Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-12-04 / 15. szám
10 NEW YORK I FIGYELŐ 1987 december 6. DR. JESURUN ELIJÄHU: MILYEN AZ, HA A ZSIDÓK LÁZADNAK FEL? SZÉKELY MOLNÁR IMRE IRODALMI HAGYATÉKÁBÓL EMLÉKEK ZSIDÓ ÍRÓKRÓL Nyolc éven át, 1939-től 1947 november 29-ig csend honolt az arab-zsidó fronton. De miért is zavarogtak volna az arabok ? Hitler is meg Churchill is nekik dolgoztak. Az első kiirtotta az alija-jelölt hat millió zsidót, a másik meg bezárta a menekülők előtt az orság kapuit. Az arabok először abban reménykedtek, hogy Rommel kiveri az angolokat a Közelkeletről és ezüsttálcán nyújtja nekik az önálló palesztin államot. Mikor ebben csalódtak,— arra vártak, hogy a háború után az angoloktól kapják meg a Fehér Könyvben megígért arab Palesztinát. Elbizakodottságukban számításon kívül hagyták a zsidókat, talán azért, mert azok annyiszor megalázták magukat előttük. S most hirtelen feltámadtak, mint a tenger. De a jisuv nem az arabok ellen fordult, hanem bajai kútforrása, az angol birodalom ellen. 1940-ben pár száz sternista, 1944-től kezdve az Écel pár ezer harcosa és 1945-ben a Hagana tömegei is beléptek a küzdelembe. Az arabok megdöbbenve látták, hogy az ő húszéves terrorhadjáratuk gyerekjáték volt ahhoz képest, amit a jisuv harca produkált nyolc év alatt, De nem csak ők, hanem az egész világ, beleértve a cionizmus iránt ellenséges Szovjetunió is egyre növekvő érdeklődéssel és szimpátiával figyelte a jisuv heroikus küzdelmét. Végül Anglia a közvélemény nyomására kénytelen volt az erec-jiszraéli (és nem palesztinai) kérdés rendezését az ENSZ-re bízni. A jisuv most már nem nemzeti otthont, nem szabad aliját, hanem független országot követelt magának. így az ENSZ kettéosztotta az országot, nekünk 14.000, az araboknak 12.000 négyzetkm. területet juttatott. Igen, az a paradox helyzet állt elő, hogy a mi szabadságharcunk, a mi bitóra húzott és elesett hősi fiaink szerezték meg az araboknak is az önálló palesztin állam lehetőségét. A reményeiben csalódott arabság persze nem fogadta el az Egyesült Nemzetek felosztási tervét, hanem hadat üzent a jisuvnak. Bizonyosra vették, hogy sok tízezer külföldi (arab) önkéntessel támogatott helyi felkelésük térdre kényszerítik az arab tengerrel körülvett jisuvot. Számításba vették és ebben nem csalódtak, hogy az angol flotta nem enged be az országba sem fegyvert,sem önkénteseket a jisuv támogatására. Azt is tudták, hogy 1948 május 15-én, mikor az angolok kivonulnak - hét arab ország reguláris hadserege jön a helyi arabok segítségére. Eleinte ment is minden, mint a karikacsapás. A HAVLÁGÁ-n nevelkedett cionistáknak súlyos veszteségeket okoztak és elvágták az összeköttetési vonalaikat. De április elején támadásba lendült a Hagana és hat hét múlva, az állam kikiáltásának napján már hétszázezer palesztin menekült átkozta azt a napot, amikor fegyvert fogott zsidó szomszédai ellen. Nyolc hónappal később, mikor fegyverszünetet kötöttünk a megvert arab államokkal - hatezer kilométerrel gyarapítottuk Izrael területét. A palesztineknek szánt terület maradékát, hatezer négyzetkm.-t Egyiptom és Jordánia foglalták el. Az előbbi a gázai övezetet, az utóbbi Judeát és Somront okkupálta. Ha a palesztinek belenyugodtak volna az ország felosztásába, úgy ma lenne önálló államuk, míg mi maradtunk volna 14 ezer km területtel, védhetetlen határokkal. Akkó, Jaffó, Lód, Rámle, Jeruzsálem nélkül, de 450.000 arabbal, akiknek a száma ma elérné a milliót, míg mi képtelenek lettünk volna befogadni 1949-51 között ajisuvnál nagyobb, hétszázezer főnyi bevándorlót. De hát — késő bánat - eb gondolat. Mégis az 1948-ban itt maradt 180.000 arab az 1967-ben visszafoglalt Jeruzsálem arab lakosságával együtt ma, 1986-ban 700.000- re növekedett. Meglepő győzelmeink és ellenségeink váratlan veresége megrendítették a feudális, reakciós arab vezető rétegek uralmát. Forradalmak törtek ki először Egyiptomban, aztán több más arab országban. Mi, örök optimisták azt hittük, hogy ezzel egy szebb korszak kezdődik, amely meghozza a békét és az együttműködést a Közelkeleten. De az arabság új Szaladin szultánt keresett Nasszerben és ő is annak képzelte magát, aki majd egyesíti az összes arab államokat. Izrael összekötő csigolya lehetett volna az arab államok gerincében, de Nasszer úgy vélte, hogy szálka vagyunk az arabság torkában. A többi arab országok vezetői, nem akarván elmaradni Egyiptom mögött — ugyancsak az Izrael elleni gyűlöletre nevelték népeiket. Most Molnár Ferencnek, a világhírűnek képe bukkan fel emlékezetében: - Nagyon kedves ember volt és nagysikerű író. Sajnos, Molnár sohasem tudott felmelegedni a fiatal írókkal, pedig egyik fiatal író, Török Gyula könyvének sikere ihlette Molnárt arra, hogy megírja nagy regényét, az ANDOR-t. Dacból fogott hozzá, hogy megmutassa..., de félresikerült munka lett belőle, egy rossz regény. Van azonban benne néhány igen szellemes molnári mondat: szeresd az embereket. Hogy szeressem, mikor olyan utálatosak, akiket én ismerek. Szeresd azokat, akiket nem ismersz, azok többen vannak. -• Molnár körülvette magát fél tehetségekkel és ezek udvaroltak neki. A Nyugat megalapítója, Ady mecénása, báró Hatvány Lajos került sorra. Éppen Adyra bosszankodott, mikor nála voltam. Képzelje - ki áltotta - az én fogaimmal harapott belém. — Ezzel arra célzott, hogy Ady platina fogait ő csináltatta. Az igaz, hogy Ady többször kicsinyítette társaságban Hatványt.- Később Londonban találkoztam Hatvány Lajossal, aki emigráns volt. ESZTENDŐ című lapját szerkesztette. Elmentem egyik előadására, Petőfiről beszélt édeskésen, túl sok jelzővel. Pedig sehol nem éreztem annyira, még Adynál sem, a jakobinus Párist^nint Petőfi verseiben.Meggyőződésem, hogy Adyt sem értette meg. Hatvány, szerintem, egy szükséges mecénás volt, aki sokat használt a magyar irodalomnak. Közben ő is írni akart, de dilettáns rolt. — * Szeretettel beszélt Bródyról, a fiatal írók Sándor bácsijáról. ötven-egynéhány esztendős volt,mikor megismertem. Bohém volt: éjjel kártyázott, nappal pedig a Rudasban fürdött,mint egy török pasa. A gyerekek is ott voltak vele: Sándor, Illés, Pista, jóbarátai. Ők nemcsak fürödni jártak, hanem ott koppasztották meg apjukat. Én a NAP riportere voltam és a szerkesztőm, Hajdú Miklós elküldött, hogy csináljak interjút Sándor bácsival. A medencében találtam rá. Végigmért szemével és beinvitált a vízbe: Befelé, fiam, fürödni! — Az interjú érdekében bementem a vízbe. Persze nem tudtam jegyzeteket csinálni, hát csak hallgattam a szavait. Bródy másnap dicsérőleg nyilatkozott Hajdú Miklósnak: semmit sem felejtett el abból,amit mondtam neki. — 1915-ben mutatták be Bródy Sándor LYON LEA című színdarabját. Háborús téma. A második felvonás azzal végződik, hogy a rabbi leánya elaltatja a nagyherceget: — gödölyét, gödölyét vett apám egy garasért ! — Ezt a verset arameusból — ez volt Jézus nyelve is ! — én fordítottam. Ez az altatódal meg is jelent a MÚLT ÉS JÖVŐ című folyóiratban. A Magyar Irodalmi Társaság bankettet adott Sándor bácsi tiszteletére. A vacsorán odafordult Hajdú Miklóshoz, az én szerkesztőmhöz: — Úgye szép volt az altató dal a gödölyével ? —- Gyönyörű volt, Sándorkám, - válaszolta Hajdú — csak azt nem Maga írta hanem Kaczér Illés. -II.- Igen, igen, olvastam a Jövendő és Múltban - fordította el a MÚLT ÉS JÖVŐT - küldd el hozzám azt a fiút, megfizetem neki. -Másnap már elmentem az írói honoráriumért. Sándor bácsi 20 koronát adott és megkérdezte, hogy meg vagyok-e elégedve ?- Ezzel nem vagyok megfizetve - mondtam, - hiszen Sándor bácsi ezreket keres a színdarabjával. — Máskor megint találkoztunk. Belenyúlt a nadrágzsebébe és a zsonglőr ügyességével kihúzott a sok 50 és 100 koronás közül egy húszast és azt is nekem adta. - De most már meg lehetsz elégedve, hiszen fejedelmileg megfizettelek. Én csak mosolyogtam. Akkor 80 koronát kaptam egy novellámért. Sándor bácsival halálig jóba voltam. --k A bohém Bródy Sándorra jellemző epizód következik: 1922-ben betegen feküdt Bécsben. Rosszul érezte magát, a halál is megkörnyékezhette, mert levelet írt Mezei Mórnak, a Chevra Kadisa buapesti elnökének és arra kérte, miután úgyis itt hal meg Bécsben, küldje el neki a dísztemetés árát, ami akkor 3000 korona volt. Mezei Mórnak volt humorérzéke, mert a pénzt elküldte. A 3000 korona olyan jó hangulatra derítette Sándor bácsit, hogy tüstént visszajött Budapestre - meghalni. A Szentegyletnek még egyszer 3000 koronájába került a temetés. Eltűnődve mondja: -Zseniális ember volt Sándor bácsi. Van néhány olyan novellája, amelyekkel megelőzte Móricz Zsigmondot.Fullasztó benne a kor magyar levegője. Az egyik ilyen írásában a paraszt megöli kis gügye fiacskáját, s amikor újból vadul szeretkezett asszonyával, az élvezet mámoros ködében egy csecsemő képe jelenik meg, amint feléje integet: — Jövök ám helyette. -k" Megható szeretettel beszél volt főszerkesztőjéről, Braun Sándorról:- Braun Sándor teremtette meg a m modern magyar újságírást. Nemcsak érzéke, de szíve is is volt hozzá. Nagy fizetéssel leszerződtette a fiatal tehetségeket. 350 korona volt nála a havi átlagos fizetés. Ugyanakkor a Pesti Hírlapnál Rátkai Ferencnek, neves írónak, nagyon fukaron csak 120 koronát fizettek. Hozzáértésére jellemző hogy mindig növelni tudta az ambíciót az újságírókban. Ha valaki szépet, vagy érdekeset írt, azonnal honorálta egy 20 koronással. A bankjegyet ő maga tűzte egy gombostűvel az illető kabáthajtókájára és azt nem volt szabad levenni aznap a szerkesztőségi órák alatt. Egyszer megkérdeztem tőle, hogy tetszett-e az aznapi cikkem ?- Fiam, - mondta kissé feddőleg - nekem a holnapi cikked fog tetszeni. Az újságíró felejtse el, amit ma ír, gondoljon arra, amit holnap fog írni. -(Befejező rész a 12. oldalon.) KERiÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA MAC VARUL BESZÉLŐ SZEM SPÉCI A LISTAI Fogadás előzetes telefoni meyfllapodás oerint| Dr. Thomas Steinmetz AlteMnos szemriufábtok, legmodernebb nddtterek és legújabb technBrai íetae»eléfek. Specialista minden fejte kontakt lenc**-1320 - S2no-STREET BROOKLYN, N. Y. 1121» FOR APPOINTMENTS CALL: (718)435-0220 401 Broadway, Lawrence, N.Y. 11550 (comer of Washington Ave) FOR APPOINTMENTS CALL: (516)374-3320
