Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-12-04 / 15. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1987 december 6. KAHAN KALMAN: MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN BEREGI OSZKÁR - A CSODALATOS ROMEO A hetvenedik születésnapja felé közeledett Beregi Oszkárnak Szálasi-Magyarországról, élettárs nélkül, - a legizgalmasabb kalandorregénnyel is vetélkedő menekülése után, Délamerikában érezhette magát végre biztonságban. Csak jóval azután jutott az akkor még fénykorát élvező Hollywoodba, ahol azidőtájt - a második világégést követő években - számos magyar-zsidó filmhíresség emelte az óhaza oly megalázott jóhírét. Minden idők egyik legnagyszerűbb Rómeójának megközelítően két évtizeden keresztül adatott meg leánya közelségében élni a filmvilág Mekkájában. Még sok-sok sikert ért meg. Nem tudom, igaz-e, vagy csak legenda, hogy SA-ezredesi uniformisában nyu godt lélekkel járkált Budapest utcáin a Szálasi-időkben. Melyik náci vagy nyilas őrjárat merészelte volna igazoltatni az SA-ezredest ? Inkább ő nézett reájuk szigorúan, monokliján át, ha azok nem tisztelegtek neki kellő időben és kellő távolságból... BEREGI OSZKÁR ARGENTÍNÁBAN Dél-Amerikába, pontosabban Argentínába egy dúsgazdag, Buenos Airesben élt barátnője. Láng Mária segítségével vándorolt. Svájcban várta meg a Lángné által részére kieszközölt beutazási engedélyt. Argentínában Beregi előszeretettel vett részt a Pro Palestina Liga rendezvényein és gyakran olvasott fel főleg a Bibliából. Nyelvtehetségéhez híven a spanyolt is tűrhetően elsajátította, de főleg, persze magyarajkú összejövetelek vonzották. KÉT HIRES FIVÉR - KÉT ZSIDÓ MINTAKÉP Az eredetileg Berger nevű család ifjabbik fia, a szintén pesti születésű Beregi Ármin mérnök — közel négy évvel volt fiatalabb bátyjánál — egyike volt a Makkabea cionista diákegyesület megalapítóinak és 1910-1915 között elnöke a Magyar Cionista Szövetségnek. 1918-ban pedig, az akkori hadügyi államtitkár megbízásából zsidó karhatalmi századokat szervezett. Beregi Ármin vezetője volt a budapesti Palesztina Hivatalnak és 1921-22 között egy évet Palesztinában töltött. Tanulmány útjáról sok előadást tartott, cikket írt a Zsidó Szemlében és a Múlt és Jövőben. Világhírű bátyját is a zsidó öntudat szelleme vezérelte. Igyekezett méltó lenni öccséhez és családi tradícióihoz. Hollywoodba jutva sem tagadta meg önmagát, zsidó önérzetét. Annak ellenére, hogy Lea második férje, a daliás bonviván, Békássy István szintén őskeresztény családban jött a világra: célszerűbbnek látta nem beleszólni gyermeke sorsába... Beregi első „vő választásáról" is van érdekes sztori. A NEMZETI SZÍNHÁZ KÉSŐI JÓVÁTÉTELE A Nemzeti Színház igazgatósága, amely Beregi Oszkárt száműzetése után Budapestre való visszahívását követően nem fogadta vissza, a művészt - közel 90. születésnapjához — 1965-ben Hollywoodba juttatta el hozzá a MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS VASDIPLOMÁJÁT és a Nemzeti Színház örökös tagjává való kinevezését. Eljutottunk a két „örök nyugalomra helyezés" magyarázatához: Szívszélhűdés folytán,1965 októberében bekövetkezett elhalálozása után a Los Angeles-hez tartozó hollyvyoodi temető zsidó részében zajlott le a sajtóban is részletesen közölt temetési szertartás, amelyen a filmvilág számos nevezetessége is résztvett. Jelen volt néhány magyar-zsidó filmhíresség és író, így Zsoldos Andor és élettársa, Ilona is. HAMVASZTOTT FÖLDI MARADVÁNYOK A BUDAPESTI PANTHEONBAN Közel nyolc évvel később, 1973-ban exhumálták Beregi Oszkár földi maradványait - egyidejűleg egykori veje, Pataki Kálmán hamvaival együtt, a szomszédos katolikus temetőből — és nagy pompával a budapesti Magyar Pantheonban, díszsírhelyen hántolták el a két magyar hírességet, akik egyformán voltak ellenségei a kommunizmusnak és fasizmusnak. A Kerepesi temető Pantheon-nak elnevezett részlege nekik adományozott díszsírhelyén nyugszanak az előbb elhamvasztott földi maradványok. A hamvasztásról ugyan nem szól a krónika, de a Magyarok Világszövetsége hivatalos folyóirata, a MAGYAR HÍREK 1973 február 3-i száma képes riportban számolt be a pesti temetésről. Eszerint: — a Magyarok Világszövetsége nevében Keresztúry Dezső irodalomtörténész, a MVSZ alelnöke tette le a Beregi és Pataki hamvait őrző urnák előtt „az engesztelő tiszteletadás koszorúit." Urnákról lévén szó, nyilván hamvasztás történt. Szemtanúk állítása szerint megelőzőleg zsidó ritusú temetés volt, — hamvasztás nélkül. 1973-ban nyilván Lea asszony hozzájárulásával történt minden. TERJESSZE LAPUNKAT! Minden kétséget kizáróan ő maga aligha járult volna hozzá — ha számoltak volna érzéseivel... Beregi Lea nyilatkozatából idézem a Magyar Hírek említett számából:- A legellentétesebb érzésekkel térek vissza Hollywoodba, azzal a fájó űrrel szívemben, hogy itt, Budapesten kell hagynom a két sírt és nem lesz hova mennem a kinti temetőben. Gyakran látogattam őket és elbeszélgettem velük. Ugyanakkor ezt az űrt nagy-nagy megnyugvás tölti be..Végül is beteljesedett, amit ők nagyon fontosnak tartottak. S most a távolság nem tűnik oly hatalmasnak Budapest és Hollywood között... — Beregi Oszkár önmagának állított jelképes sírfát, amikor emlékiratában pályafutását így foglalta össze: — Ha visszagondolok munkáséveimre, hálásan áldom őseimet, akiktől ép szervezetet örököltem, mert ez a szervezet munkabíró volt: tűrni, szenvedni és örvendeni tudó. Legfőbb gyönyörűségem nem a tapsban dokumentálódó siker volt, de maga a munka, a készülődés, a tanulás, kutatás... — A ZSIDÓGYEREK, AKI A LEGSZEBBEN BESZÉLT MAGYARUL- Beregi Oszkárral szállt sírba-az a zsidógyerek, aki a magyar Nemzeti Színházban legszebben beszélt magyarul. - Rákosi Jenő, a legtekintélyesebb magyar napilap, a Budapesti Hírlap főszerkesztője ajkáról hangzottak el ezek a szavak a budapesti Otthon Körben, aki maga is sikeres színpadi író volt, a színpad szerelmese. Érdemes idézni Beregi elindulásával kapcsolatosan: Irodalmi tanulmányai befejeztével a budapesti egyetemen doktorátusára készült. Már a Nemzeti Színház tagja volt akkor s Alexander Bernát professzor, a nagynevű filozófiai és esztétikai író, irodalomtanára e szavakkal búcsúztatta: TÖBB. MINT DOCTOR BEREGI- Nézze, kedves fiam, az Ön neve elé nincs szükség a doktori címre. Doctor Beregi Oszkár kevesebb, mint Beregi Oszkár, a híres színművész... — Azidőtájt Shakespeare és általában klasszikus szerepei olyan lelkesedést váltottak ki, hogy a pesti ifj8ság előadások után kifogta a lovakat és virágtenger közepette húzták lakásáig. S valójában: Beregi olyan ízig-vérig művész volt, aki beleélte magát szerepeinek korszakába és miliőjébe is. Átélte lelkében a szerep egyéniségének vívódásait. Egyike volt a legintelligensebb, irodalmilag és általános műveltségen is legképzettebb színművészeknek. A közönség érezte, hogy nem „játék"-kal, hanem felsőbbrendű művészettel áll szemben. A nekrológok kiemelték azt is, hogy ellentétben sok más nagy zsidó művésszel, akiket elkápráztattott a különben megérdemelt siker, Beregi sohasem felejtette el törzsét. Ifjúkora óta lelkes cionista volt és a zsidó ünnepeken a szülői házból magával hozott héber liturgiái fejezeteket énekelt ősi dallamokban. KEVÉS ADAT FIÁRÓL Kolár Béla, a Buenos Airesben élt hírlapíró Lángné megbízásából fogadta a repülőtéren Beregi Oszkárt. Visszaemlékezésében Kolár a nála „jóval idősebb, régi barátjának" nevezte a művészt. Megemlíti, hogy ifjabb Beregi Oszkár, a szintén az argentin fővárosban élt kitűnő filmművész is köszöntötte világhírű édesapját. A Beregiéletrajzokban egyébként nem találkoztam ifjabb Beregi Oszkár nevével, de édesanyjáéval sem. Kolár Béla a nagy színművésszel kapcsolatosan felelevenít egy értékes Stradivárius-hegedű csempészésével kapcsolatos történetet is. Bereginek Rózsahegyi Kálmánhoz Budapestre írt levele is közlésre érdemes. Mindezekre — több más érdekes visszaemlékezéssel együtt — a következő, befejező fejezetben lesz szó. Beregi Oszkár élettörténetének felelevenítése egyofrmán érdekes azok részére, akik elérzékenyülnek nevének említésekor, de azok részére is, akik ifjúságuknál fogva, talán még nevét sem hallották... (Folytatjuk) ! ♦ ♦ ♦ ♦ ! ♦ i — Állíthatom, hogy ilyen áttekintő kép Rámbámról nem jelent meg soha magyarul. — Dr. Scheiber Sándor professzorai Budapesti Országos Rabbiképző Intézet elhúnyt igazgatója. BERT W. STRASSBURGER: A RAMBAM ÉLETE ÉS MŰVEI MIOK-kiadás. Ara 5.95 USA Dollár és a portóköltség. BEREGI LEA ÉRVELÉSE
