Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-12-04 / 15. szám
1987 december 6. NEWYORKI FIGYELŐ 7 AZ AMERICAN-HUNGARIAN FOUNDATION IDEI KITÜNTETETTJEI Amikor e sorok napvilágot látnak, az Amerikai Magyar Alapítvány díszvacsorája már lefolyt. December 3-án, a Waldorf-Astoria Hotel Starlight Roof-jában került lebonyolításra az amerikai magyar közösség évenkinti kiemelkedő rendezvénye, amelyen az Alapítvány által létesített George Washington Award-kitüntetést nyújtják át az arra méltó közéleti személyiségeknek. Az idén Michael Korda, kiváló szerző, Simon and Schuster neves kiadócég főszerkesztője és alelnöke, valamint Adolph Green, kitűnő színpadi szerző, költő és színművész nyerte el az elismerő jutalmat. A kitüntetést 1961 óta adja ki az Alapítvány. George Washington nevének használatát az idézte elő, hogy a nagy amerikai államférfi szobrát a budapesti Városligetben 1906-ban állították fel Amerikába vándorolt magyar emigránsok. A kitüntetés díjazottjai között Nobel díjas tudósok, mint Gábor Dénes, Wigner Jenő, Hevesy György, Szent-Györgyi Albert, Békesy György, továbbá kiemelkedő közéleti személyiségek, mint Ford volt elnök. Teller Ede, Kármán Tódor, Angier Biddle Duke nagykövet, Fritz Reiner, Doráti Antal, Dohános István, Andre Kertesz,Eugen Lang és Eugene Fodor, szerepelnek. A díszvacsora elnöke Nicolas M. Salgo, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete, maga is Washington-kitüntetett volt. New Brunswick (N.J.) városban most épül a Magyar Örökségi Központ (Hungarian Heritage Center), amely múzeumot, levéltárat, könyvtárat, látogató központot, konferencia-termeket és kutató felszerelést fog magában foglalni. Több, mint egy millió dollárt teremtettek elő a felmerülő költségekre. A díszvacsora részleteire legközelebb visszatérünk. HACKER MARY MARIANNE: HÍREK AUSZTRIÁBÓL JOHN MAUTNER elnök LESLIE ROTH aielnok Rovatvezető: MAUTNER MIMI A téli szabadságok ideje megkezdődött, ez azonban távolról sem képezi akadályát egyesületi életünknek. Helyiségeinkben élénk társadalmi élet folyik, amely új tagjaink csatlakozásával tovább élénkül. Megállapíthatjuk, hogy Egyesületünk, amely centenáriumára készül, eddig soha nem tapasztalt kulturális színfoltjává vált a yorkville-i magyar negyednek. Tevékenységünket a magyar hivatalos szervek is a legteljesebb mértékben méltányolják. Rendezvényeinken hivatalos személyiségek szemmel látható örömmel vesznek részt, ami vezetőségünknek elégtételül szolgál és ebben munkájának elismerését látja. A tagság kötelekébe való felvételre sorozatosan jelentkeznek új igénylők. Az ezirányú kérelmeket minden késedelem nélkül vizsgáljuk meg és intézzük el. GALIU-GEMEMER ERVW LÁTOGATÁS ÉLIÁS—TÓTH I LÓN KÁNÁL A „NÉPE K JÁMBORÁNÁL, ötven idős zsidó tudóst, akik 1938- ban Ausztriát elhagyni kényszerültek, szimpóziumra hívták haza. A vészkorszak túlélői, köztük pszichológusok, szociológusok és pszichoanalitikusok befogadó hazájukban világhírnévre tettek szert. Arra a kérdésre, miért nem tértek vissza Ausztriába 1945 után, azt a választ adták, hogy - erre nem hívták fel őket... — Fájóan állapították meg az ülésen, hogy Ausztria mindmáig nem tért magához a ,kultúra számkivetéséből." A programm keretében előadások is elhangzottak, így Frederic Morton, amerikai történész és író életpályáját ismertette és a német nyelven megjelent önéletrajzából: Ewigkeitsgasse (Az örökkévalóság utcája) olvasott fel. Bruno Bettelheim professzor (Santa Monica, CA) a pszichoanalízishez vezető életútját, főként a gyermekpszichológiához való eljutását ismertette. Reményt keltő volt, hogy a zsúfolt hterem hallgatóságának többsége ifjúságból állott, akik erőteljesen vettek részt a vitában és érzékeltetni engedték a zsidókérdéshez és az antiszemitizmushoz való viszonyukat. Joggal várható el tőlük, hogy ez a szellemi elit tudatlan és passzív kortársaikat pozitív irányban tudja befolyásolni. Október 25-én, egy nappal az osztrák nemzeti ünnep előtt, ünnepélyes emlékórát tartQtt az osztrák katolikus akció, katolikus vüági tanács, evangélikus nevelő szervezet és a bécsi izraelita hitközség a bécsi Hofburg-ban, közös rendezésben. Ez az Dr. Losonci András, a magyarországi zsidóság elnöke - mint ismeretes -, az Emanuel Foundation november 16-án tartott díszvacsoráján hivatalos meghívásra résztvett. Hazatérése után kedves, közvetlen levélben köszönte meg Keller Lászlónak, az Alapítvány és a Magyar Zsidók Világszövetsége elnökének a nagy társadalmi esemény nagyszerű megszervezését és sikerét, valamint azt az együttérzést, amelyben személyében és a magyar zsidóság problémái tekintetében részesült. együttműködés egy évvel ezelőtt, Kol Nidré est elő napjának délelőttjén vette kezdetét, ad időközben elhúnyt dr. Hacker Iván udvari tanácsos, az ausztriai zsidóság elnökének, Groer bíboros, bécsi érseknek,Eisenberg bécsi főrabbinak és dr. Schulmeister, az osztrák katolikus akció elnökének részvételével. A Redoutensaal nagyterme ezúttal szűknek bizonyult a SALOM AUSZTRIÁNAK — A JÖVŐ UTJAI címet viselő esemény számára. A felszólalók az antiszemitizmus elleni küzdelem és az ilyen fajtájú megnyilvánulásokkal szemben való vállvonogatás káros jelenségeit hangsúlyozták. Jutta Schütting költőnő, dr. Willi Stern, a földalatti mozgalom zsidó tagja, dr. Artur Lánc, a népek egyik jámbora, a fentemlített Frederic Morton szóltak a hallgatósághoz. Utóbbi, aki annak idején Mandelbaum családi nevet viselte, Ausztria iránti javíthatatlan szeretetét hangsúlyozta. Spanocchi nyug. tábornok az általános elítélés helytelenségéről beszélt. Dr. Fritz Csoklich főszerkesztő elítélte az itt-ott fellobbanó antiszemitizmust. Talán a legfontosabb megnyilvánulás a fiatal keresztények és zsidók beszélgetése volt. Egyöntetűen állást foglaltak az antiszemitizmus mindenfajta megnyilvánulásai ellen. A mély benyomást keltő összejövetel a főrabbi, a hercegérsek és az evangélikus egyházfő zsoltárénekével fejeződött be. Az osztrák televízió az ünnepséget közvetítette. FRANKLIN EDITH SIRKŐAVATÁSA Franklin Harry november 29-én állított síremléket elvesztett szeretett nejének, közösségünk közszeretetben álló, vezető hölgytagjának, Franklin Edith-nek, a N.J. állambeli Woodbridge Beth Israel Cemetery-jében. A Me^roldogult emlékét kiterjedt baráti köre kegyelettel megőrzi. Ramat-gani szerény szerény másfélszobás lakásában, Jóm Háácmáut napján látogattuk meg Éliás Ilonkát, a „Népek Jámborát,,. Számunkra nem ez volt a vele való első találkozás. Mintegy két évtizeddel ezelőtt amikor megtudta, hogy Cfáton országos ázkárát rendeznek a Vészkorszakban elpusztult hatszázezer magyar-zsidó emlékére, kötelességének érezte, hogy eljöjjön. Itt adtuk át neki a „Zchor,, ' (Emlékezz) érmet. A kis lakás tele van a legkülönbözőbb helyekről és mtézményektől kapott elismerő oklevelekkel, érmekkel valamint serlegekkel. Mindez a hála és az elismerés jele mindazért az önkéntes munkáért, melyeket évtizedeken keresztül a legkülönbözőbb intézetektől és segítőszervektől mint pl. : a Magén Dávid Adom, a rendőrség, a hadsereg, a Wizo, s megannyi helyen - természetesen önkéntes alapon — végzett. Sőt, még kisegítő ápolónőként is tevékenykedett. A Hitáchdut Oléj Hungária szociális bizottsága valamint a Wizo is nemegyszer kérték meg különböző akciók lebonyolítására. Katonák és sebesült katonák állottak első helyen a segitő munkában. így csak természetes, hogy rajta maradt a „Doda Heléna,, (Ilonka néni) megtisztelő cím. Amikor ilyen irányú munkásságáról tudomást szerzett Nomi Sadmi alezredes , a tel-avivi körzet rendőrlányainak parancsnoka (később már mint ezredes a katonalányok országos parancsnoka lett) Jcijárta, hogy a pár évvel ezelőtt elhunyt Nina Kacir , akkori államelnök hitvese fogadja, amikor is a Keren Kájemet aranykönyvébe való bejegyzési okiratot adta át Ilonkának azzal a megjegyzéssel „ bárcsak sok ilyen asszony lenne Izráelben.,, Természetesen amíg a különböző munkákat végezte gondoskodnia kellett a megélhetésről is. Férje Éliás Benjamin, aki egyébként görög származású, de magyarul is beszél , még gyermekkorában került Jugoszláviába, a „Bét Románo,, vendéglőjét bérelte 23 éven át, ahol Ilonka napi 8-10 órát dolgozott s csak utána folytatta önkéntes munkáját. Ilonka mint egy keresztény magyar báró lánya polgári esküvőjük után 1948-ban érkezett az országba férjével a zsidó Éliás Benjáminnál. Édesapja soha nem bocsájtotta meg neki ezt a lépését . Még a kapcsolatot is megszakította vele. Nem így édesanyja, aki lánya után jött s pár évvel ezelőtt itt az országban halt meg. Hogy miért kapta a „Népek Jámbora,, megtisztelő kitüntetést ? Baján, Újvidéken és Topolyán mentett zsidókat. Horvátországban, Hóknál mentette át az üldözött zsidókat Magyarországra. Ugyanakkor Balatonfüreden is mentett. Mindezért az elsők között volt, aki már 1961-ben megkapta a „Népek Jámbora,, címet ami azzal is jár, hogy a lríád Vásém,, előtti fasorban facsemetét ültettek nevére. Amikor 1939-ben az első osztrák menekültek megérkeztek elrejtette őket malmukba, majd 1941-ben .amikor a magyarok a zsidókat összefogdosták majd letartóztatták, közöttük férjét Benjámint is, Ilonka kijárta, hogy mint „nélkülözhetetlent,, a malom vezetésére hazaengedték. Éliás Ilonka már régen elfelejtette, hogy egy gazdag magyar báró lánya, hogy férjének Benjáminnak három malma volt Jugoszláviában, hogy gazdag asszony volt. Most boldogan és megelégedetten él szegényes pici lakásában. .Keresztény cionistaként élek az országban, melyet hazámnak vallók, immár közel negyven éve. Hálás vagyok úgy a hadügyminisztériumnak nem csupán a havi nyugdíjért hanem a többi segítségért, beleértve az orvosi ellátást amit velünk szemben tanúsítanak, nem vagyunk már fiatal emberek, jómagam 73, míg férjem 92 éves. De minden szükségletünkről gondoskodnak.,, Külön megkért, hogy hangsúlyozzam ki ALC NATOS délafrikai származású filantróp ajándékait, aki egy színes televízióval valamint egy szekrénnyel lepte meg őket. A többi bútordarabot is egykori megmentettei ajándékozták. LOSONCI ELNÖK KÖSZÖNETÉ FIRST HUNGARIAN LITERARY SOCIETY £23 EAST 79th STREET NEW YORK, N. Y. 10021 Tel: 650*435
