Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-12-04 / 15. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1987 december 6. SIMON TIBOR: A NORMANDIAI JÁTÉK AZ OLVASÓ ÍRASA I. Azt a gyönyörű gyermekjátékot, amely méreteiben, technikájában és látványosságában túlnő a legmerészebb fantázián, Benjamin Honig professzor egy newyorki játékáruházban vásárolta fiai ámára. Az elemeire szétbontott és gondosan becsomagolt játékkolosszust külön tender szállította repülőtérre, annak megérkeztekor Luddon a vámtisztviselők meglepődtek a poggyász vizsgálatakor. A játék témája a nyugati szövetséges hadseregek normandiai partraszállása volt, s e remekműhöz nemcsak az angol szigetország és a németek által beépített francia tengerparti erődök makettjei tartoztak, hanem a háborgó tenger, hadihajók, torpedórombolók, cirkálók, csapatszállító hajók, gyorstüzelő naszádok és partraszállító csónakok, - a világ legmodernebb hadiflottájának miniatüijei, - persze valamennyi elektronikus berendezés útján, egyszerű gombnyomásra működésbe hozva, tökéletes illúziót nyújt. Amikor pedig minden sistereg, dübörög és robban, a híg óágyúk lövedékei hihetetlen pontossággal csapódnak be az inváziós partok és magaslatok betonbunkeijeibe, majd tíz nehéz perccel később, zümmögve, sivítva megjelennek az éjt szakai .felhős égboltozat alatt a légiflotta bombázói és vadászgépei, a Spitire-ok, a Mustangok, a Lancasterek és a Liberatorok engedik ki bombaterhüket, de már ugranak ki gépeikből az ejtőernyős alakulatok plasztikkatonái, a szétnyíló csöppnyi ejtőernyőiken ereszkednek le hőseink a náci hódítók által megszállt, kirabolt és aláaknázott területre, valahol Cherbourg, Caen éa Le Havre körzeteiben, a Halál pitvarán. A látvány megrendítő még Honig professzor kellemes és tágas könyvtárszobájában is, ahonnan minden elmozdítható bútordarabot előzetesen kihordtak, hogy elfoglalja helyét a normandiai történelem. A játék vizuális hatása alól nehéz szabadulni még abban az esetben is, ha a teljes harci cselekmény kizájja a kockázatot. Bármlyen kapcsolót nyom meg az amerikai gyerek a kivilágított irányítótáblán, minden út - kisebb-nagyobb buktatóval - az Egyesült Hadsereg győzelméhez vezet. Persze, a játéknak számtalan variánsa van, s a gyermek-stratégák rátermettségére is szükség lehet. A La Manche-Csatorna mintegy ötven liternyi „tengervize" annyira háborgóvá tehető, hogy a partraszállási hadművelet, a zajló hullámok között, veszít a tempójából, számos rohamcsónak elsülylyed, - na meg a németek is lőnek, — tehát az izgalom, a roppant küzdelem látszata biztosítva van. Amire Honig professzort a newyorki árúházban udvarias és képzett technikusok majdnem egy órán keresztül oktatták, — a hadműveletek eisenhoweri technikáját, gombok, kapcsolók, billentyűk és reflektorok kezelését a 10 éves Ronny és az egy évvel fiatalabb Teddy gyorsan elsajátította. Eddig minden rendben volna. Csakhogy a gyermekjátékok mérnökei nem mindig számolnak azzal, hogy az általuk tervezett tréfás gyilkoló eszközök a gyermek képzeletvilágában hatóerőként jelentkezhetnek, a játékgéppisztoly, vagy ajáték bombázógép a pusztítási vágy pszichózisához vezethet, s az ártatlannak tűnő mulatság az erőszak veszélyes ingoványaiban ér véget. Ronny és Teddy esetében nem tűnt ennyire súlyosnak a dolog. Itt mindössze a haditörténet egyik legizgalmasabb fejezetével, a D-NAP fedőnevet viselő invázióval ismerteti meg az aktív zemlélőt a játéktudomány és a könyvespolctól a bárszekrényig terjedő, alig hús négyzetméteren Ronny és Teddy irányítása mellett halomra hullnak a náci seregek, rövidesen felszabadul Franciaország és fordul egyet a történelem kereke. Honig professzor, amikor a Broadway-n levő hatalmas játékbolt felé sodorta a tömeg - vagy a végzete ? nem tudta, hogy a partraszállás éppen e húsz négyzetméteren végbemenő drámája nem kisebb nyomot fog hagyni a lelkében, műit az igazi Nagy Játék, amelyben hadnagyi rangban vett részt azon a bizonyos D-NAPON és ahol meg is sebesült. Mert Hónig professzor, akinek neveléstudományi értekezéseit legalább három kontinensen ismerték és becsülték, nem tudott ellenállni a partraszállási játék mágiájának a newyorki Broadway-n és — megbukott saját, családi pedagógiájából. Ronny és Teddy, apjuk tudományos kutatásainak kitenyésztett példányai, a normandiai bunkerekkel együtt rombadöntötték annak neveléstani téziseit is. A játék monumentális cselekménye és feszültsége a két fiú lelki, vagy inkább idegi átkapcsolódásához vezetett. Hónig professzor könyvtárszobája már szinte súrolta a valóságos csatatér fogalmát. A hadműveletek a két hadvezért a várható győzelem gyújtópontjába állították, s a tanulásra, étkezésre, vagy lefekvésre vonatkozó apai intelem meddő maradt. Bombázó gépek keringtek a kristálycsillár körül és dobták le robbanó terhüket nemcsak Normandiára, de a függönyökre és a szőnyegekre is, ejtőernyősök akadtak fenn a könyvespolcok tetején és a viharos tenger hullámai döntötték a terrasz nagyobbik felét. Az Arizona állambeli Poenix városból érkezett egy mellékletekkel ellátott levél, amelynek írója, a vészkorszak túlélője, fél évszázados jó ismerősünk besámol az utóbbi negyven év vele történtekről. A múlt emlékeit felidéző közléseit egyébként vallomás formájában a Wiesenthal Center adattára is őrzi. * Kereskedelmi érettségim után öt évig ügyvédi irodában dolgoztam. A zsidótörvények folytán elvestettem állásomat és akkor büffét nyitottam a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája budapesti Bethlen Gábor tér2. alatti épületében. Kisolgáltam az alkalmazottakat ésa menekülteket, este pedig — egyedüli hely lévén sórakozást találó testvéreink résére— sínházi büffét állítottam fel. Amikor lakásomat 1944-ben elhagyni kényserültem, a Hollán utca egyik védett házában, az ún. idegen gettóban véseltem át két éves gyermekemmel és kilenc hónapos áldott állapotban, a szörnyűségeket. Bekerültem a Zsidókórházba, ahol megsültem második kislányomat. Kisgyermekeim éjjelien át sivalkodtak az éhségtől. Egyser naponta kaptak vízben főtt, kis borsólevest... Megboldogult férjem 8 hónapig Dachau ban senvedett. Idegroncsként jött haza és hossú senvedés után hat évvel ezelőtt tért meg Teremlőj éhez. Felsabadulás után Németorságba kerültünk. Különböző lágerekben hat éven át éltünk, majd Canadába, onnan négy év elteltével Amerikába, 1971-ben pedig Izraelbe kerültünk. Ajomkipuri háború után vissakerültünk Amerikába. Poenixben lakom két leányommal és négy unokámmal. Fiam Colorado Springs-ben lakik. Poenixben van egy Geriatric Center, ahol több, mint négysáz bentlakó van. Szombaton és ünnepnapokon l-tentistelet van. Minden kényelmünk megvan.Van egy jótékonysági servezet, a GOLDA MÉIR- NA-AMAT, amelyben aktivan dolgozom, mint sociális munkás. Munkásságomat a helyi közületek is elismerik és méltányolják. Idén februárban mint AZ ÉV ÖNKÉNTESE, kaptam kitüntetést. Életemmel az Arizona Republic című sajtótermék is foglalkozott és képemmel ellátott interjút készített velem. Az öregeknek, akik tőlem eltérően.csak bottal vagy járókával tudnak közlekedni és napi éietmegnyilvánuláaikban segítségre sorúinak, jóleső érzéssel segítek, hogy ezzel háláljam meg a Mindenhatónak, hogy a borzalmak idejében velem és családomnál kegyet gyakorolt és élni engedett. Ronnyt és Teddyt valami olyasféle őrület szállta meg, mint apjukat azon a bizonyos június 6-án, kedden, hajnali 5 órakor, amikor golyózáporban kilépett harmincadmagával a tengerpartra, rohamsisakkal a fején, teljes fegyverzetben, csuromvizesen, élők és a víz felszínén csendesen pihenő halottak között: megnyerni végre bármilyen áron ezt a nyomorult, rohadt háborút. Szóval, így. (Folytatása következik) FANNY SCHLOMOWITZ J.N. STORM WINDOW 46-20—16th Avenue, Brooklyn, N.Y. 11204 & DOOR CORF save Fuel. ALUMINUM PRIME Keep Your Home qcdi nnriwirMT cooler in summers Mrv/vvue 1 WARMER IN WINTER! WINDOWS • STORM WINDOWS STORM DOORS • • Window Guards • Radiator Covers • Venetian Blinds Replaced Glass & Screens • Plumbing • Painting 851-9364 net CltC CLOSED SATURDAY ODla«ll£9 OPEN SUNDAY A FINTA-ÜGY BEFEJEZŐDÖTT Nem skeirol vagy diadalról számolunk be az alábbiakban, mert a téma fájdalmasabb annál. Ismeretes ugyanis, hogy a Torontóban élő Finta Imre volt szegedi lakos ellen háborús bűncselekményekben való részvétel vádja merült fel, amelyet a canadai vészkorszakra emlékező társaság hozott nyilvánosságra. Az ügy Canada határain túlmenő fontosságúvá vált és az egész világ érdekelt sajtója foglalkozott vele. Finta Imre sikeres üzletember Canadában, számtalan barátja van, - köztük zsidók is - és állandóan hangoztatta, hogy az ellene felhozott vádak hamisak. Azok az állítások, hogy a szegedi zsidóság haláltáborba való szállításában és az auschwitzi gázkamrákba, valamint Ausztriába való deportálásában rést vett volna, - nem felelnek meg a valóságnak. 1982 december 22-én a TORONTO SUN című jelentős canadai napilap cikket és szerkesztőségi közleményt jelentetett meg. Mindkettő állította a vádak hamis voltát. A cikket, illetve beszámolót a lap ismert munkatársa írta: Én vagyok a náciaki sohasem voltam az — címet viselte, míg a szerkesztőségi ckk címe: Hamis vád — volt. A vészkorszakra emlékező szervezet a cikkek miatt rágalmazási pert indított a lap és cikkírói ellen. Az egyesület Európában és Izraelben lakó túlélőktől szerzett be bizonyítékokat Finta Imre cselekményeire vonatkozólag, majd ezév októberében dr. Braham L. Randolph, a magyar vészkorszak világszerte elismert vezető tudósa szakvéleményét produkálta a bíróság előtt. Braham doktor szakvéleménye jelentette a régóta húzódó perben a fordulópontot: az alperesi ügyvédek, ügyfeleik nevében is kijelentették, hogy a szakvélemény megsemmisítő hatású a védekezésre és ezért a felperes szervezetre nézve igen kedvező egyességbe bocsájtkoztak. A törvényszéki bíró, aki előtt a per folyt, az előterjesztett bizonyítékok láttára, főként, amikor Finta aláírását látta meg egy deportálási rendeletén, - kijelentette, hogy a bizonyíték teljesen megerősítette Finta szerepét a magyarországi deportálásokban. Az egy esség értelmében a Toronto Sun ezévi november 3-i számában bocsánatkérő nyilatkozatot közölt, amelyben a lap és az ügyben érdekelt munkatársai sajnálkozásukat fejezik ki a megjelent cikkekért és kinyilatkoztatják, hogy az előterjesztett tanúvallomások és Braham professzor szakvéleménye alapján a cikkek valóban káros hatással voltak a felperesi szervezet azon törekvéseire, hogy a vészkorszakért felelős személyeket és háborús bűnösöket az igazságszolgáltatás elé vigye. A Toronto Sun, bocsánatkérő nyilatkozata szerint, - támogatja a felperesi szervezet ezen törekvéseit és ezért ősin te sajnálatát fejezi ki, mind a maga, mind munkatársai nevében a közölt cikkekért. A NEWYORKI FIGYELŐ ismeretében van azon tudományos erőfeszítéseknek, amelyeket az elmúlt évek alatt Braham professzor az ügy részleteinek feltárása érdekében kifejtett és amelyekért őt a vészkorszak túlélőinek köaönete és elismerése illeti meg. KÉRJÜK olvasóinkat, hogy HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA HIRDESSEN LAPUNKBAN !
