Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-07-24 / 9. szám
1987 július 24. NEW YORK I FIGYELŐ 7 ASKENÁZI ERVIN: NASCHITZ FRIGYES: A FALASAK - ETIÓPIA FEKETE ZSIDÓI- KIÁLLÍTÁS a zsidó múzeumban -KÉT NÉPSZERŰ SZOVJETKÖLTŐ A feketebőrű falasák, akik főleg a fazekas-, ács-, kovács-, kőműves- és más ipart űznek, valaha átmenetileg Abesszíniában (Etiópiában) uralkodtak. A monda szerint Abesszínia első uralkodója a Salamon király és Sába királynő frigyéből született fiú volt. A gyermek a királyi udvarban zsidóként nevelkedett és állítólag mint I. Meneliket Jeruzsálem szent templomában koronázták királlyá, majd onnan került Abeszsz iniába. Az etiopiai zsidók létezéséről először a tizennyolcadik században az angol Jacob Bruce által értesült a világ. Majd 1867-ben Josef Hálevy, a híres orientalista az Alliance Israelite Universelle küldetésében utazott Etiópiába, hogy ezekkel a zsidókkal felvegye a kapcsolatot. Halevy ott egy teljesen elszigetelten élő népcsoportot talált, akik a világ más zsidó közösségeiről semmit sem tudtak. Jacques Faitlovich, Halevy egyik tanítványa később két expedíciót vezetett Abesszíniába, hogy az ott élő zsidókkal a rabbinikus zsidóság törvényeit és szokásait ismertesse. Végül 1984-85-ben az OPERATION MOSES néven ismert drámai akció Izraelbe telepítette az etiopiai zsidók nagy részét, így a falasák, akik zsidóságukat és vallásukat a maguk egyéni módján értelmezik, egyszeribe a világ rivaldafényébe kerültek. Mivel vallási életük kizárólag legendákra és szájhagyományokra szorítkozik, így a világ zsidósága csak nagyon keveset tudott róluk, de még a zsidó irodalomban is csak elvétve találkozunk a falasák említésivel . Tudjuk, hogy szigorúan betartják az egynejűséget és nagy súlyt fektetnek a rituális tisztaságra. Húsételekből a legcsekélyebb vérnyomokat is el kell távolítani, de a tejes és húsos ételek elkülönítése ismeretlen számukra. A keresztény misszionáru sok befolyására az évszázadok során sok falasa tért át a keresztény vallásra. De még a tizenkilencedik században voltak zsidó hitközségek imaházakkal Etiópiában, amelyek ma már nem léteznek. A newyorki Zsidó Múzeum és a telavivi Nachum Goldmann-múzeum (Bét Hátfucot) által közösen lehetővé vált kiállítás során komplex képet kapunk a történelemben alig említett „elveszett néptörzsről." Látunk dokumentumokat, fényképeket, régészeti leleteket, amelyeket a huszadik század első felében ott járt tudósok és kutatók gyűjtöttek és amelyek útján megismerkedünk a falasák életkörülményeivel. Megtudjuk többek között, hogy az istentiszteleteket - amint csak a bibliai időkban - hangszerekkel kísérték. A kiállítás során láthatók is ezek a hangszerek. Iparművészetük tarkamintás fonott kosarak és a bennszülött afrikai törzsek művészetére emlékeztető agyagfigurák formájában van képviselve. Az ősi időkből nincsen anyag, amely a falasák (Bét Izrael) művészetéről és kultúrájáról tanúskodnék. Hosszú évszázadokon keresztül ugyanis a Bét Izrael törzs szakadatlan vallásüldözésnek volt kitéve, ami ellen gyakran fegyverrel volt kénytelen védekezni. Háború és béke gyakran váltották egymást, így ez a sokat szenvedett népcsoport nem tudott hosszabb ideig megpihenni. E mozgalmas történetük következtében az ősrégi kultúrkincseikből szinte semmi sem maradt az utókorra. A New Yorkban kiállított tárgyak az Etiopiai Zsidók Északamerikai Szervezetének és a telavivi múzeum Faitlovich-gyűjteményének kölcsönadománya. A kiállítás anyaga az 1950. évvel zárul, amikor az első falasa csoportok Izraelbe érkeztek. Azóta, mint ismeretes, a MÓZES AKCIÓ keretében nagyrészük Izraelbe, számukra teljesen idegen életformába és kultúrába érkezett. Vallási életük annyira eltér a halachikus zsidóságétól, hogy szinte más vallást képviselnek. Az izraeli rabbinátus igyekezett ádhidalni a nehézségeket, amikor kötelezte őket, hogy vessék alá magukat az érvényes rabbinikus törvények által előírt (Haláchá) áttérési szertartásnak. Ezt a falasák nagyrésze — valószínűleg külső felbujtó befolyásra - megtagadta. Ez természetesen megnehezíti mielőbbi beilleszkedésüket, illetve beolvadásukat a zsidó közösségbe. Ezért érthetően a problémák megoldásához mindkét fél részéről tanúsított jóakaratra és főleg időre van szükség. FORR AI ESZTER: PÁRIZSI LEVÉL OHR HANNA A micvák közül talán az egyik legnemesebb az öregek támogatása, lelkileg, anyagilag, egyszóval, odaadással, őszinteséggel. Ezt a nemes célt tűzte ki az Ohr Hanna nevét viselő szervezet, amely három éve létezik Párizsban és elnöknője Mme Kleinman, a neves festőművész, Alain Klinman édesanyja. Véletlen folytán találkoztam vele egy képkiállításon, ahol néhány szóval felvázolta a szervezet munkájának lényegét. Párizs, a „fények városa", de itt is nagy számban akadnak idősek, betegek, akik „fénytelenségben", magányosan tengetik életüket. A zsidó szervek közül a Cojasor és a W1ZO mellett az Ohr Hanna foglalkozik a legodaadóbban, melegséggel az idősebb betegekkel, magányos öregekkel. A kórházakban látogatják a betegeket, önkéntesekből álló csoportok rendszeres vizitet tartanak mindig más-más időben. Az ő munkájuk ugyancsak a minden évben megszervezendő jótékonysági bazár, s az ebből befolyó összeg igen hasznos célt szolgál, például a pészachi csomag összeállítását a kórházakban fekvő vallásos zsidó betegek részére. Nagyszerűen szervezett Chanukaesteket szerveznek, ahol énekszóval és tánccal, „kultúrcsemegével" szórakoztatják az idősebbeket. Az Ohr Hanna „karmesternője", Mme Kleinman engem is beszervezett a betegeket látogató csoportok egyik tagjává. Két éve elhunyt drága édesanyám emléke él bennem, amikor micvát teszek és beteg, egyedülálló öregek leikébe viszek egy kis fényt és meghallgatom bánatukat, letörlöm könnyeiket, melegséggel, gyermeki szeretettel. Mamát látok újra bennük és talán újra feltámasztom törékeny anyám emlékét.A micvák egyik legszebbjét gyakorlom s egy virágszálat teszek gondolatban anyám sírjára... r* Szeretett munkatársunk megható írására nem mulaszthatjuk el annak megjegy-A Nyugatot a Kelettől elválasztó eszmei és ízlésbeli felfogást irodalmi téren egy igabbkeletű tény hitelesíti. Míg a szabad világban a lira szinte „eladhatatlan", addig a kötöttkezű társadalom betüszomjas olvasói sorba állnak egy-egy verseskötetért. Szamiszdat-kerülő költők a Szovjetben oly népszerűségnek örvendenek, mint amilyet a fásult Nyugat el sem tud képzelni. Ezt a fenomént beavatottak azzal magyarázzák, hogy az infláció-arányú lírai termék nemcsak esztétikai igényt kielégítő, képzeletdús sorok seregszemléje, hanem gyakran leeresztett redőnyű nyelven kivallott szorongás, kétség és remény szintézise is. A hivatalos tájékoztatási médiák megfellebbezhetetlen valóságdiktátumát megkérdőjelező Jevtusenko tiltakozására utalok elsősorban, aki az antiszemitizmust és egyházüldözést kardlapozó nagyhatású prózaverseivel (Babi Jár) kikezdte rohamra úszító pártmuftik problémalátását. (A valaha disszidens poéta újabban a Kremlnek tetszetősebb húrokat L. MARTY NO V: A KÖNYVEK Legbeszédesebben azok a könyvek hallgatnak, amelyek disz kötésben - mintegy Dosztojevszkivel - az unokákra maradnak és kiváltják mindazt, amit a szerző elhallgatott, de oly kép, mintha áthidalnák a szótlan idő mélységeit. penget és a metaforikus oltású orosz„glaznoszt" - nyíltság - tabu-szócskával manipuláló illetékes körök helyeslése mellett azt állítja, hogy a vasfüggöny ugyan romokban hever, de a törmelék még mindig eltorlaszolja a tisztánlátást.) Ebbe a csoportba tartozik az „olvadás" éveiben mélylélegzetet vevő Wosnessenskij is, akinek ortodox-ellenes amerikai utiképei komoly érdeklődést váltottak ki. Anatoli Sigulin búskomor hárfafutamai és szélsőséges politikai selejtárút fitymáló dalai, vagy Okudsawa vádiratszempontú balladái az írószövetség részéről sínre tett fenyegetések ellenére sem sínylették meg megérdemelt közönségsikerüket. Sőt ! Bár az említett verselők nemzedékét felváltotta az ún. „kamaraköltészet" fiatalabb gárdája, - köztük Achmatova nyomdokvonalát követő Kuschner, - az „ öregebbek"- Leonid Martynov és Alexander Mesirov enyhén zsigerező, jelképjelentőségű zsánerképei még mindig kapósak. Kettőjük egy-egy néhány soros kisversét, - áttöltésemben — itt adom közre: A . MESIR O V: KÁRTEVÉS Előnytelen az egyenlősítés hozama: mindenütt azonos dolgok, és -szövetkezeti lakások, melyek tövétől egyformák és -minden tető alatt bizantin stiljegyü ikonok, horgászó Hemingway, sportöltönyben... ♦ ♦ X Még kapható: BERT W. STRASSBURGER: A RAMBAM ÉLETE ÉS MŰVEI MIOK-kiadás. Ára 5.95 USA Dollár és a portóköltség. + f — Állíthatom, hogy ilyen áttekintő kép Rámbámról nem 4 4 jelent meg soha magyarul. -X \ Dr. Scheiber Sándor professzor^ Budapesti Országos Rabbiképző Intézet elhunyt igazgatója. J / 4 ►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦* ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦ Magyar fogorvos DR. KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde. Rendel: minden nap, előzetes bejelentés alapján Foghúzások ★ Tömések ★ Koronák-Hídak Gyökérkezelés ★ Protézisek ★ Gyors javítások 97-52 64th Ave. Forest Hills, NY 11374 (közel a Queens Blvd.-hoz, az N és GG földalattival) Telefon: (718) 275-7552 BIZTOSÍTÁSOKAT ELFOGAD_______________ zését, hogy azok hölgyek, akik a mi közösségünkben élnek, ugyancsak gyakorolhatják a szeretet micváját, ha csatlakoznak az Aishel Avraham önkénteseihez, akik az idős betegek ápolását, szolgálatát életcéljuknak tekintik. (A szerk.)
