Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)

1987-10-22 / 13. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1987 október 22. DR. JESURUN ÉLIJÁHU: MEGRAZKÖDIK AZ ARAB GŐLIAT Az 1929-ben kitört amerikai gazda­sági válság, amely hamarosan átterjedt Eu­rópába is, meggyorsította a nacionalista,fa­­siszia, diktatórikus mozgalmak vágtáját az uralomhoz. A liberális Nyugat egyre gyen­gébb lett, demokratikus pártjai a szélső­jobb és szélsőbal malomkövei közt őrlőd­tek fel. Munkanélküliség, kilátástalanság, katonai költségvetés csökkentése jellemez­ték nyugaton a helyzetet, ugyanakkor .ami­kor a diktatúrák egyre fokozták a fegyver­kezés ütemét. 1933-ban uralomra kerültek a nácik és három évvel később a fasiszta Olaszország, tudva, hogy nincs mit tartania a hervadt demokráciáktól — lerohanta Eti­ópiát. Anglia és Franciaország gyengesége felébresztette az arabok, értsd Egyiptom, Szíria és Irák népeinek reményét a teljes függetlenség elérésére .Nyílt katonai segélyt' nem kaptak, de annál erősebb morális tá­mogatást a náciktól és a fasisztáktól. Az intelligenciát már előzőleg anti-imperialista szellemben nevelte a komintern. Ez a naci­onalista hangulat nem kerülte el Palesztinát sem, ahol az idegen megszállók iránt érzett ellenszenvnél is erősebb volt az „idegen telepesek", azaz a zsidók iránti gyűlölet. A két nagy alija-hullám, az 1924-28-ig tartó ún. negyedik vagy lengyel alija valóságos pánikot keltett a helyi arabság között. Egyébként a Balfour deklaráció óta eltelt húsz esztendő nagy társadalmi válto­zást hozott magával. A nagy bevándorlások és befektetések nyomán fellendült a gazda­sági élet, kiszélesedett az arab polgári réteg meg a szervezett munkásság. Ez utóbbit a kommunista párt uszította az „imperialis­ták láncos kutyája", a cionisták ellen, míg a polgári elemekre a nácik zsidóellenes rém­tettei tettek kedvező benyomást, nem is beszélve a muftinak és alárendeltjeinek hatásos propagandájáról. A palesztinek elszántságát mutatja, hogy míg az egyiptomiak, szírek és irákiak különböző ígéretek, engedmények és alkot­mányjogi reformok fejében elálltak a fegy­veres küzdelemtől, - a palesztinek három évig folytatták szabadságharcukat az ango­lok és a zsidók ellen. S bár katonailag nem értek el eredményt, de politikailag teljes győzelmet arattak, mert Anglia visszavonta a Balfour deklarációt, beszüntette az aliját meg a zsidó földvásárlást. Ugyanakkor az ország függetlenségét előkészítendő, elhatá­rozta egy törvényhozó tanács felállítását, amelyben az 1,200.000 arab és 600,000 zsidó 2/3 és 113 arányban lett volna képvi­selve. De ezt megelőzte az 1929. évi nagy pogrom. Ennek semmilyen raciionális oka nem volt, mert az évben, ötven esztendős bevándorlás és benne négy alijahullám után csak 150.000 zsidó élt az országban, tehát, látszólag, semmi félnivalójuk nem volt az araboknak a cionista majoritástól. Az arab­ság életnívója is állandóan emelkedett a zsidó bevándorlás és országfejlesztés nyo­mán. De a mufti nem nyugodott. Ha a nemzeti és a gazdasági indok nem volt elég a gyűlölet felkeltésére, akkor elővette ajól bevált és mindig hatásos vallási érveket, amelyeket nem kellett bizonyítani. Elég volt néhány lelkesítő szó, pár ügyes hazug­ság és máris lángralobbant a fanatizmus so­ha ki nem aludt parázsa. - A zsidók alá akarják ásni a Siratófalat, hogy bejussanak a Templomhegyre és hogy felrobbantsák a szent mecseteket. — Ez a rágalom csak kis része volt annak a megaláztatásnak, amit a zsidóságnak el kellett szenvednie a Falnál. Mert a Templomhegy és rajta a lerombolt Első és Második Szentélyünk az arabok ke­zén volt és van ma is a visszahódított Jeru­zsálemben. Miénk csak a hegy simára plani­­rozott földjének gyámfala volt, annak is csak kis része, a Nyugati vagy Sirató Fal, És ott nem engedték az arabok, hogy pado­kat állítsanak az öregek részére és elválasz­tó függönyt a két nembeli imádkozok kö­zött. Az „igazhívők" szamaragolva vágtat­tak át az imádkozok között, bár más útjuk is lett volna és közben rugdosták, verték az áhítatba merült népet. MAGYARUL BESZELŐ SZEM SPECIALISTA) Fogadás előzetes telefoni megállapodás szerint] Dr. Thomas Steinmetz Pfcyaklaa« Általános szem vizsgálatok, legmodernebb kezdési módszerek és legújabb technikai felsze­relések. Specialista minden fajta kontakt lened­ben és gyermekszemészeti problémák kezdésében I 1320 - 52no STREET BROOKLYN, N. Y. 11219 FOR APPOINTMENTS CALL: (718)435-0220 401 Broadway, Lawrence, N.Y. 11550 (corner of Washington Ave) FOR APPOINTMENTS CALL: (516) 374-3320 Az 1929-es pogrom mégsem a cionis­tákat sújtotta elsősorban, hanem újra a védtelen vallásos közösségeket, Chevronban Cfáton és Tveiján, ahol nem kellett a Ha­­gana ellenállásától tartani. S itt, az esemé­nyek tárgyalása előtt, pár szót a jisuvnak az arabokhoz való viszonyáról és a Hagana kezdetéről. A cionisták magatartását az arabok iránt bizonyos kettősség jellemezte: Kifelé a békés együttélés fontosságát hangoztat­ták és tagadták azt,hogy önálló államot akarnak, amely nyilvánvalóan kiszorítaná az arabok százezreit otthonukból. Ideális képet festettek a jövőről, mikor is a zsidó meg az arab munkás együtt építik az igaz­ságos szocialista társadalmat, mely nem is­mer nemzeti ellentéteket. Persze ezek a széplélek-cionisták tudat alatt nem az ara­bokra, Alira és Ibrahimra, hanem az arab­­ságra, az elvont fogalomra gondoltak. Mi­ként a jóindulatú katolikus papság a vész­korszak idején hősiesen védte a zsidóságot, de nem a zsidókat. Ugyanezen humanista cionisták nagyrésze egymás közt mélyen lenézte arab kortársait és szomszédjait, a tudatlan, piszkos, elmaradt, vallásos, fana­tikus tömeget, mely hagyja magát muftik­tól, kádiktól, effendiktől vezetni önérdeke ellen is. Évszázadok fognak eltelni, míg úgy-ahogy európaizálódnak, tehát tartóz­kodni kell közelségüktől. Mivel igénytele­nek, — elviselhetetlen konkurenciát jelen­tenek a viszonylag magas bért követelő zsi­dó munkásnak — volt az általános véle­mény, A Hisztadrut, ha kellett, erőszakkal is megakadályozta arab munkások alkal­mazását zsidó szektorban. Egyébként az arabok iránti előitélet egészen a legutolsó időkig olyan erős volt, hogy a legbutább zsidó is Einsteinnek képzelte magát a leg­okosabb arabhoz képest is. Ebből követke­zett, hogy a jisuv nem értette, miért kedveli az angol tisztviselő és katona az arabot és miért viszolyog a zsidótól. Miért lelkesedik az idejétmúlt beduin romantikáért, a vág­tató humuszos lovasokért és miért nem be­csüli azt, aki arca verejtékével épít hazát, feltámasztva a tetszhalálba süppedt Szent­földet. Hogy miért találja szebbnek a kupo­lás kairói mecseteket a célszerű telavivi kockaházaknál. Holott, ha nem a maga ra­cionalista szemüvegén keresztül nézte volna a világot, úgy megérthette volna, hogy az angol szahib mint patronus tekint le a gyar­mati lakosságra és kedveli az engedelmes, türelmes arabot, aki megszokta a hivatalno­kok packázását, míg a zsidó, ha jogtalanság történt vele, rohant az angol parlament zsi­dó képviselőihez, a sajtóhoz panaszával. Nagy általánosságban mondhatjuk, hogy vezetőink és velük a cionisták többsége úgy képzelték, hogy az arabok maradnak, mint voltak, egy reménytelenül primitiv nép,míg mi szélvész gyorsasággal fejlődünk, mint tettük ezt Európában, mikor leomlottak a gettó falai. Az 1920/21-ben dúló pogromok és főleg az a döbbenet, hogyaz angol rend­­fenntartó közegek tétlenül nézték zsidók tucatjainak lemészárlását, arra az elhatáro­zásra vitték a jisuvot és főleg a munkáspár­tokat, hogy önálló titkos védelmi szerveze­tet létesítsenek, a Haganát. Példaként szol­gált nekik Trumpeldor ésZsabotinszky ön­tevékeny akciói az arab pogromhősök ellen- De aztán nyolc békés esztendő következett A Hagana ügye lekerült a napirendről.Éber­­sége csökkent, szervezettsége meglazult. Ezzel szemben kialakult egy ideológiain melynek summája a következő volt: mindig voltak és mindig lesznek mozgolódások részükről, míg részünkről - áldozatok. De nem kell aggódni. Az arabok nem képesek szervezett akciókra és nincs kitervelt stra­tégiájuk. Szalmaláng kitartásé önkénteseik hamar kifulladnak, ha komoly összecsapás­ra kerül a sor, nem úgy, mint a szervezett, hazafias, európai zsidók. Egyébként ez a mentalitás nem módosult sokat ma sem. Az 1929-ben kitört pogromok meg­mutatták, hogy mire képes, ha nem ütkö­zik ellenállásba, az arab nép dühe. Hebron, Cfát, Tveija vallásos zsidói nem kérték a Hagana segítségét. Istenre hárították a ma­guk megvédésének kötelességét, mert irtóz­tak az erőszaknak még a gondolatától is. Biztonságban érezték magukat, mert elhit­ték,hogy az arabok csak a „kommunista­cionista" új bevándorlókat gyűlölik, míg ők évszázadokkal azelőtt alijázott családok gyermekei voltak, anyanyelvi nivón beszél­ték az arabot és távol voltak a cionizmus­tól. így történt, hogy észre se vették,mint változik meg irántuk az úszítás nyomán a közhangulat. Hebronban a rendőrség szeme láttára százak meg százak rohanták meg a zsidó negyedet gyilkolva, rabolva és gyúj­togatva. Baltákkal és tőrökkel valósággal darabokra szabdalták áldozataikat. A nőket és kislányokat előbb szüleik és férjeik sze­me láttára megerőszakoltak. Ugyanez tör­tént a fentemlített többi vegyes lakosságú városban. A zavargók felégették Jeruzsálem mellett Rámát Ráchelt, Mócát, Hár Tuv-ot és Kfár Úriját. De ahol ellenállásba ütköz­tek — onnan elmenekültek. A jisuv 133 ha­lottat vesztett és több, mint háromszáz sú­lyos sebesültet. A maradék heb róni zsidó­ság kénytelen volt otthagyni szülővárosát, házait, üzleteit, földjeit minden kártérítés nélkül. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy többen emberséges arab barátaiknak köszönhetik életüket. Igaz. hogy az arabok akkor még csak ízlelgették a nacionaliz­must és nem volt PFSZ. hogy' megölje a zsidó-barátokat. OOOOOOOOOooooooooooQooonftnno*annwvvvwwvvwvvvvvvvvvvvv^ J.N. STORM WINDOW 46-20—16th Avenue, Brooklyn, N.Y. 11204 & DOOR CORP ALUMINUM PRIME REPLACEMENT WINDOWS Save Fuel Keep Your Home COOLER IN SUMMER! WARMER IN WINTER! • STORM WINDOWS STORM DOORS • • Window Guards • Radiator Covers • Venetian Blinds Replaced Glass & Screens • Plumbing • Painting 851-9364 QE1 El 9E CLOSED SATURDAY 31*3 OPEN SUNDAY

Next

/
Thumbnails
Contents