Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)

1987-12-04 / 15. szám

10 NEW YORK I FIGYELŐ 1987 december 6. DR. JESURUN ELIJÄHU: MILYEN AZ, HA A ZSIDÓK LÁZADNAK FEL? SZÉKELY MOLNÁR IMRE IRODALMI HAGYATÉKÁBÓL EMLÉKEK ZSIDÓ ÍRÓKRÓL Nyolc éven át, 1939-től 1947 no­vember 29-ig csend honolt az arab-zsidó fronton. De miért is zavarogtak volna az arabok ? Hitler is meg Churchill is nekik dolgoztak. Az első kiirtotta az alija-jelölt hat millió zsidót, a másik meg bezárta a menekülők előtt az orság kapuit. Az ara­bok először abban reménykedtek, hogy Rommel kiveri az angolokat a Közelkelet­­ről és ezüsttálcán nyújtja nekik az önálló palesztin államot. Mikor ebben csalódtak,— arra vártak, hogy a háború után az angolok­tól kapják meg a Fehér Könyvben megígért arab Palesztinát. Elbizakodottságukban számításon kívül hagyták a zsidókat, talán azért, mert azok annyiszor megalázták ma­gukat előttük. S most hirtelen feltámadtak, mint a tenger. De a jisuv nem az arabok el­len fordult, hanem bajai kútforrása, az an­gol birodalom ellen. 1940-ben pár száz sternista, 1944-től kezdve az Écel pár ezer harcosa és 1945-ben a Hagana tömegei is beléptek a küzdelembe. Az arabok meg­döbbenve látták, hogy az ő húszéves terror­­hadjáratuk gyerekjáték volt ahhoz képest, amit a jisuv harca produkált nyolc év alatt, De nem csak ők, hanem az egész világ, bele­értve a cionizmus iránt ellenséges Szovjet­unió is egyre növekvő érdeklődéssel és szimpátiával figyelte a jisuv heroikus küz­delmét. Végül Anglia a közvélemény nyo­mására kénytelen volt az erec-jiszraéli (és nem palesztinai) kérdés rendezését az ENSZ-re bízni. A jisuv most már nem nem­zeti otthont, nem szabad aliját, hanem füg­getlen országot követelt magának. így az ENSZ kettéosztotta az országot, nekünk 14.000, az araboknak 12.000 négyzetkm. területet juttatott. Igen, az a paradox hely­zet állt elő, hogy a mi szabadságharcunk, a mi bitóra húzott és elesett hősi fiaink sze­rezték meg az araboknak is az önálló pa­lesztin állam lehetőségét. A reményeiben csalódott arabság per­sze nem fogadta el az Egyesült Nemzetek felosztási tervét, hanem hadat üzent a jisuv­­nak. Bizonyosra vették, hogy sok tízezer külföldi (arab) önkéntessel támogatott he­lyi felkelésük térdre kényszerítik az arab tengerrel körülvett jisuvot. Számításba vet­ték és ebben nem csalódtak, hogy az angol flotta nem enged be az országba sem fegy­vert,sem önkénteseket a jisuv támogatására. Azt is tudták, hogy 1948 május 15-én, mi­kor az angolok kivonulnak - hét arab or­szág reguláris hadserege jön a helyi arabok segítségére. Eleinte ment is minden, mint a karikacsapás. A HAVLÁGÁ-n nevelkedett cionistáknak súlyos veszteségeket okoztak és elvágták az összeköttetési vonalaikat. De április elején támadásba lendült a Hagana és hat hét múlva, az állam kikiáltásának nap­ján már hétszázezer palesztin menekült át­kozta azt a napot, amikor fegyvert fogott zsidó szomszédai ellen. Nyolc hónappal ké­sőbb, mikor fegyverszünetet kötöttünk a megvert arab államokkal - hatezer kilomé­terrel gyarapítottuk Izrael területét. A pa­­lesztineknek szánt terület maradékát, hat­ezer négyzetkm.-t Egyiptom és Jordánia foglalták el. Az előbbi a gázai övezetet, az utóbbi Judeát és Somront okkupálta. Ha a palesztinek belenyugodtak vol­na az ország felosztásába, úgy ma lenne ön­álló államuk, míg mi maradtunk volna 14 ezer km területtel, védhetetlen határokkal. Akkó, Jaffó, Lód, Rámle, Jeruzsálem nél­kül, de 450.000 arabbal, akiknek a száma ma elérné a milliót, míg mi képtelenek let­tünk volna befogadni 1949-51 között aji­­suvnál nagyobb, hétszázezer főnyi beván­dorlót. De hát — késő bánat - eb gondolat. Mégis az 1948-ban itt maradt 180.000 arab az 1967-ben visszafoglalt Jeruzsálem arab lakosságával együtt ma, 1986-ban 700.000- re növekedett. Meglepő győzelmeink és ellenségeink váratlan veresége megrendítették a feudális, reakciós arab vezető rétegek uralmát. For­radalmak törtek ki először Egyiptomban, aztán több más arab országban. Mi, örök optimisták azt hittük, hogy ezzel egy szebb korszak kezdődik, amely meghozza a békét és az együttműködést a Közelkeleten. De az arabság új Szaladin szultánt keresett Nasszerben és ő is annak képzelte magát, aki majd egyesíti az összes arab államokat. Izrael összekötő csigolya lehetett volna az arab államok gerincében, de Nasszer úgy vélte, hogy szálka vagyunk az arabság tor­kában. A többi arab országok vezetői, nem akarván elmaradni Egyiptom mögött — ugyancsak az Izrael elleni gyűlöletre nevel­ték népeiket. Most Molnár Ferencnek, a világhírű­nek képe bukkan fel emlékezetében: - Na­gyon kedves ember volt és nagysikerű író. Sajnos, Molnár sohasem tudott felmeleged­ni a fiatal írókkal, pedig egyik fiatal író, Török Gyula könyvének sikere ihlette Molnárt arra, hogy megírja nagy regényét, az ANDOR-t. Dacból fogott hozzá, hogy megmutassa..., de félresikerült munka lett belőle, egy rossz regény. Van azonban ben­ne néhány igen szellemes molnári mondat: szeresd az embereket. Hogy szeressem, mi­kor olyan utálatosak, akiket én ismerek. Szeresd azokat, akiket nem ismersz, azok többen vannak. -• Molnár körülvette magát fél tehetsé­gekkel és ezek udvaroltak neki. A Nyugat megalapítója, Ady mecénása, báró Hatvány Lajos került sorra. Éppen Adyra bosszan­kodott, mikor nála voltam. Képzelje - ki áltotta - az én fogaimmal harapott belém. — Ezzel arra célzott, hogy Ady platina fo­gait ő csináltatta. Az igaz, hogy Ady több­ször kicsinyítette társaságban Hatványt.- Később Londonban találkoztam Hatvány Lajossal, aki emigráns volt. ESZ­TENDŐ című lapját szerkesztette. Elmen­tem egyik előadására, Petőfiről beszélt édeskésen, túl sok jelzővel. Pedig sehol nem éreztem annyira, még Adynál sem, a jako­binus Párist^nint Petőfi verseiben.Meggyő­­ződésem, hogy Adyt sem értette meg. Hat­vány, szerintem, egy szükséges mecénás volt, aki sokat használt a magyar irodalom­nak. Közben ő is írni akart, de dilettáns rolt. — * Szeretettel beszélt Bródyról, a fiatal írók Sándor bácsijáról. ötven-egynéhány esztendős volt,mi­kor megismertem. Bohém volt: éjjel kártyá­zott, nappal pedig a Rudasban fürdött,mint egy török pasa. A gyerekek is ott voltak ve­le: Sándor, Illés, Pista, jóbarátai. Ők nem­csak fürödni jártak, hanem ott koppasztot­­ták meg apjukat. Én a NAP riportere vol­tam és a szerkesztőm, Hajdú Miklós elkül­dött, hogy csináljak interjút Sándor bácsi­val. A medencében találtam rá. Végigmért szemével és beinvitált a vízbe: Befelé, fiam, fürödni! — Az interjú érdekében bementem a vízbe. Persze nem tudtam jegyzeteket csi­nálni, hát csak hallgattam a szavait. Bródy másnap dicsérőleg nyilatkozott Hajdú Mik­lósnak: semmit sem felejtett el abból,amit mondtam neki. — 1915-ben mutatták be Bródy Sándor LYON LEA című színdarabját. Háborús téma. A második felvonás azzal végződik, hogy a rabbi leánya elaltatja a nagyherce­get: — gödölyét, gödölyét vett apám egy garasért ! — Ezt a verset arameusból — ez volt Jézus nyelve is ! — én fordítottam. Ez az altatódal meg is jelent a MÚLT ÉS JÖ­VŐ című folyóiratban. A Magyar Irodalmi Társaság banket­tet adott Sándor bácsi tiszteletére. A vacso­rán odafordult Hajdú Miklóshoz, az én szerkesztőmhöz: — Úgye szép volt az altató dal a gödölyével ? —- Gyönyörű volt, Sándorkám, - vá­laszolta Hajdú — csak azt nem Maga írta ha­nem Kaczér Illés. -II.- Igen, igen, olvastam a Jövendő és Múltban - fordította el a MÚLT ÉS JÖ­VŐT - küldd el hozzám azt a fiút, megfi­zetem neki. -Másnap már elmentem az írói hono­ráriumért. Sándor bácsi 20 koronát adott és megkérdezte, hogy meg vagyok-e eléged­ve ?- Ezzel nem vagyok megfizetve - mondtam, - hiszen Sándor bácsi ezreket keres a színdarabjával. — Máskor megint találkoztunk. Belenyúlt a nadrágzsebébe és a zsonglőr ügyességével kihúzott a sok 50 és 100 koronás közül egy húszast és azt is nekem adta. - De most már meg lehetsz elégedve, hiszen fejedelmileg megfizettelek. Én csak mosolyogtam. Akkor 80 koronát kaptam egy novellámért. Sándor bácsival halálig jóba voltam. --k A bohém Bródy Sándorra jellemző epizód következik: 1922-ben betegen feküdt Bécsben. Rosszul érezte magát, a halál is megkörnyé­kezhette, mert levelet írt Mezei Mórnak, a Chevra Kadisa buapesti elnökének és arra kérte, miután úgyis itt hal meg Bécsben, küldje el neki a dísztemetés árát, ami akkor 3000 korona volt. Mezei Mórnak volt hu­morérzéke, mert a pénzt elküldte. A 3000 korona olyan jó hangulatra derítette Sán­dor bácsit, hogy tüstént visszajött Buda­pestre - meghalni. A Szentegyletnek még egyszer 3000 koronájába került a temetés. Eltűnődve mondja: -Zseniális ember volt Sándor bácsi. Van néhány olyan novel­lája, amelyekkel megelőzte Móricz Zsig­­mondot.Fullasztó benne a kor magyar leve­gője. Az egyik ilyen írásában a paraszt meg­öli kis gügye fiacskáját, s amikor újból vadul szeretkezett asszonyával, az élvezet mámoros ködében egy csecsemő képe je­lenik meg, amint feléje integet: — Jövök ám helyette. -k" Megható szeretettel beszél volt fő­­szerkesztőjéről, Braun Sándorról:- Braun Sándor teremtette meg a m modern magyar újságírást. Nemcsak érzéke, de szíve is is volt hozzá. Nagy fizetéssel le­szerződtette a fiatal tehetségeket. 350 ko­rona volt nála a havi átlagos fizetés. Ugyan­akkor a Pesti Hírlapnál Rátkai Ferencnek, neves írónak, nagyon fukaron csak 120 ko­ronát fizettek. Hozzáértésére jellemző hogy mindig növelni tudta az ambíciót az újság­írókban. Ha valaki szépet, vagy érdekeset írt, azonnal honorálta egy 20 koronással. A bankjegyet ő maga tűzte egy gombostűvel az illető kabáthajtókájára és azt nem volt szabad levenni aznap a szerkesztőségi órák alatt. Egyszer megkérdeztem tőle, hogy tet­szett-e az aznapi cikkem ?- Fiam, - mondta kissé feddőleg - nekem a holnapi cikked fog tetszeni. Az újságíró felejtse el, amit ma ír, gondoljon arra, amit holnap fog írni. -(Befejező rész a 12. oldalon.) KERiÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA MAC VARUL BESZÉLŐ SZEM SPÉCI A LISTAI Fogadás előzetes telefoni meyfllapodás oerint| Dr. Thomas Steinmetz AlteMnos szemriufábtok, legmodernebb nddtterek és legújabb technBrai íetae­­»eléfek. Specialista minden fejte kontakt lenc**-1320 - S2no-STREET BROOKLYN, N. Y. 1121» FOR APPOINTMENTS CALL: (718)435-0220 401 Broadway, Lawrence, N.Y. 11550 (comer of Washington Ave) FOR APPOINTMENTS CALL: (516)374-3320

Next

/
Thumbnails
Contents