Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)

1987-03-25 / 4. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1987 március 25. KAHAN KALMAN: MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN A VILÁG SZELLEMI PIRAMISÁNAK CSÚCSÁN IV. A tömegeknek minden korban szük­ségük van egy-egy bálványra. Ezidőszerint Elie Wiesel a „bálvány"... s már elég tartó­san. A jelek szerint még hosszú ideig lesz az EMBERISÉG JOBB REMENYE,szimbólu­ma, a VILÁG LELKIISMERETE megteste­sítője. Mindaddig, amíg a horizonton nem tűnik fel új üstökös, új jelkép ! ELIE WIESEL FŐBB IRODALMI MŰVEI MÉLTÓNAK BIZONYULT A JELKÉP SZEREPÉRE Mert nem tanácsos feladni a reményt egy jobb jövőben, a népek és fajok közötti megbékélésben. Természetesen: nem bárki érdemesül erre a szerepre. Elie Wiesel, kitűnő felkészültségével, charizmatikus lényével, SHOWMANSHIP- jével, remek előadó és írói képességével, milliók által átélt borzalmak érzelmének visszatükrözésével, interpretálásával, az ed­digiek szerint, méltónak bizonyult — reá esett a választás... A fentiek némileg fényt vetnek arra is: miért olvassák Elie Wiesel irodalmi mű­veit jóval kevesebben, mint ahányan meg­veszik azokat, — eltérően a best seller-jegy­­zékeken szereplő, más befutott írók művei­től. Utóbbiak regényeit általában kölcsön is adják másoknak, könyvtárakból iskiköl­­csönözhetők, de Elie Wiesel alkotásait „kö­telező" a saját könyvtár vagy egy látható polc részére beszerezni, mutogatni. A WIESEL-MÚVEKHEZ RASI-SZERU KOMMENTÁRRA VOLNA SZÜKSÉG Ami az elolvasást illeti — nagyon so­kan az első lapok után abbahagyják. Elie túl tömör, sokatmondó stílusának teljes megértéséhez ugyanis talán RASI-kommen­­tár lenne hasznos. (R. Slomo Jicchaki,a XI. század második felében Franciaországban élt tanházvezető, a Biblia és a Talmud leg­nagyobb kommentátora volt.) Wiesel előadásai is inkább a művelt A NÉPSZERŰSÉG ÁTKA - ÉLETVESZÉLYES FENYEGETÉSEK A hallatlan népszerűségnek termé­szetesen magas ára van. Mihelyt Jom Kip­pur hajnalán tudatták vele, hogy ő lett az 1986 évi Nobel békedíj nyertese, a new­­yorki rendőrség 24 órai védőőrizet alá vette lakását, személyét... Régóta kapja az életveszélyes fenye­getéseket tartalmazó leveleket, — névtele­neket és aláírtakat. Egyik például ezt írta: — Hitler hibázott, amikor nem haj­totta végre teljesen a zsidók kiirtására vo­natkozó tervét... -Nem kizárólag zsidógyűlölők vagy arab-barátok szerepelnek a fenyegetők kö­zött. Talán irigyek és általában a béke el­lenségei is. SKANDINÁVIÁBAN FÉLREVEZETTÉK A SZIGETI HONFITÁRSAKAT Oslóban, ahol átvette a Nobel-díjat és főleg Stockholmban, ahol az összes 1986 évi Nobel-díjasokat együtt ünnepelték, — Elie Wiesel egyetlen lépést sem tehetett anélkül, hogy titkosrendőrök ne vették volna körül. Ez a magyarázata annak,hogy az esetleges merénylők félrevezetése céljá­ból nem jelezték érkezését, vagy bizonyos ünnepléseken való részvételét. Vele volt családja eléggé aggódott miatta. Hallottam, hogy Skandináviában élő, egykori máramarosszigetiek — köztük né­hány kiválóság — távoli vidékekről utaztak' Stockholmba, hogy kezet szoríthassanak vele. A rendezőség félrevezető válaszokat adott hollétéről, amit az érdeklődők ter­mészetesen félremagyaráztak. St. Petersburgban, február 3-án Elie szintén alapos őrizet alatt volt. Udvariasan visszatartottak civilruhás rendőrök, amikor a tömegen átvágva, közelébe kívántam fér­kőzni. Csak amikor a távolból felismert és rám mosolygott, — kerülhettem hozzá. Elie Wiesel irodalmi műveinek száma három évtized alatt harmincra kerekedett. Több fordításban is napvilágot láttak, nem beszélve a bizonyára ezret is meghaladó új­ságcikkekről — rövidesen díszkőiében új, angolnyelvű kiadástérnek el. Mint ismeretes, Buchenwaldban,1945 tavaszán amerikai haderők által felszabadí­tott Elie Wiesel, egy teljes évtizeden át nem fogott szörnyű élményei leírásához. 1956- ban Buenos Airesben látott napvilágot első önéletrajzi műve: UN Dl VÉLT HAT GE­­SVIGN címen, jiddis nyelven. 1958-ban, kissé lerövidítve,Francois Mauriac, Nobel­­díjas, világhírű francia író előszavával, fran­cia nyelven, s ugyanazon évben angolul is - NIGHT (Éjszaka) - címen is megjelent. Több kiadást ért el, miként további művei, hallgatósághoz szólnak, de ki ismerné be, hogy nem ehhez a felsőbb kategóriához tartozik ? Viszont szellemességével, példá­zataival, allegóriáival, derültséget kiváltó közbeiktatásaival közel férkőzik hallgató­sága leikéhez. Nem él vissza türelmükkel. Nem nyújtja el mondanivalóját. Halkan, ki­mért szavakkal, ütemes, nyugateurópai an­golsággal ad elő. előbb francia eredetiben. A legtöbbet Wie­sel élettársa, a bécsi születésű Marion ültet­te át angolra. Másokat sajátmaga. Egymás után következett DAWN, THE ACCIDENT, THE TOWN BEYOND THE WALL (szülővárosáról), THE GATES OF THE FOREST, LEGENDS OF OUR TIMES, THE JEWS OF SILENCE: A PER­SONAL REPORT ON SOVIET JEWRY, ZALMEN or THE MADNESS OF GOD, A BEGGAR OF JERUSALEM (maga fordí­totta francia eredetijéből), ONE GENER­ATION AFTER, THE TESTAMENT^IVE BIBLICAL PORTRAITS, THE FIFTH SON,a 3 kötetes AGAINST SILENCE, THE VOICE AND VISION OF ELIE WIE­SEL és mások. RENDKÍVÜLI EMBER RENDKÍVÜLI TÖREKVÉSE.. Csupán öt műve foglalkozik a vész­korszakkal, amelyet ő illetett először HO­LOCAUST kifejezéssel. A New York Times könyvismerteté­seiből, Charles E. Silberman megállapítását idézem, a National Best Seller-jegyzéken szerepelt SOULS ON FIRE című művével kapcsolatban: — Zseniális művészi alkotás — egy rendkívüli ember rendkívüli törekvése a sors humanizálására... -A TIME Magazin: - A rich, warm book whose subject is religious joy, that mystical and ecstatic strain known as Has­idism... — Egyébként a keleteurópai chaszidis­­ta irányzat nyolc úttörő személyisége és leszármazottaik életét, felfogását, mozgal­mukat ismerteti — Elie Wiesel-stilusban. KIELÉGÍTHETETLEN TUDÁSSZOMJ, AMI ÉLETBEN TARTJA Önmagáról írja: - Kielégíthetetlen tanulási és tudás iránti étvágyam mentett meg és tart életben.— Felszabadulása után, 1945-ben, valami romlott étel okozta gyo­mormérgezés fenyegette életét. New York­ban, közlekedési baleset következtében, csak csodával határos módon maradt élet­ben, egy évi kórházi kezelés után. Könnyedén veszi az életére törők fenyegetéseit is, vagy csak másokat kíván megnyugtatni... Ki tudja ? Műveit illusztris tudósok, teológusok vették kritikai bonckés alá. Megállapításaik általában előnyösek, de nem egészen egy­öntetűek. Erről majd később lesz szó. DODONAI VÁLASZ VAGY KÉRDÉS A KÉRDÉSRE ? Évekkel ezelőtt Elie megkérdezte egy világhírű newyorki chaszid rabbitól: — Miként hihetünk Istenben Ausch­witz után ? — — Hogyan nem hihetünk Istenben Auschwitz után ? hangzott a rabbi kérdés­válasza. Elie erről így emlékezett meg:- Ha a rabbi kérdésemre választ adott - visszautasítom ! Ha azonban csu­pán egy másik kérdés: — elfogadom... — Általában Istenfélő, tradicionális zsi­dónak mondja magát. Oslóban magával hozott „kipát* tett a fejére, amikor díja elfogadása után héber nyelven mondott áldóimát. Sosem kérkedett karrierjével. A hírközlő szervek kiemelték szerénységét, amellyel a legmagasabb kitüntetést megkö­szönte. AMIRE ELIE SEM TUD VÁLASZT TALÁLNI Tény: gyakran tette fel magának a kérdést. Isten miért engedte meg azt az iszonyatot, amelynek Európa zsidósága, köztük önmaga és szeretettéi áldozatul es­tek. A kérdés központi fontosságúvá vált nála, miként annyi milliónál. — Nem találtam választ rá — felelte, akárhányszor hasonló kérdés elé állították. Miként a német nép mentaláitására és más hasonló kérdésekre sem. A Nobel-díjjal kapott 270 ezer dol­lárból alapítványt létesít nagy emberbaráti célkitűzéssel. Erről és más, Elie Wiese!r° jellemző életrajz-adalékokról— legközelebb. (Folytatása következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents