Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)

1988-07-12 / 9. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1988 július 12. GÁTI N. NORMAN BESZÉDE AZ IZRAELI MÁRTIRÜNNEPÉLYEN GALILI ERVIN: (Folytatás a 3. oldalról) Kedves Testvéreim ! A 44 évvel ezelőtt bekövetkezett magyar-zsidó katasztrófa, amelyet Sir Winston Churchill a történelemben páratlanul álló katasztrófának minősített, minden esztendő­ben megkívánja, hogy a túlélők kegyeletes emlékünnepélyen emlékezzenek mega világ minden táján a hatmillió mártírról, köztük a magyar zsidóság hatszázezer áldozatáról. Ez az évenkinti emlékezés azonban nem meríti ki a túlélők elsőrendű kötelességét. Tudjuk, hogy az AL TISKOCH ésZACHOR kettős parancsa a mai zsidó nemzedéknek az emlékezésen kívül azt is előírja, hogy mindent meg kell tennünk a barbarizmus meg­ismétlődésének megakadályozásáért. Tudjuk, hogy szerte a világon terjed a zsidóság elleni gyűlölet és annak hirdetése, hogy a vészkorszak csak a zsidók agyszüleménye volt azért, hogy a németekből kártérítést csikarjanak ki. Nekünk, a vészkorszak véletlen túlélőinek, - akiket állandóan az a gondobt kínoz, hogy véletlenül maradtunk életben, akkor, amikor nálunknál méltóbbak, tudó­sok, művészek, papok, tiszteletreméltó egyéniségek, JIDDISE MAMEk, becsületes zsidó apák és ártatlan gyermekek ezrével, tízezrével kerültek a gázkamrákba - foko­zott a kötelességünk, hogy utódjainknak, az utánunk következő második és harmadik nemzedéknek örök mementoul adjuk tovább a világtörténelem leggyászosabb korsza­kának történését. Ezért küzd egyrészt az Emanuel Foundation for Hungarian Culture Keller László elnök barátunk vezetése mellett és Csengeti Imre barátunk, aki nemrégi­ben alapított a dr. Randolph L. Braham professzorunk igazgatása alatt álló egyetemi intézetben önálló katedrát a vészkorszak tanulmányozására. A 44.év fordulón gondolhatunk arra,hogy 44 héber számértéke (MÉM ésDALET) a DAM, azaz a VÉR kifejezése. Ez a szám emlékeztessen bennünket arra, hogyan folyt el hatszázezer testvérünk vére, vérük a vérünkből, amelyek ma is öntözik a megmara­dóitok életútját és amelynek ömléséből virágzott ki az égi jutalom, a szenvedések kár­pótlása, Izrael Állama. Saz ősújország az, amely egyedül biztosítja a megmaradónak és a következő nemzedékek számára, hogy a katasztrófa nem fog megismétlődni. Mi, a túlélők és az utánunk következők egyemberként való összefogása biztosítja, hogy telje­­'tettük a ZACHOR ésAL TISKOCH bibliai parancsát. BUDAPESTI NAPLÓ IV. AZ IZRAELI MAGYARUL BESZÉLŐK KLUBJA HÍREI Az Izraeli Magyarul Beszélők Klubja (Naharia) meghívására, egynapos látogatást tett a Galilban GYENIS JENŐ, a Magyar Népköztársaság izraeli érdekképviseleti hiva­talának vezetője, dr. NEMES FERENC konzul társaságában. Megismerkedtek Akkó látnivalóival, vendégei voltak a Gaaton kibucnak és látogatást tettek SmuélKatz mű­termében, valamint a balett-iskolában. A délutáni fogadáson, amely a Carlton Hotel különtermében folyt le, Rachel Volkenflick, Naharia polgármesterének helyettese és Roth Ferenc, a Hisztadrut kép­viselője köszöntötte a diplomatákat. Csillag László, a Klub alelnöke végezte a bemu­tatásokat. Jelen voltak, többek között: Gross Moshe, a Carlton szálloda-komplex vezér­­igazgatója, Naharia város díszpolgára, Weisz Klári, a haifai WIZO titkára, Gutfreund Éva, a názáreti klub elnöke, Garai János, a Bnéi Brith Raoul Wallenberg-páholyának elnöke, Weisz Gyula, a Kirjat Motzkin-iklub elnöke, a nahariai klub vezetői, dr. Árje Kaddar, az Izraeli Szemle főszerkesztője, Goren Tamás újságíró, Alex Bondy költő és több napilap tudósítói. Gyenis Jenő beszédét nagy tetszéssel fogadták a jelenvoltak. A láotgatásért Pé­ter Ferenc, a Klub elnöke fejezte ki köszönetét. Legközelebb képeket is bemutatunk a Klub életéből. DR. FARA GÓ ANDRÁSÉK HÁZASSÁGI É VFORDULÓJA A NEWYORKI FIGYELŐ nagy örömmel értesült arról, hogy kitűnő munkatár­sunk, dr. Faragó András (Andrew L. Faragó) és neje, Török Éva, július 4-én, szűk családi körben, 50. házasági évfordulójukat ünnepelték. A boldog családi eseményhez ezúton fejezzük ki szerencsekivánatainkat. Reméljük, hogy ez további ösztönzést fog adni baráti cikkírónknak további szellemes írásai beküldéséhez. J.N. STORM WINDOW 46-20—16th Avenue, Brooklyn, N.Y. 11204 & DOOR CORP ALUMINUM PRIME REPLACEMENT WINDOWS Save Fuel Keep Your Home COOLER IN SUMMER! WARMER IN WINTER! STORM WINDOWS STORM DOORS • • Window Guards • Radiator Covers • Venetian Blinds Replaced Glass & Screens • Plumbing • Painting 851-9364 851-5125 CLOSED SATURDAY OPEN SUNDAY Budáról ismét visszamentünk Pestre. Sajnos dr. Benoschofsky Ilonával, a Zsidó Múzeum igazgatójával (éppen nem volt ott) nem találkozhattunk.Itt is sokat tanultunk. A bejárattól balra szögletes kő van kiállítva. Ez a kő másolat, eredetije (a Nem­zeti Múzeumban) a harmadik századból származik, Dunaújvárosból került elő. A jelenlegi Magyarországnak ez a területe ak­kor római provincia volt Pannónia. A követ — latin nyelvű felirata szerint - Septimus Severus római császár tiszteletére állította Cosmius, a város — akkori nevén Intercisa — vámállomásának vezetője, aki egyben a zsidók zsinagógájának elnöke volt. Ez a fel­irat az első nyoma annak, hogy Magyaror­szág mai területén zsidó gyülekezet létezett, A következő lépcsőfordulóban nagy­méretű, szürke sírkő látható, rajta kivésve a zsidóság szimbóluma, a hétágú lámpa. Ez a ugyancsak a III. századból származik lelő­helye: Esztergom. A mai Magyarország te­rületén talált legrégibb zsidó sírkő. A három teremben a zsidó vallási élet legkülönbözőbb kegyszereit, elsősorban is Tóratekercset, Tóradíszítéseket, mint RI­­MON, a főpap mellvértje. szombati lámpás, ezüst gyertyatartó-pár,BESZAMIM tartó, boroskelyhek, szép metszésű poharak, Ha­­gadák, stb. vannak elhelyezve. Különleges a Varsóban a XVIII. században ülés próféta számára készített széder-esti serleg. Mózest a tízparancsolat kettős táblájával ábrázoló szobor Örkényi Strasser István munkája látható a többi kegyszer között. A második termet néhány zsidó vo­natkozású festménnyel díszítették. Itt lát­ható Ámos Imre, Fényes Adolf, Kárpáti Éva, Kauffmann Izidor, Scheiber Hugó egy-egy alkotása. A harmadik terem a magánéleté. Itt látható Vadász Endre A TALMUDISTA című festménye .IMÁDKOZÓ FIÚ a talittal és a tefíllinnel című kép szintén Örkényi Strasser István munkája. Ezután következ­nek a születéssel, illetve a circumcisio-val kapcsolatos tárgyak, mint kések, poharak, kézírásos feljegyzések s természetesen ülés próféta széke. A házasságkötés tárgyai kö­zül a legjelentősebbek a falakon függő, kézzel írott, illusztrált házassági szerződé­sek, nemkevésbé régi korok menyasszonyá­nak ruhája, ékszerei, imakönyvei. A terem utolsó vitrinjében a halállal kapcsolatos tárgyak, közöttük két kódex, a temetéssel foglalkozó Chevra Kadisa (Szentegylet) könyve, a temetésekkor hasz­nált perselyek és pénzgyűjtő tálkák látha­tók. Az első emelet utolsó termében a magyar fasiszta vészkorszak dokumentumai és fényképei láthatók kronologikus sor­rendben. Ugyancsak itt látható annak a ko­­ferenciának a jegyzőkönyvéről készített másolat, ahol a náci vezetés az európai zsi­dóság kiirtását határozta el.A titkos tárgya­lás 1942 január 20-án volt Wannsee-ban, Berlin egyik külvárosában. Fényképeken mutatják be a munka­­szolgálatot, a gettókat, majd a deportálást. A koncentrációs táborok világát, egy ma­gyar csoport megérkezését Auschwitz- Birkenauba. Ezenkívül a pesti gettóról ké­szült néhány olyan fotót, melyeket maga a gettót felszabadító szovjet hadsereg katonái készítettek. Végül a felszabadulás utáni felelősségrevonás néhány fényképe látható, legvégül pedig a debreceni Ideiglenes Kor­mánynak az a rendelete, amely valamennyi fasiszta, zsidóellenes rendeletet visszavon. Ezt a termet sötétben tartják és csak a náci dokumentumokra világítanak rá. A máso­dik emeleten a magyar zsidóság jelenlegi életét mutatja be a fényképkiállítás. Látni templomokat, Istentiszteleteket, intézmé­nyeket, az Országos Rabbiképző Intézetet, az Anna Frank Gimnáziumot, valamint a Zsidókórházat. A kiállítást 1984 májusában, a depor­tálás negyvenedik évfordulóján avatták fel. k Magyarországi tartózkodásunk alatt avatták fel a békéscsabai zsidó temetőben az auschwitzi Emlékfalat, amely a nagy­­múltú viharsarki városból elhurcoltaknak, valamint a munkaszolgálatban elesetteknek állít emléket. Erre az alkalomra rendbe­hozták a temető számos régi sírját is. Az emlékfalat Schöner Alfréd főrabbi, a Ma­gyar Izraeliták Országos Rabbitanácsának elnöke avatta fel. Az Emlékfal építéséhez, valamint a temető rendbehozásához jelen­tős összeggel járult hozzá a MIOK és a bé­késcsabai városi tanács, valamint a temető­ben nyugvók Magyarországon, valamint külföldön élő hozzátartozói. Schöner Alf­réd főrabbin kívül Sasala János, a békéscsa­bai városi tanács elnöke is ünnepi beszédet mondott, melyben rámutatott, hogy a vá­ros több, mint 2500 régi lakója nem térhe­tett vissza a második világháború után. * Befejezésül pedig megemlékezünk a Gál György Sándor-kultúrközpont tevékeny­ségéről. Minden hétfőn rendezik a kultúrelő­­adásokat, főképpen idősebbek hallgatják. Beszélgettünk a már Izraelből ismert Ko­vács Józsefné- Zsuzsa asszonnyal, a kultúr­­rendezvények gyakori szerkesztőjével, aki annak ellenére, hogy dr. Seifert Gézánétól, a MIOK és BIH főtitkárától — akinek a hitközség székházában bemutatott — meg­kapta a kívánt engedélyt, hogy a Kultúr­­központ tevékenységéről nekünk beszámol­jon, szerénységénél fogva nem akart nyilat­kozni. Tevékenységükről az Új Élet számol be. Ha már az Üj Életnél tartunk, mege­gyezzük, hogy annak szerkesztőségét is meglátogattuk. Dr. Domán István főrabbi, a lap főszerkesztője éppen a Zrinyi-nyom­­dában volt a lap előállítása végett s így saj­nos nem találkozhattam vele. k Beszámolóm nem lenne teljes, ha nem említeném meg találkozásainkat azon gyermekkori barátainkkal, akiket 39 év óta nem láttunk és most a határt átlépve, a Ga­­ramvölgyéből eljöttek, hogy ismét lássuk egymást. Külön kiemelem azt a találkozá­somat egykori garamvölgyi városkám leg­szebb és leggazdagabb református leányá­val,akivel közel félévszázada együtt jártam szlovák iskolába s az elmúlt négy évtized­ben Budán lakik. A vele való kétszeri ta­lálkozás egyik legnagyobb élménye volt budapesti utamnak... .................................. MEGJELENT! FRIEDMAN BENJÁMIN. A ZSIDÓ VALLÁSI ÉLET SZABÁLYAI A hagyományhű zsidó élet közért­hető szabályára Sulchan Áruch magvas összefoglalása. Megrendelhető a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalában. Ára: 5 dollár.

Next

/
Thumbnails
Contents