Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)

1988-01-07 / 1. szám

1988 január 7. NEWYORKI FIGYELŐ 5 A MAGYAR HÍREK 1987. decembe­ri száma VARÁZSKÖR cím alatt irodalmi mellékletet tartalmaz, amely a világ minden táján élő magyar írók irdalmi termékeiből ad kostolót. A gyűjteményes mű bevezető cikkét Cseres Tibor, a Magyar írószövetség elnöke irta. A magyar irodalom szereteté­­ben a cikkíróval szerkesztőnk még a közép-INNEN -ONNAN iskola padjaiban lelkileg összeforrt. Ebben a szellemben tesszük közzé a mai magyar irodalom kiemelkedő személyiségének ma­ga srendü írását. VARÁZSKOR Dörmögj testvér egy sor Petőfit, köréd varázskor teremtődik. (Illyés Gyula: Haza a magasban) Nem a magyar az, kit legrégebben és legerősebben tép a balsors. Csakhogy nem minden népnek van mersze himnuszába foglalni múltjának esendőségeit és jöven­dőjének gyér reményeit. Magyarnak lenni, nemcsak beleszületés végzete, hanem ránk kényszerített vállal­kozás is, a lemondás mindenkori lehetősé­gével együtt. A naponta és életenként megismétlődő magyar vállalkozásokat begyűjteni, össze­fogni nincsen mód statisztikai számbavé­tellel, a tízmilliós hazai magyarság és az ötmilliónyi „szórvány” sorsáról és szándé­kairól egyedül talán az irodalom adhat hírt, olykor rejtjelezett sikoltásokkal vagy csöndes diadalaival. Miért érdemes magyarnak lenni, kérdik tőlünk a nagyvilágban. Bátran felelhetünk rá a büszkeség minimumával: azért érde­mes magyarnak lenni, mert aki magyar az tud magyarul, s aki magyarul tud, eredeti­ben olvasatja Arany János összes müveit. Ebben a szerény kérkedésben nemcsak az a gyönyörű és szörnyű igazság rejlik, hogy Aranyunk csak magyarul óriás, ha­nem hogy a határainkon kívül rekedt ma­gyar milliók csak addig élnek számunkra, s a maguk számára, amíg Arany János nyelvén dicsérik a reggelt. ,s az estét. Mert hiába is tagadnánk, a 93 ezer négy­zetkilométeren belül könnyű az adjor.is­­ten. meg a fogadjisten, de ott ahol e kö­szöntésekre szájra ülés jár, ott megritkul­nak az istenes szavak. S tudjuk, mert az is törvényszerű, ahol más nyelven telesei a fogadjisten, ott elhal­kul s el is hal a magy ar köszöntés. De az írás, az irodalom még annak a milliónyi magyarnak, akiknek e sorok ké­szülnek, az utolsó lehelletig a megmaradás reményszavait hirdetik. Bizony az irodalom, a kimondott és pa­pírra rótt szavak sugallata egyszerre opti­mista és pesszimista, reménykedő és le­mondóan reményét veszített: azt hirdeti a nép s a nyelv sorsa - a magyar nyelv sorsa is - nem visszafordíthatatlan az enyészet útján. Balsorsa, kit régen tép ... Irodalmunk legzordabb eredményeiből táplálkozik szá­radok óta legvalósabb reménységünk. Hadd idézzem Zrínyi Miklós háromszáz éve zengő, feketén ragyogó biztatását, melyből én kora ifjúságom óta erőt meri­tek: „Nem mondhatni egy országot boldogta­lannak, az ki sok időkön által és sokáig hervadhatatlanul állott virágjában, és már alább kezdett szállani, mert ez a vége az vi­lági dolgoknak* és nem mondhatjuk bol­dogtalanságnak azt, hogy ennek egy világi törvénynek alája vettetett, holott minden más is úgy vagyon: hanem bojdo^íciS. mórul hatjuk azt az embert, aki a un or­szag.» íiak leszállásá ban és estiben születte­tik és nein virágja b in. A rí ‘rt ehhez is 'r«c e kell.” Kü. sös akaratunk ; bi.'ía; 1 hogy évr- i ÖVTí* . n; zhalndhatjt: • k s egyre k .*r 4r*.. bari -rozztik Zrínyi a ik fekete kürtu-a v a. .*k valós: b/’.oz tapadt ■ eményt •• uu'Ui • 1 hgos . rejét. mely *. i 'ísír 1 d. . gj / i j :‘J~ ven í A is : i-.'gbűnh­;=lte már e ... j. Kurz Ibolya, új, kedves munkatár­sunk, a svájci Géniből ltja tudósításait és küldi magas színvonalú irodalmi termékeit a NEWYORKI FIGYELÖ-nek. Ezen túl­menően most a Magyar Zsidók Világszövet­ségének munkájába is bekapcsolódni kíván és felajánlja az egyetemes magyar-zsidó kö­zösség szervezési munkáját Svájcban. Mon­danunk sem kell, hogy vállalkozása a Világ­­szövetség vezetői körében nagy örömet kel­tett és a siker érdekében a szervezet a svájci kitűnő Írónőt irodalmi anyaggal látja el. Kurz Ibolya elküldte lapunk számára 1972-ben írt, a legmagasabb irodalmi igé­nyeket is kielégítő versét, amelyet az aláb­biakban közlünk. TÚL A GENFI TÓ PARTJÁN Már dér futotta a zöld pázsitot, Fázósan bújnak egymáshoz széles ágyaikon a sárgaszinű árvácskák. A téli nap éles fénnyel tör át a könnyű páratakarón, felkapja a ködfátylat az alvó tóról és arany esőt vibrál sötét tükrére. Mint halk lélegzet emelkednek - süllyednek a sima hullámok és lassan gördülve halk csobbanással ütődnek parti sziklák meztelen oldalához. Sehol egy vitorla, mely nyáron mint nagy szárnyú lepkeraj lebeg ég-viz-levegö kékjébe burkolva, Sehol egy hajó, fehér erős testű távozó-érkező messzeség hurcolta. Neszező csend, tél alvás ideje. Csak kerekfejü fekete vadkacsák evező, fürge lába húz vé alakú sávot nyugalmas felszínén, és piros csőrü fehér sirálymadarak szálló-játszi-lebukó csapata üli hintázva nagy birodalmát. A park is csendes, lármázó gyerekek zaja nem veri fel. Padok üresen, Öblös, koronás fákon kapaszkodik még néhány levél. Anyámmal sétálok a fényes téli napsütésben. (1972) HIVATALOS NYILATKOZAT A NEMZETKÖZI TÁJÉKOZTATÁSRÓL A NEWYORKI FIGYELŐ szerkesztőségét felkérték, hogy a Magyar Népköztár­saság hivatalos állásfoglalását, amely 1987 október 12-én kelt és a nemzetközi közvéld mény tárgyilagos tájékoztatását szolgálja, — közzétegye. A felkérésnek szívesen te­szünk eleget, mert azt az őszinteség, a problémák nyílt feltárása és az a célkitűzés ve­zérli, hogy a magyar államról a külföld tárgyilagos képet nyerjen és ennek megfelelően ítélje meg. A sajtóközlemény elöljáróban megállapítja, hogy az ország gazdasági, társadalmi kibontakozását szolgáló program megvalósításához a belső összefogáson kívül a nem­zetközi közvélemény tájékoztatása és kedvező megítélésének megszilárdítása szükséges. Nyíltan állapítja meg a nyilatkozat, hogy a magyar államról alkotott korábbi kedvező kép módosulóban van és egyre gyakrabban jelentkeznek az ország fejlődését megkérdőjelező és a gazdasági nehézségeket, társadalmi gondokat előtérbe helyező vélemények. Sajnálatosnak minősül, hogy esetenkint belső források is elősegítik az or­szággal kapcsolatos kétkedés felerősödését a nemzetközi sajtóban. A gondokat - a nyilatkozat szerint - nem szabad válságnak feltüntetni, hanem olyan helyzetnek,amely szigorú intézkedéseket követel, hogy a magyar állam a nemzetközi közösség stabil és aktiv része maradhasson. A kormány eltökélt szándéka, hogy az ország fizetőképességét megőrizze. A sta­bilizációs program magyarázatát napirenden kell tartani és nyíltan kell szólni a kor­szerűsítéssel, gazdasági szerkezetváltással elkerülhetetlenül együttjáró konfliktusokról. Ezek megoldására a gazdasági törvényszerűségek tiszteletbentartásával, szocialista ala­pon törekszik a kormány, amely egyenrangúnak tekinti a szocialista tulajdon külön­böző formáit és a tulajdonformák kombinációjában erőtartalékok felszabadításával számol. A tájékoztatási tevékenység vonalán az őszinte tájékoztatáson felül rá kell mutat­ni az áldozatvállalás bizonyítékaira és a szociálpolitikai intézkedésekre is. A szocialista államokat ezenfelül részletesebb magyarázattal kell ellátni az új jelenségekre vonatko­zólag, amelyek (mint például az új adófajták, a magánkisipar és kiskereskedelem sze­repe) a szocialista országok előtt nem teljesen egyértelműek. A hivatalos sajtónyilatkozatot a nyugati államok közvéleményének állásfoglalása szempontjából igen tanulságosnak és helyénvalónak tartjuk. Chanuka utolsó napján rendezte a Bnai Zion országos vezetősége a székház dol­gozói számára immár hagyományossá vált összejövetelét. A szívmelegitő „családi eseményt Mel Parness ügyvezető alelnök vezette le. Felkérésére szerkesztőnk gyújtotta mega Chanuka-méesést az aznap befejeződött ünnep jelképéül. Werner Buckóid a vezetőség nevében köszöntötte a megjelenteket. Résztvett az összejövetelen Herman Z. Ouittman tb. ügyvezető alelnök is. A baráti légkör a dolgo­zók testvéri kapcsolatának jegyében a jövőbeli sikerek zálogának minősül. AZ APOSTAGI ZSINAGÓGA MAGYAR SAJTÓNAP HELYREÁLLÍTÁSA A magyarországi sajtó hírt ad arról, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség és a Bács-Kiskún megyei Tanács támogatá­sával megmenekült a pusztulástól az ország egyik legjelentősebb zsidó műemlléke, az 1760-ban, klasszicizáló barokk stílusban épült apostagi zsinagóga. A több, mint 20 millió forintos költségű építkezés nagyob­bik részével már végeztek a mesterek. A megfiatalodott épület a Nagy Lajos-Em­­lékmúzeum, a községi könyvtár és a házas­ságkötő-terem otthona lesz. Amennyire örömteljes az újjáépítés híre, annyira fájdalmas az a tény, hogy a zsinagóga eredeti céljának már nem felelhet meg, mert ott már nem élnek zsidó csalá­dok. Viszont a körülmények ismeretében, meg kell elégednünk azzal, hogy a templom ezután kultúrális célokat fog szolgálni. Dr. Bánlaki György, a Magyar Nép­­köztársaság newyorki főkonzula az idén is meghívta az amerikai sajtó képviselőit és a newyorki magyar közösség érdekelt tagjait a Magyar Sajtónap alkalmával rendezett fogadásra, amely december 15-én, a magyar ENSZ-misszió helyiségeiben folyt le. A baráti hangulatú fogadáson jelen­volt magyar érdekeltségű személyiségek szemmelláthatólag éreztették egymással a közös kultúrából fakadó együvétarto­­zásukat. Valamennyien kifejezték köszö­­netüket Bánlaki főkonzul meghívásáért. oooooooooooooooooooooooooooooo KÉRJÜK. OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA CHANUKA-PARTY A BARÁTSÁG HÁZÁNAK DOLGOZÓI RÉSZÉRE

Next

/
Thumbnails
Contents