Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)
1988-01-07 / 1. szám
4 NEW YORK I FIGYELŐ 1988 január 7. KAHAN KALMAN: MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN KÁLMÁN IMRE - A HALHATATLAN OPERETTEK ZENEKÖLTÖJE I. Az egyedüli bűncselekmény, amely egyben bűnhődés is — vallják a tapasztaltak — a bigámia. Kálmán Imre, akinek nevét századunk operettszerzőinek legnagyobbjai között emlegetik, harmincöt évvel halála utána is — nem vállalta a „bűnhődést." Ugyanis szülei határozott kívánságára zenei tanulmányaival párhuzamosan jogot is végzett a budapesti egyetemen — becsülettel megszerzett jogi diplomájával egy percig sem élt: kizárólag első szerelmével, a zenével élt és halt... SZEGÉNY SORSBÓL A SZERENCSE FIA Sok más zenei hírességtől eltérően, a szerencse fiának is mondható. Első sikereitől kezdve nem csak a hírnév nimbusza övezte, de kiváltságos anyagi jólét, sőt gazdagság volt osztályrésze, amelyet nem kevésbbé zseniális, de mostohább sorsú, hozzá közel állt, honfitárs-kollégái nem mondhattak magukénak. Életsorsa kezdetén, tanulmányai befejezéséig ugyan nem volt irigylésreméltó: szegény zsidó szülők gyermekeként jött a világra Siófokon, 1882 október 24-én., a „Balaton gyöngye" napsugara ege alatt, amely jónéhány kiválóságnak volt a szülővárosa.Már gyerekkorában sem részesült sok zsidó nevelésben, bár Veszprém vármegye eme kereskedelmi gócpont jellegű nagyközségében születése előtt már két évtizede működött zsidó elemi iskola. Kongresszusi jellegű kis zsidó hitközsége csak 1862-ben létesült. Az elemi iskola elvégzése után a szegénysorsú Kálmán-család jóeszű, ötödik gyermekét Budapestre küldte. Bejutott a jóhírű evangélikus gimnáziumba, amely sok hírességet adott nem csak a magyar honnak de Amerikának is. Tizenhárom éves kora óta - amikor elvesztette a szerény szülői támogatást is — teljesen önmagának kellett előteremtenie megélhetését, de feltalálta magát. Napi pár órán át tanított alsóbb osztályú kisdiákokat, bélyegekkel is üzleteit és sok minden egyébbel, ami módjában állt. KARRIERJE A ZENETEREMBE VALÓ KUKUCSKÁLÁSSAL INDUL Lapot is alapított a középiskolában, amelyet nem csak önmaga írt és szerkesztett, de másolta is és terjesztette. Sokat ugyan nem hozottá konyhára,de népszerű lett és „kereskedelmi" kezdeményezéseit is előmozdította. Komolyabb zenei érdeklődését egy filharmonikus zenekar által előadott Beethoven - szimfónia keltette fel, amelyet kintről hallgatódzva élvezett — merő véletlen folytán, a Vigadó nagytermének előcsarnokából. Olykor a kulcslyukon is betekintett... Ekkor határozta el, hogy zenét fog tanulni... Ezután arra vágyott, hogy legalább egy olcsóbb zongorához jusson. Minden garast a fogához vert, hogy megszerezhesse. Végül sikerrel járt. Kitartóan törekedett zongoraművészi karrierre. Ettől egy kellemetlen véletlen, pontosabban fizikai gyengeség térítette el. A napi sokórás gyakorlat tartós gyengeséget, erős fájdalmat okozott jobb karjában és az orvos eltanácsolta a zongorázástól. Ezután zeneelméletet és zeneszerzést tanulta Magyar Királyi Zeneakadémián, ahova igen könnyen jutott be: felismerték különleges tehetségét. ZENETITÁN-OSZTÁLYTÁRSAK Osztály- és iskolatársai között olyan későbbi zenetitánok voltak, mint (ABC- sorrendben) Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Jacobi Viktor, Kodály Zoltán, Szirmai Albert, Weiner Leo és más hírességek. A zeneakadémiával párhuzamosan, édesapjának tett Ígéretéhez képest, sikeresen elvégezte jogakadémiai tanulmányait, de jogi diplomáját kezdettől fogva, sutba vetette. A zene múzsája nem csak kiváltságos tehetséggel áldotta meg, de anyagi jó- Hans Koessler, majd Hubay Jenő kedvenc tanítványai közé tartozott. A Bayreuth- és Robert Volkman- jutalomdíjakban részesült. Felajánlották neki a Pesti Napló zenekritikusi állását. Ez a tekintélyes pozíció szárnyakat adott az ifjú kezdőnek. A színház egyre inkább vonzotta és egészen más irányba terelte életét. A DARAB MEGBUKIK - A DALKÖLTŐ RIVALDAFÉNYBEN MARAD Zeneszerzőként az ifjú Kálmán Imre zongoraszonátákat, vonósnégyest és szimfonikus műveket szerzett. Néhány éven keresztül, mint a magyar főváros egyik legjelentősebb lapjának zenekritikusa, nagyon is kedvére való munkakörben működött. Alig huszonnégy évesen, 1906 április 7-én került Budapest színvonalas zenei eseményeinek krónikása maga is rivaldafénybe. A Magyar Színházban került színre a Preszlényi juss című zenés darab, amelynek nem kevesebb, mint tizenegy zeneszámát Kálmán Imre komponálta. Maga a darab megbukott, de az ifjú zeneszerzőt mindig nagy taps hívta a függöny elé. TERJESSZE LAPUNKAT1 HITLER ELŐL PÁRIZSBA, MAJD AMERIKÁBA Kálmán Imre második jelentős sikerét a TATÁRJÁRÁS című operettben aratta. Bakonyi Károly és Gábor Andor —utóbbi a verses szövegek költője szintén zsidó volt — közös szövegét főleg Kálmán zenéje vitte hazai, később világsikerre. A szerzőtrió hármas körútra indult. Kálmán második, várakozáson felüli sikere a császárvárosba lendítette. Az operettzene fővárosában, Bécsben, nem kevesebb, mint három évtizeden keresztül halmozott sikert-sikerre amíg Hitler, illetve Ausztria bekebelezése elől előbb Párizsba, később Amerikába menekült. A vészkorszakot hajaszálának meggörbülése nélkül vészelte át. A világhírnév szárnyain száguldott operettszerző életéről, alkotásairól egész könyvtár jelent már meg. Zenéje a mai napig felcsendül a TV hullámain és felújított műveinek színrekerülése során. AZ OPERETTFŐVÁROS KEDVENC DALKÖLTÖJE Kálmán Imre librettóit Bécsben kitűnő osztrák szövegírók alkották. Az osztrákok befogadták a magyar dalköltőt. Bemutatói a bécsi Johann Strauss- vagy a Theater an der Wien nemzetközileg elismert színpadain kivételes jelentőségű művészi élményt képeztek. Csak azok után került sor a pesti premierekre — persze már magyar szöveggel, az ünnepelt szerző jelenlétében. Legsikeresebb operettjei: A CIGÁNYBÁRÓ (1914), CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ (1916), BAJADÉR (1922), MARICA GRÓFNŐ (1924), CIRKUSZHERCEGNŐ (1926),AZ ÖRDÖGLOVAS (1934), A MONTMARTREI IBOLYA (1935), JOSEPHINE CSÁSZÁRNŐ (1937). A FŐBB ALKOTÁSOK Kálmán Imre két utolsó alkotása már nem került színre Budapesten: MARIKA, 1945-ben és közvetlenül halála előtt befejezett ARIZONA LADY. A mai kor „arany--éveit taposó vagy tolószékbe kényszerült átvészelői közül hánynak szívében fakadnak édes-bús emlékek, vagy csalják ki könnyeiket a felejthetetlen Kálmán-operettek címének említése ? Ne hagyjuk ki a felsorolásból az 1910-ben bemutatott OBSITOS-t, vagy az 1913-ban színrekerült KIS KIRÁLY és az 1915-ben bemutatott ZSUZSI KISASZSZONY című darabokat sem. Kálmán Imre talán legnépszerűbb alkotása, a CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ mögött érdekes történet húzódik meg, amelyet a következő, befejező közleményben kívánok felújítani, a dalszerző párizsi, majd nem kevésbbé sikeres amerikai karrierjével kapcsolatban, közel hetven éves korában a francia fővárosban bekövetkezett haláláig Nem szürke sikertörténet.... (Folytatása következik) érintkezett valakivel. Őszi a legtökéletesebb gentleman volt szegény. Lea második férjét. Békássy Istvánt a filmgyár hozatta ki ide, hogy Liszt Ferenc szerepét játssza el. Bandi irt egy szép verset Oszkár legutolsó születésnapjára SZÁGULDJ ÁTOK TÖZLÁBU PARIPÁK címen. Ha érdekli, leírom Magának. U.I. Ebben a percben jött meg a NEWYORKI FIGYELŐ és azonnal elolvastam a rendkívül érdekes Beregi-írás 3. folytatását, alig várom a befejező közleményt. Bizony, zsidósága miatt sok kontroverzió volt Lea és apja között. Ami ifjú Oszkárt illeti, őt is jól ismertük. Nem lehetett soha tudni, miért nem beszéltek róla részletesebben., sem a gyerekkoráról. Csinos, magas ember volt, de nem hasonlított apjára. Apa és fia hol jóban voltak, hol nem. Az ifjú Őszi állandóan dolgozott,szerepelt a TV-n, specialitása volt a náci tisztek alakítása, intrikus szerepeket játszott, meglehetősen fiatalon, hirtelen halt meg, szív szélhűdésben. Beregi Oszkár egyébként egy ideig házasságban élt Lázár Piroskával, az ismert pedagógussal. A II. világháború előtt saját intézete volt a Margit-hid közelében. Piroskát elhurcolták és nem tért vissza. -Sok szeretettel, üdvözlettel, Ilona. -1 AZ OLVASÓ ÍRÁSA Kahan Kálmán legutóbbi cikksorozatával: BEREGI OSZKÁR - A CSODÁLATOS ROMEO cím alatt megjelent életrajzírással kapcsolatosan Zsoldos Ilonka, a halhatatlan emlékű Zsoldos Andor özvegye, az alábbi visszaemlékezéseit közölte a szerzővel, amelyeket nem csak a levélíró személyére, de közlendői érdekességére tekintettel is, az alábbiakban, szívesen és köszönettel közlünk. Zsoldos Ilonka egyébként röviddel ezelőtt Hollywoodból Santa Barbara (California) városba költözött, fia és leánya közelébe.- Kedves Kálmán, nagy érdeklődéssel olvastam a Beregi-biográfiáját. Csodálatos, mennyire kiterjedt mindenre. Mi nagyon szoros barátságban voltunk Beregivel. Az uram naponta felment Oszihoz, mert ő már régen nem hagyta el a házát. Végnélkül tudtak diskurálni. Bandi írni akart egy Beregi-életrajzot, rengeteg adatot kapott Oszkártól, de azután feladta a tervét, mert a lánya, Lea akart egy ilyen könyvet írni (ami meg is történt). Gyönyörű házuk volt Hollywoodban, Lea is ott lakott, persze férjével, Pataky Kálmánnal, aki szegény akkor már nem énekelt, megsiketült és ezért alig
