Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)
1988-02-16 / 3. szám
1988 február 16. NEWYORKI FIGYELŐ 7 GAUU-GEMEINER ER VW BARANGOLÁS A GAUL ÖSVÉNYEIN FIRST HUNGARIAN LITERARY SOCIETY £23 EAST 79th STREET NEW YORK, N. Y. 10021 Tel.:650-9435 JOHN MAUTNER elnök FRED HERZ alelnök Rovatvezető: MAUTNER MIMI Február 1-én hatalmas sikerrel zajlott le Egyesületünk új tisztikarának beiktatása. A vendégek zsúfolt ház előtt élvezték az emelkedett stílusban lefolyt avatási ünnepséget. Amint előzőleg jeleztük, meghívó kibocsájtását mellőzni kellett, mert enélkül is a vendégek megtöltötték a helyiségeket. Az esemény ceremóniamestere Newmark Zoltán volt elnök volt, aki hagyományos szakavatott Sággal vezette le az avatást. Rövid szünet után, amely alatt frissítőket szolgáltak fel, a művészi programm következett. Ezt a régi kedvességgel és hozzáértéssel Weiss-Raymen Rita irányította, aki a konferáld son kívül az előadott három szkeccsben főszerepet vállalt, jelen sorok írójával együtt. A KISEGÍTŐ című szkeccsben harmadik szereplőként Egyesületünk népszerű felszolgálója, Jo-Jo játszotta a pincér szerepét, robbanó sikerrel.. Reméljük azonban, hogy színészi tehetségének felfedezése nem fog együttjárni jelenlegi foglalkozásával való felhagyásával, mert Egyesületünk nem tudná munkásságát nélkülözni... Az utolérhetetlen Somló Éva az elhelyezés és rendezés terén ismét nagyszerűt produkált. A művészi programm további részében Petri Marika énekelt — gyönyörűen amit egyébként tőle megszoktunk, majd Apatini Gyula, vagy ahogyan általában becézik, a MAGYAR SINATRA adott elő nagy hatással. Cigány Jóska és zenekara játszott a szokásos sikerrel. A vendégek rendkívüli élmény hatása alá kerültek. Egyesületünk 99. tisztavatása már a centennárium jegyében folyt le és mindenki lelkesen készül a 100. évfordulóra abban a reményben, hogy valamennyien egészségben és jókedvben fogjuk a newyorki magyarság e nagyjelentőségű eseményét ünnepelni. A centennáris ünnepélyt egyébként november 26-ra tervezzük. Ennek bővebb részleteit folyamatosan fogjuk e helyen közölni. PEKIIN A falu főtere. Druz vének botjaikra támaszkodva beszélik meg napjaik eseményeit. Fejükön piros fez különbözteti meg őket a fehér kefiát viselő muzulmánoktól. Keresztények kisebb Csoportja egészíti ki a társaságot, amelyben egy Ősi nemzetség Utolsó zsidó férfisarja állt. Tekintve, hogy előzőleg több alkalommal már jártunk Pekiin legismertebb házában, könnyen megtaláltuk azt. Ma már csak Mázál. az öreg matróna és lánya Margalit laknak a házban. De mi még jól emlékszünk az. 5 évvel ez. előtt 80 éves korában népéhez meg tért Joszéf Zinátira, nemzetésének utoslsó férfi tagjára. 'Mondhat nánk, kétezer esztendő valamenvnyi Erec-jisZráéli korszaka zárult le vele. Az őst Pekiin. a templom és a Zinati-nemzetség, népünk fennriia radásának titkát jelképezi. Itt, ebben a házban találtunk Joszéf Zinátira, akinek nemzetsége soha nem ette a gálut keserű kenyerét. Külső megjelenésében nem nagvOn különbözött a falu többi lakóitól. Kétszer hagyták el falujukat, ikkot is csak rövid időre, s akkor is itt, az országban maradtak. A zavargások idején 1936-ban költöztek el — más húsz családdal együtt — falujukból. Az angolok akkor ellenséges arab- bandák központját fedezték fel Pekiinben és a Zinátiak Chederára mentek ,.gá lutba”. Csak 1940-ben térhettek vissza falujukba. Ezt is Jicchák Ben Cvi (a második államelnöké közreműködése tetté lehetővé faki a Zsidó Nemzeti Tanács elnöke volté, és az angol főkormányzó küiön engedélyével kijárta -hogy visszatérhettek Pekiinbe. Másodszor 1947-ben voltak kém telének elhagyni faluinkat. U»-van is az angolok felosztási terve szerint Pekiin nem esett bele t v.sjdó Állam területébe, Akkor Nahariái-a mentek, ahonnan csudán az Állam kikiáltása után térhettek vissza. Most Zináti lánya. Margalit kalauzol bennünket a lakásukkal «zembeni templomba, melyet 113 évvel ezeöltt — 1873-zan — épi tettek újjá, a Szentélv idejéből ma raclt templom romjain. A frigyszekrény oldalán kél falba épített követ találtunk. A legenda szerint, amikor Pekiin vénei a lerombolt Szantélvhez mentek gyászolni, a romok közül szedték ki ezt a két követ. Az egyik egy hétágu Menő rát sófárt, lulávot, valamint etrogot .a másik pedig frigyszekrényt ábrázol. A falba épített márványtábla hirdeti, hogy 30 évvel ezelőtt Jicchák Ben Cvi — a falu nagy barátja. a múltjának kutatója — államelnöksége idején tatarozták a templomot. Pekiin már kétezer esztendővel ezelőtt is arany betűkkel irta be nevét a zsidó történelembe. Amikor Rabbi Simon Bár Joch áj a római császár halálos ítélete elől, fiával, Elázárral Pekiin- I be menekült, egy barlangban élt. | ahol a Mindenható csodát tett velük. A barlang nyilasánál szentjánoskenyérfa nőtt, melyből táplál, koztak és forrást fakasztott, melynek vizével szomjukat oltották. 12 éves bujdosás alatt irta Rabbi Simon Bár Jorháj a ..Zohár’-t (a Fény Könyvel a Kabbala Bibliáját, s csupán a római császár halálhírének vétele után hagytak el a barlangot. PAR0D-GÁRD0S KIBUC A hegyoldalba vájt műútról szinte félünk lenézni a zölddel tarkított völgybe. Egyik oldalon a sziklás hegyoldal, a másikon a Felső és az Alsó Gáli! hegy-láncai, mint elválaszthatatlan szerelmesek ölelik át egymást. Amikor Rám arab falunál leérünk a felső-gálili főorSzágutra. balra fordulunk, hogy Párod (de egész nyugodtan lehet az Eggednél „Gárdosba” kérni a jegyet) kibucba menjünk, 1949. őszén vetődtünk ide először. néhány hónappal a kibuc megalakulása után. Hosszú volt az ut idáig. Hosszú és göröngyös 1945-ben kezdődött, közvetlenül a vérözön után, a magyarországi Dror Hábonim chaluci szervezet gyűlésein. Az alapitó tagok még jól emlékeznek a pesti kezdetre, a miskolci, a nyíregyházai, gevencsellei hachsarákra. 1946-ban megkezdődött az ő Exodusuk is. Jugoszlávián keresztül érkeztek Olaszországba — tehervagonokban. Még akkor határozták cl, bogy ha egyszer álmaik földjére lepv t, sikerül kibucot létesíteniük, azt Gárdos Jó. zsefről, az újpesti Dror Hábonim alapítójáról nevezik el. Gárdos Jó- Zsef-Joszéf nem sokkal a háború után hunvt el Budapesten. Előzőleg a zsidómentés és illegális alijja egvik vezetője volt. De a Magyarországról érkezett chalucoknak a kibuchoz vezelő ütjük nem volt egyenes. Olaszország ból Haifára értek ugyan, de innen a ciprusi internálótáborba vezetett az ut, ahonnan csak az állam kikiáltásakor indulhattak el — végre tényleg haza. Izraelbe érkezésük ás a fejsza. baditó háború viharainak elülte után Éjn Chárod és Máoz Chájim kibucokba kerültek hachsarára. Csak ezután kerülhetett sor a tényleges „honfoglalásra”, amely 1949 lág báomer (május 17) ünnepélyes, de nagyon szerény külsőségek között, a Felső Gálil egyik kietlen, de festői táján, ott, ahol mindössze pár hónappal ezelőtt a hírhedt El Káukádzsi tanyázott ve zérkarával. De Parod-Gárdos nem ! egészen ezen a helyen áll ma. Rökiddel a kibuc megalapítása után, kissé nyugatabbra vonultak, mig az eredeti kibuc helyén mezőgazdasági kísérleti állomás van. Amikor felépültek az első házak, mai (végleges) helyükön és sor került a hivatalos név-adásra, hirtelen némi bonyodalom keletkezett. A ! Héber Akadémia nyelvészeti tainácsa (Váád Háláson! nem engedélyezte a túlságosan magyar hang zásu nevet. Ehelvett felkérték Gár dós kibuc tagjait, hogy Párod néven jegyezzék kibucukat. Ugyanis ezen a helyen épült a Talmud korában az akkori Párod település, amely választóvonalat képezett a Felső Gálil nyugati és keleti része között. Gárdosban közben felnőtt egy uj nemzedék. Sőt, a második is katonakorban van. Bár az 1953— 56 évi ideológiai válság ezt a kibucot sem kímélte meg az alapitó tagok közül sokan kiváltak a kollektívából, hogy uj utat keressenek, a kibuc ezt már régen kiheverte úgy anyagiakban, mint lélek számban. Tudjuk, hogy Párod-Gárdos kibucnak több, Izrael védelmében kitűnt fia van. Ez esetben azonban, helyszűke miatt, csupán a Goldfarb-család három hőséről emlékezhetünk meg. (Befejező folytatás a következő számban) S Hungária Radio i N.Y. WNWK FM 105.9 < mikrofonnál: Apatini Gyula Hírek • magyar zene • hazai sport politika • N.Y. magyar gazdasági élete ivi^yar — segítsd a — magyart Munkatársak: dr. Varga László v. országgyűlési képviselő Medey István v. országgyűlési képviselő Kiss László: sport Minden szombaton: 2—3-ij^ vasárnap este 7—8-ig
