Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)

1986-03-10 / 3. szám

1986 március 10. NEWYORKI FIGYELŐ 5 ASKENÁZI ERVIN: hátterű KÉPEK A MOSZKVAI ZSIDÓK ÉLETÉRÖL - Egy TV-fűm margójára -A JEWS OF MOSCOW (A moszkvai zsidók) egy dán TV-filmnek amerikai vál­tozata. Dereka munka, de ugyanakkor egy erőltetett kísérlet a moszkvai zsidók életét a nyugati világban élőknek bemutatni, illet­ve helyzetüket érthetőbbé tenni. Hogy ez csak részben sikerült, az nem annyira Sá­muel Rechlin-en, a film készítőjén múlott, mint a Szovjetunióban uralkodó „szólás­­szabadságon" és körülményeken, amelyek között dolgozni volt kénytelen. Azután a téma túlságosan komplex is volt ahhoz hogy azt egy 45 perces adásba tömörítsék Rechlin alig néhány helyszínre kor látozza közvetítését: a moszkvai főtemp lom, egy refusnik család lakása hasonló fel fogású vendégeivel, az anticionista bízott ság gyűlése, egy „asszimüáns" színházi ren dező otthona és alig néhány utcai felvétel Az inteijuk általában felületesek, mivel a rendelkezésre álló idő túl rövid volt, miál tál a gyakran sokatmondó, kétértelmű sző veget lehetetlenség megfelelően kiértékelni A nézőnek nyelvén vannak a kérdések, amelyeket az inteijuvolónak kérdeznie kellett volna — s amelyeket talán kérdezett is, de amiket a film végleges változatából valószínűleg kivágtak. Nem tudhatjuk, de feltételezhetjük, hogy a megkérdezettek helyzetére tekintettel kellett lenni, ami a kérdezőt érthetően befolyásolta. így a filmnek általános hangulata sokkal, de sokkal derűlátóbb, mint aho­gyan a valóságos helyzet indokolná. Meg­tudjuk viszont, hogy azok a zsidók, akik bármikor is kérvényezték kivándorlásukat, másod- vagy harmadrangú állampolgárok­ként vannak megbélyegezve. Kétségtelen, hogy az asszimiláns zsidók is szenvednek a diszkriminációtól. Szomorú dolog továbbá az anticionista bizottság zsidó tagjainak ön­antiszemitizmussal határos üres tirádáit hallgatni s ezeknek a meghasonlott lelküle­tű emberek egyáltalán nem irigylésremél­­tóak. Rechlin meginterjúvolja a moszkvai zsidóság ifjú főrabbiját és a hitközség el­nökét. Ezek felhívják a hallgatóság figyel­mét, hogy mindketten a szovjet hatóságok engedélyével nyerték el pozíciójukat. Az ember természetesnek veszi, hogy ezek az urak bemutatják a hitközség intéz­ményeit, vagy legalább is beszámolnak azokról. Erre elvezetnek bennünket a hit­község könyvtárába (talán mást nem volt szabad mutatniok ?), ahol megrendítő látványt nyújt a több, mint 5000 hebraika és judaika kötet, amint szemétként szétdo­bálva fekszenek egy halomban a földön. Az interjúvoló csodálkozó tekintetére az elnök egy kézlegyintéssel jegyzi meg, hogy az 5000 kötetből legalább 4000 csupán má­sodpéldány. Mintha azokat nem kellene ép­pen olyan tisztelettel kezelni, ami minden könyvnek kijár, nem beszélve arról, hogy itt ima- és szent könyvekről van szó. Itt szívesen megkérdezte volna az ember, hogy nem tűdtak-e önkénteseket, vagy esetleg nyugdíjasokat találni, akik a könyveket rendbe rakták és katalogizálták volnaynert azok között bizonyosan akad számos érté­kes és ritka példány. Érdekes a Mark Rozovskyval, a neves rendezővel folytatott interjú. Szerinte a zsi­dó és jiddis kultúra elavult valami, egy „di­­nozaurusz" — ahogyan ő nevezi, ő maga teljes értékű szovjet polgárnak érzi magát, aki beolvadt az orosz kultúrába. Természe­tesen súlyos sértésnek tekintendő, ha nem­zsidó kollégái szemére vetnék, amiért mint zsidó Puskint, Tolsztojt, vagy Gorkijt meré­szel rendezni. Jellemző, hogy mindezek után Rozovsky mély átérzéssel ad elő egy jiddis dalt, amelyben a Holocaust-ot siratja. Itt tehát megtudhatja az ember, hogy hon­nan fúj a szél... A legkellemetlenebbül érinti a nézőt az utca emberével folytatott interjú. Rech­lin találomra megkérdezi a járókelőktől, hogy mi a véleményük a cionizmusról. A válaszok: - A kapitalizmusnak a fajvédő változata.-----A haladó erők legnagyobb ellensége.-----Uram, okosabbat nem tud kérdezni ?-----Hagyjon békén, mert elké­sek a munkából. — Találkozunk azután egy .Jdezmer" énekessel. Ez a fajta menyegzőn és más zsi­dó vigalomban húzta a talpalávalót és ma már érthetően kihalt intézmény. Az öreg bácsi tangóharmonika kísérettel jiddis dalo­kat ad elő. Elmondja, hogy ma is hívják es­küvőkre és Bar Micvákra, de, amint halljuk, előrehaladott asztmája nagyon zavarja az éneklésben. Az impozáns nagytemplomot a szom­bati I-tentiszteleten főleg öregek töltik meg Míg az ifjúság a zsinagóga előtti térségen ta­lálkozik, ahol ismerkednek, beszélgetnek, vitatkoznak. Néhányan elmondják, hogy héberül tanulnak és készülnek egy boldo­gabb jövőre. Ezek az interjúk is nagyon rö­videk, pedig az ember elsősorban az ifjú­ságról szeretne többet tudni. (De ki tudja, mit vágott ki a cenzúra ? ) Ezután a képernyő a refusnik lakásán folyó Széder-szertartáshoz viszi a nézőt. Ott az ifjú családfő bátran kijelenti, hogy semmi közösséget nem érez szülőhazájával, ő a szó szoros értelmében foga fel a LE­­SÁNÁ HÁBÁ BIJRUSOLÁJIM-mondást, mivel egész életformája a mielőbbi alijára van beállítva. (Viszont ő már évekkel ez­előtt benyújtotta kivándorlás iránti kérel­mét, tehát sok veszteni valója nincs.) Ezután feltehetjük a kérdést: van-e értelme az ilyen cenzúrázott féligazságok közvetítésének ? Mi, akik a vasfüggöny mögött éltünk, megtanultunk a sorok közt olvasni. Viszont az objektiv vagy nem-zsidó aki mindent készpénznek vesz, amit lát és hall, az megelégedéssel kel fel a készüléktől. Kétségtelen,, hogy a moszkvai zsidók mai helyzete összehasonlíthatatlanul jobb, mint 40 évvel ezelőtt, a nácik alatt. Viszont a mi számunkra, akik a múlt borzalmas ta­pasztalatai által sokkal érzékenyebbek let­tünk, ez nem elegendő vigasz. Mindent egybevetve, mégis fontosak az Üyen híradószerű közvetítések, mert mégiscsak a helyszínre varázsolja a nézőt — ahová különben nem nagyon juthat el. Azután a moszkvai zsidók is érezhe­tik, hogy foglalkoznak velük, hogy nagyon is érdekel bennünket sorsuk és így nem el­hagyatottak és nem felejtjük el őket. kérAjk olvasóinkat, hogy HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA SZEMELVÉNYEK AZ ELŐÍTÉLET PÉLDATÁRÁBÓL írta: NASCHITZ FRIGYES Elfogadott tény, hogy a különböző tárgykörű véleménykutatás többnyire hí­ven érzékelteti fennálló és mérlegelésre ösz­tönző állapotok hangulati aspektusát. A rendszerint zárt területekre, valamint átla­gos műveltségű és korú társadalmi rétegek­re korlátozott, lehetőleg szuverén világné­zetű szavazók többségének politikai és ér­zelmi fogódzópontja egyben tanulságos tájékozódást is nyújt kollektiv irányelvek Figyelembevétele és egyéni igények teljesí­tése szempontjából. Az élenjáró, 50 év előtt alapított Gallup Intézet és más, a köz­vélemény pulzusát kihallgató információs közeg statisztikai adatanyaga kiértékelő erővel bír és feltárja bizonyos korok közép­­nemzedékének értékszemléletét. Nem kétséges, hogy az ilyképen ki­szerelt általánosító „verdiktének csak megközelítő jelentősége van, bár helyzet­felmérő példázata - a voks-párlat alapján - indokolt következtetésekre ad alkalmat. Ezzel a megfontolással vettem kézhez az Innsbruck-i Egyetem Államtudományi Intézetének és az Osztrák Ellenállási Moz­galom Ismeretterjesztő Központjának az osztrák antiszemitizmus arányait tárgyila­gos nyíltsággal taglaló, ún. MEINUNGS­PROFIL ját, amelyeknek egyik jellegzetes fejezetét két országrész különböző foglal­kozási ágának képviselői szolgáltatták. Ál­láspontjukat az alábbiakban összegezem: 1. Arra a kérdésre, hogy egy nem-zsi­dó lúdbőrzést kiváltó ellenszenvet érez-e, ha kezet fog egy zsidóval, az idegenforgal­mi jelentőségű Tirol és Salzburg-körzeti lakosság 24 %-a igenlőleg válaszolt. A kér­dezettek 34 %-a rendfenntartó közegek kö­zül került ki. A klérus 17 %-a és a politiku­sok 24 %-a szintén kényelmetlenül érezte magát, ha zsidóval kellett „lekezelnie." 2. A zsidóknak a kapitalizmus káros térhódítását előmozdító szerepét 26 % ki­fogásolta. Meglepő, hogy a bírálók jelentős hányadában az orvostársadalom és a tantes­tület tagjai osztozkodtak. 3. A háborús bűnösökkel szembeni méltányos elbánást a kérdezettek 47 %-a javasolta, míg az Izrael-mitoszt a libanoni hadjárat ürügyén elködösítő negativ véle­ményezés 34 %-ról 45-50 %-ra duzzasz­totta. * Ezek a példák természetesen nem jelentenek országos méretű irányzatot. Azért sajnálatos, hogy a Szentszék-alázatú ország hangulati barométere XXIII. János pápának a kiválasztott nép érdekében fo­galmazott bűnbánó imája, — számottevő kibütykösödött szívű hívők szégyenére - csak mérsékelt hatást gyakorolt. Még saj­nálatosabb, hogy ennek a csoportnak ér­zelmi elhajlásában egynéhány zsidó szárma­zású tekintélyes közéleti figura is ludas. iPÜSKI - CORVIN* 5 HUNGARIAN BOOKS and RECORDS * I 251 East 82nd str.New York N.Y.10028 ‘ TELEFON: 212, “ SOKEZER MAGYAR KÖNYV, UJSÁÖ 5 HANGLEMEZ, HANGSZALAG. ifcKA i BEFIZETÉS Í Látogassa meg boltunkat • new yorki magyar negyedben POSTÁN IS SZÁLLÍTUNK - KÉRJEN | ______ KATALÓGUST-_____________ [288-1 206 288-1999/ lflautnw-(jlick Cctp. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT - MORTGAGES * (JOHN H. MAUTNER 1345 THIRD AVENUE (Bet. 76 - 77 Sts.) NEW YORK. N Y. 10021^ Magyarul is beszélő általános fogorvos HEYMANNS PHARMACY ^ EDWARD FARKAS, D.D.S. •fft-UftA*. ■moy NLYM121» Midwood Madlcal Plaza, Suite 204 813 Quantin Road Brooklyn, NY 11230 «•JddMHt ÚJ HIDAK, KORONÁK, JAVÍTÁSOK Á tegfigydnsesebb UnolfáMt! Biztosításokat elfogad Rendelés előzetes telefoni bejelentés alapján E hirdetés feknu tatói tofhenaénybea lénesQlnek! 718-377-4393 •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents