLLER ÁRPÁD: A MAGYARORSZÁGI ZSINAGÓGA ÉPÍTÉSZET GYÖNGYSZEMEI A 19:20. SZÁZADBAN A Magyarország területén élt zsidóság története több, mint ezer esztendős. Már a 3. században a római impérium alatt több városban volt hitközség és zsinagóga. A kö­vetkező évszázadokban is volt zsidó közös­ség az országban. A 13. századtól több vá­rosban tudunk zsinagógák létezéséről, de a 17. század végéig nem tudott a magyaror­szági zsidóság maradandót alkotni. Az or­szág a „népek országútján" feküdt, terüle­tén gyakran .dúltak háborúk, s az első áldo­zat itt is a zsidóság és intézményeik voltak. A 18. század némi változást hozott. Urasági birtokokon nagy falusi hitközségek keletkeztek, s a földesúr segítségével zsina­gógák épültek. Ezek közül azonban csak kevés maradt fenn a 20. századig. Részben, mert a 19. század közepétől már nem aka­dályozták a zsidók városokba költözését, s így nagymúltú hitközségek szűntek meg, évszázados zsinagógák váltak gazdátlanná. Részben azért kerültek lebontásra a 19. század végén, 20. század elején, mert a megnövekedett létszámú nagy hitközségek­nek szükségük volt korszerű, tágas és ele­gáns zsinagógára, a régi, gyakran rogyadozó épületet lebontották. Csak azok a 18. századi zsinagógák maradtak meg a vészkorszakig, amelyek leapadt létszámmal, kevés bevétellel rendel­keztek s így nem volt módjuk korszerűsíte­ni évszázados imaházukat. A 19, század lényegesebb változást hozott. Csaknem egy évszázada már nem volt az országban háború, a kereskedelem virágzott,s nem csak egyes személyek, de hitközségek is nagyobb jövedelemhez jutot­tak. Ezt a nagyobb bevételt (bízva a nyu­­godtabb jövőben) nagyméretű, szép zsina­gógák építésébe fektették. Ezeknek a zsi­nagógáknak a terveit már építészekre bíz­ták, nem úgy, mint korábban, amikor kő­míveseknek, építő mestereknek adták a megbízást. Például Landherr András épí­tésznek, aki három gyönyörű zsinagógát tervezett és épített. Először Óbudán, a mai Budapest területén 1820-ban. Jelenleg már profán célra használják a szép épületet. A második zsinagóga 1821-ben Húnfalván épült. Jelenleg ez az épület barbár módra átépítve raktár\1842-ben épült Liptószent­­miklós temploma, mely romokban állt 1980-ban. Ezek a zsinagógák klasszicista, oszlopos épületek voltak, éppen úgy,mint az 1845-ben Baján Frey Lajos építész épí­tette szép zsinagóga. Ez is raktár jelenleg. 1846-49 között Pápán épült az or­szág akkor legnagyobb zsinagógája. A há­rom emeletes templomban 800 férfi és 550 női hely volt. A szép bizánci stílusú zsina­góga fél évszázadon át belső harcok közép­pontjában állt. Ez volt az egyetlen ortodox zsinagóga az országban, melyben az alme­­mor nem a templom közepén, hanem a frigyszekrény előtt állt, mint a modern zsi­nagógákban. Ezért sok neves személyiség és rabbi nem volt hajlandó a templomba lépni. 1910-ben alakították a belső elren­dezést. Jelenleg romos állapotban raktár. 1848-49-ben forradalmi hullám söpört vé­gig Európán, amelynek bukása csak késlel­tethette, de nem állíthatta meg a zsidóság egyenjogoúsítási követelését. Ezt Magyar­­országon 1867-ben adták törvénybe. Ez az időszak az első világháborúig volt az euró­pai és a magyarországi zsinagóga építészet reneszánsza. A városokban sorra épültek a hatalmas, gyakran építészeti remekművek­ként számontartott zsinagógák. Ennek a korszaknak a legnevezesebb zsinagóga épí­tészei osztrákok és németek voltak. A ma­gyarok közül Baumhorn Lipót tartozott a legnevesebbek közé, de más magyar építé­szek is építettek kiemelkedő alkotásokat. Baumhornról írtunk a NEWYORKI FI­GYELŐ korábbi számában. Európa legnagyobb zsinagógáját Bu­dapesten 1859 szeptember 6-án a Dohány utcában avatták fel. Tervezője Ludwig För­ster építész volt, aki ekkoriban építette Bécsben a lipótvárosi nagyzsinagógát. A Dohány utcai zsinagógában 1492 férfi és 1472 női ülés van a két emeletes karzato­kon. Ez a templom a magyarországi zsina­góga építészetre jelentős hatással volt. Ha­sonló stílusban épült 1862-ben Cometter Bernardin tervei szerint a gyönyörű székes­­fehérvári neolog zsinagóga, amely a háború pusztításának lett áldozata. Temesvár mindmáig működő nagy­zsinagógája is 1862-ben épült,Ignatz Schu­mann építész irányításával. Zitterbarth János pesti építész építet­te 1865-ben a szép veszprémi, majd 1871- ben a monumentális, mindmáig lenyűgöző szépségű kecskeméti neolog zsinagógát. Az előbbit az 1960-as években rombolták le,az utóbbi a Technika Háza. 1869-ben Pécsett épült a város köze­pén hatalmas zsinagóga, Gertster Károly és Frey Lajos, a bajai templom tervezőjének irányításával. Működik. Jelentős alkotás a Benkő Károly által tervezett, 1870-ben fel­avatott nyolcszögletű győri zsinagóga. Nap­jainkban romos állapotban raktár. A fiatal Ottó Wagner alkotása 1872- ben a budapesti Rumbach Sebestyén utcai, gyönyörű, nyolcszöglet-alaprajzú zsinagóga Ezzel indult el építője világhírű, üstökös­ként ívelő karrierje útján. Ez a nagynevű, tehetséges építész később vezető tagja lett az osztrák antiszemita pártnak, s tagadta, hogy valaha is épített zsinagógát. A temp­lom tető nélkül, romokban áll még. A nürnbergi zsinagóga mintája szerint épült Nagyváradon, 1878-ban a Cion nagy­zsinagóga, amely méltó elismerést hozott építőjének, Busch Dávidnak. A hatalmas, kupolás épület használaton kívül áll. Az építész másik szép munkája Tokaj barokk stílusú ortodox zsinagógája, amely 1892- ben épült és már menthetetlen állapotban, romokban áll. Schöne Leopold, Bécs nagyzsinagógá­jának építésze tervezte a gyönyörű szom­bathelyi, kéttornyos, neolog zsinagógát, amelyet 1880-ban avattak fel. Jelenleg már koncertterem. Ebben a stílusban, tornyok nélkül 1882-ben építették Celldömölk neo­log zsinagógáját, amely a háború pusztítá­sának esett áldozatul. Ennek a templomnak mintájára épült 1897-ben a mindmáig álló szekszárdi, s 1899-ben a barcsi zsinagóga, amelynek frigyszekrénye a zsolnai porcel­­lángyár munkája volt. Lerombolták a világ­háború után. Két neves német építész: Gratzel és Kittler tervei szerint épült 1882-83 között Verbón az ortodox zsinagóga. A színes tég­lákból, lépcsőzetes homlokzattal, kicsiny tornyocskákkal épített templom igazi re­mekmű. Romokban állt még 1980-ban. Gyönyörű alkotás az 1887-ben épült ma­lackai templom, az osztrák Stiassny tervez­te. Napjainkban már alkotóterem, de kívül­ről teljesen, belülről részben eredeti a díszí­tés, ami különleges élmény. A sárga-piros csíkos homlokzatot két gömbölyű kupola koronázza, az ablakok és ajtók mór stilus­­ban készültek. Az eperjesi neolog zsinagóga tervező­je Garai Ödön volt 1887-ben. A szép, színes homlokzatú, tornyos zsinagóga jelenleg már egyszínűre mázolva, torony nélkül, raktár. Kolozsvár gyönyörű zsinagógája 1886-ban épült, mindmáig működik. Mű­ködik Nagyvárad ortodox zsinagógája is, 1890- 91-ben Bach Nándor és Knapp Fe­renc tervei szerint épült. A monumentális, díszes zsinagóga mintájára épült Szatmáron 1891- 92-ben, majd Désen a nagyzsinagóga 1909-ben. Tervezője Devecseri Emil. Az utóbbi használaton kívül áll, az előbbi mű­ködik. 1893-ban Besztercén avattak különös szépségű ortodox zsinagógát, amely nagy viharokat kavart. A tervezők Habermann Adolf és Fellner Sándor ugyanis kereszt alaprajzúra építették a templomot, amely napjainkban elhagyatottan áll. Pozsony hatalmas, gyönyörű neolog zsinagógája a németországi „csipkés" temp­lomok stílusában 1894-ben épült. Tervező­je Milch D. volt. Lerombolták 1968-ban. Langer Lipót tervezte a kéttornyos békés­csabai zsinagógát, amelyet 1896-ban avat­tak. Jelenleg barbár módon átalakítva rak­­tár.A másik Langer-zsinagóga Karánsebesen épült 1897-ben. Páratlan építészeti remek­mű a színes homlokzatú, gótikus tornyocs­kákkal díszített templom,mely áll még, - elhagyatottan. Kevés kisvárosi hitközségnek volt olyan díszes,monumentális zsinagógája, mint Tabnak. 1897-ben Honig Dezső tervei szerint épült. Az utolsó hitközségi elnök bontatta le 1957-ben kivándorlása előtt. Gartner Jakab, számos német és cseh­országi zsinagóga tervezőjének legkiemel­kedőbb alkotása Drezda nagyzsinagógája volt. Ennek a templomnak a mása épült fel 1896-97 között Debrecenben. Az 1500 férőhelyes zsinagóga méltó vetélytársa volt a világhírű szegedi zsinagógának. A máso­dik világháború után renoválási munkák alatt égett le. Gartner Jakab tervei szerint épült Marosvásárhely gyönyörű, neolog zsinagógája is 1899-1900 között.Működik még. 1903-ban monumentális, különlege­sen szép zsinagógát avattak Szabadkán. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei sze­rint épült. Jelenleg elhagyatottan áll. Ez az építészpár építette 1906-ban a szép, kéttornyos zsinagógát Marcaliban. Lerombolták a háború után. 1903-ban épült Szerencs ortodox zsi­nagógája, amely közepes méretű, de színes téglás homlokzatával különleges volt. Le­rombolták 1979-ben. Korach Miksa volt a tervezője. Ungvár ortodox zsinagógája a legna­gyobbak közé tartozott. A szép épületet 1902-3 között Papp Gyula és Szabolcs Fe­renc tervei szerint építették. Jelenleg kon­certterem. Miskolc harmadik, de legna­gyobb zsinagógája 1903-ban épült. A szép, kéttornyos zsinagógát Michay-Dobrovics építészek tervezték.Lerombolták 1963-ban. Nagyon szép épület az 19034 évek­ben épült zalaegerszegi zsinagóga. Tervező­je Stein József volt. A kéttornyos épület jelenleg kiállító terem. Pancsova zsinagógáját 1910-ben avat­ták. Rubin József építész munkája volt. Hi­hetetlen, hogy ebben a viszonylag kis város­ban hogy épülhetett ilyen hatalmas, kupo­lás, kéttornyos gyönyörű zsinagóga, amely a világháború áldozata lett. Aszód zsinagógája kisméretű, de igé­nyesen megtervezett volt.1910-ben avatták. Román Miklós remekművet épített. Lerom­bolták a háború után. Hatalmas, három emeletes ortodox főzsinagóga épült 1911-13 között Buda­pesten. Tervezői két testvér: Löffler Sán­dor és Béla volt. Mindmáig működik. 1911-ben avatták Kőbánya szép zsi­nagógáját. Tervezője Schőntheil Hugó volt. Jelenleg romokban áll. Az első világháborúval lezárult egy nagyszerű alkotó korszak Európában.Min­denfajta építő tevékenységet megbénított a háború, majd az azt követő gazdasági vál­ság. Ráadásul a győztes entente-hatalmak a trianoni békeszerződés keretében feldara­bolták az akkor már ezeréves Magyar Bi­rodalmat és kétharmad részét idegen orszá­gokhoz csatolták. Ez fokozta az elszegé­nyedést, mert a magyar korona egyik nap­ról a másikra teljesen értéktelenné vált és az átváltás az új pénznemre az elcsatolt te­rületeken csak nagy veszteséggel volt lehet­séges. Ezért az 1920-as években csak nagy hitközségek vállalkoztak új zsinagógák épí­tésére, vagy olyanok, amelyek ezt végszük­ségből tették. A régi, leégett ortodox zsinagóga helyén Varannón 1923-ban Sípos Vilmos tervei szerint épült az új. Páratlan látvány még most is a romjaiban is a dombtetőn álló kupolás, mór elemeket tartalmazó, volt zsinagóga. 1925-27 között épült Kassa új neolog zsinagógája, az újkori építészet remekműve. Tervezője, Kozma László ellipszis négy hatalmas oszlopos, óriási kupolás templomot épített. Belseje fehér műmár­vány volt, domború arany héber betűkkel. Az épület jelenleg kiállítóterem. Budapesten 1929-31 között, Deli- Faragó építészek tervei szerint épült az első világháborúban elesett zsidó katonák emlé­kére a Hősök temploma, a Dohány utcai nagytemplom mellett. Ekkor épült a régi zsinagóga stílusában a Zsidó Múzeum is. Budapest utolsó zsinagógája Lágy­mányoson épült 1936-ban Novák Ede és Hamburger István tervei szerint. Az épület átépítve áll. A történelmi Magyarország területén kb. 1600 zsinagóga állt. Ez a rövid bemuta­tó csak néhányat ismertet az esztétikailag vagy építészetileg kiemelkedő alkotások közül. Lényegében azonban minden zsina­góga különleges volt.mert a zsidóság hagyo­mánytiszteletét kifejezve mindenütt erején felül adakozott a szent cél érdekében, az új zsinagóga felépüléséért. Különleges volt, mert gyakran na­gyobb összeggel járultak hozzá az építke­zésekhez a városok vezetőségei, keresztény egyházközségek, vagy földesurak, akik büszkén vettek részt az avató ünnepsége­ken is. Az 1600 zsinagógából kb.-7-8 % áll még eredeti formában.Nagy részüket 1945- 1970 között rombolták le. Pótolhatatlan vesztesége a magyar és az egyetemes építé­szettörténetnek és az emberi kultúrának.

Next

/
Thumbnails
Contents