Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-07-25 / 9. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1985 július 25. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN SPITZER MILLIOMOS HAJÓSKAPITÁNY TRAGÉDIÁJA Magyar-zsidó hajóskapitány a 18. század végén fehér holló számba ment. Ké­sőbb is ritkaságot képezett, különösképpen pedig szigorúan hithű szülők gyermekei között. Ezzel szemben történelmi tény, hogy már a bibliai időkben a tengerpartot bené­pesítő, honfoglaló zsidók élénk vizi keres­kedelmi foglalkozást űztek. Izrael fiainak matrózai messze tájakra is elmerészkedtek. Amerika Columbus előtti felfedezé­sével kapcsolatos tudományos kutatás so­rán is megemlékeztek arról — s nem holmi fantaszták ! —, hogy Salamon király bátor hajósai — mintegy kétezernyolcszáz évvel ezelőtt - egészen távoli tengerekig juttot­­tak el. Talán éppen amerikai tájakig is elvi­torláztak. KÉT ÉVSZÁZADDAL EZELŐTT KEZDŐDÖTT Mindez nem tárgykörünkbe tartozik. Ezzel szemben tény és valóság, hogy egy óbudai zsidófiú, névszerint Spitzer Benjá­min, közel kétszáz esztendővel ezelőtt el­indult az óceánok végtelen útjain. Hajós­kapitányi rangig viszi, saját kereskedelmi flotta felett rendelkezik. Aztán New Orle­ans, Luisiana állam hatalmas, Missisippi­­menti kikötővárosában telepszik le, hogy onnan folytassa szerteágazó hajózásra ala­pított kereskedelmi tevékenységét — immár milliomosként. Egészen tragikus végzetéig. De ne vágjunk a dolgok elébe. INGATAG A SZERENCSE KEREKE Spitzer Benjámin Salamon — a név pontosan azonos a világhírű Chaszam Szó­­fer egykori pozsonyi főrabbi félszázaddal később született, szintén rabbi vejéével, - amiből következik, hogy talán atyafiságban voltak — 1774-ben jött a világra Óbudán. Apja, Goetzel, jómódú kereskedő volt és a család József császár türelmi rendelete alap­ján Pestre költözhetett. Eleinte minden te­kintetben jól ment Spitzerék sorsa.Goetzelt a pesti hitközség elöljárójává is megválasz­tották — aztán rosszra fordult a szerencse kereke: Spitzer papa teljesen elvesztette va­gyonát, családja nélkülözéseknek volt kité­ve. — Isten nem ver bottal — suttogták iri­gyek TIZENÖT ÉVES MATRÓZ A VILÁGTENGEREKEN Spitzer papának három fia volt. A legidősebb, Lipót a Talmud fóliánsaiban búvárkodott. Ábrahám a világi tudomá­nyok iránt tanúsított különleges érdeklő­dést s mindketten egy idő után boldogul­tak. Benjámin, a legfiatalabb volt az „in­gyenélő", akit sem a világi iskola, sem a tanház nem vonzott, semmiféle könyv nem tudta lekötni. Naphosszat a Duna hulláma­iban gyönyörködött, a hajókat figyelte. Képzelete messze tájak felé szállt. Hogy pénzt szerezzen. Spitzer Benjá­min házalókereskedéshez fogott, de nem boldogult. Elhanyagolta az üzletet. Végül mégis eljutott Hamburgba, ahol a jól meg­termett fiú beállt matróznak egy kereske­delmi hajón. Még nem volt tizenöt éves — 1789-et írtak, a Nagy Forradalom évét —, amikor elindult világjáró útjára. Egy ima­könyv az egyetlen szülői tárgyi emlék, amit magával visz, édesanyja ajándékaként. AZ ELSŐ MAGYAR AMERIKÁBAN Történelmi feljegyzések szerint pél­dául az első magyar egyedül érkezett az új­világba - mégpedig egy angol expedícióval. Parmenius Istvánnak hívták. 1550 körül született Budán, tehát alig negyed évszá­zaddal a mohácsi vész után. Autodidakta­ként vált értelmiségivé. Képtelen volt elvi­selni a török basák, valamint alárendeltjeik önkényét, igazságtalanságait, kegyetlenke­déseit. Jóval a harmincadik életévén alul sikerült kiszöknie a török hódoltság terüle­teiről. Kalandos úton-módon kijutott Lon­donba, ahol latin nyelvtudása nagy haszná­ra vált, műveltsége révén bejut a humanista értelmiségiek körébe és több jóbarátra tesz szert. i ■ A XVI. század nyolcvanas évei elején Erzsébet angol királynő utasítására expedí­ciót szerveztek Észak-Amerikába.letelepe­­dési célzattal,hogy később a spanyoloktól minél nagyobb területeket hódítsanak el. A jó svádájú magyar ifjú is az angol telepesek között van. Történetírójuknak hozták ma­gukkal. ... ÉS AZ ELSŐ MAGYAR ZSIDÓ... Az első magyar zsidók között a mai Egyesült Államok területén ismeretes a Szatmárról 1816-ban tizennégy éves korá­ban eltűnt és később Amerikában dúsgaz­daggá vált Leidesdorff William, akit évtize­dekkel megelőzött Spitzer Benjámin Sala­mon. Mintegy két évtizeddel kalandos ván­dorúba megkezdése előtt a már csinos va­gyonnal rendelkező Spitzer Benjámin elha­tározta :hazatér szülőföldjére. Nemcsak övé­it és a régi helyeket kívánta viszontlátni, de mint az új gazdagok általában: m utat­­n i is kívánt. Lássák otthon a népek, mire vitte a tehetetlennek minősített, semmihez sem értőnek tekintett kis Benjámin, család­ja gyerekkori „fekete báránya." Ragyogóan fehér hajóskapitányi egyenruhában jelent meg Pesten. AZ ÚJGAZDAG SZÉLHÁMOSOK ÁLDOZATÁVÁ VÁLIK Nem csak álmélkodó irigyek,de szél­hámosok is körülvették, vállalkozásokra bírják. Hamar mindene elúszott. Amíg Amerikában valóságos Midas-nak bizo­nyult, akinek kezében minden arannyá vélik, otthon ismét szinte koldusbotra jut— a régi szerencsétlen flótás. Más választás híján ismét tengerre száll. Még nincs negyven éves. Egy Egyip­tomba, illetve a görög szigetek felé induló kereskedelmi hajón vállal újból kapitányi beosztást.Fiume,majd Szicília a következő uticél. Azután egy tíz ágyúval felszerelt, álcázott hadihajót kell Marokkó felé vezé­nyelnie. Mogador előtt, Marokkó keleti partvidékén egy tripoliszi kétárbócos ellen­séges hajóval kerül ütközetbe: csak ekkor eszmélt rá, hogy ezúttal mire vállalkozott. KALANDOS ÉLET UTÁN - SZÍVATTAK A HAJÓN FEDÉLZETMOSÓBÓL - MILLIOMOS Spitzer Benjámin Salamon Pestről nem egyenesen jutott Hamburgba. Előbb Prágába visz az útja, onnan Drezdába, majd Lipcsébe jut. Bejárja a német hercegsége­ket, igyekszik magát hasznossá tenni, de eredménytelenül. Aztán körülményesen el­jutott az akkori Nyugat-Európa talán leg­nagyobb kikötővárosába, Hamburgba. Nem annyira kalandvágya, hanem ki­bírhatatlan nyomora késztette a nem fené-Garast garas mellé rakott, nélkülö zott, de takarékoskodott és az évek folya­mán hajóskapitánnyá küzdötte fel magát. Végül saját kereskedelmi hajón vezényelt. Afrika partvidékein élénk kereskedelmet bonyolított le. Állandó lakhelyévé New Or­­leanst tette meg, ahova időnkint pihenőre tért haza. Itt már alaposan megtollasodva, az ősi zsidó tradíciók szellemében jelentős kig tejfel kezdő matrózéletre. Egészen más­ként képzelte a tengerész-sorsot. Később egyideig része volt az ábrándjai szülte jó­létben is. Kétszer is körülhajózta a földgömböt — hol a csikorgó hideg, szeles esők, hol a perzselő hőség körülményei között, a leg­nehezebb munkákat végezve — jobb meg­oldás híján, de kitartóan. karitativ tevékenységet is folytatott: segí­tette szűkölködő hittestvéreit, az új beván­dorlókat. Ha ismeretes is, kik voltak a mai Amerika első zsidó telepesei - Columbus több kísérője, már első útján, 1492-ben — bajos volna megállapítani, kik voltak itt az első magyarok s főleg pedig magyar zsidók. Az ütközet során hajója zátonyra futott. Ő maga súlyosan megsebesül: egy kartács bal térdét összezúzta. Életfogytig­lan nyomorék marad. Tizennyolc matróz életét vesztette a harcban. Spitzert sokáig ápolták egy bécsi gyógyintézetben. Néhány évet még Olaszországban töltött, amjd újra visszatért Magyarország-Sírj-a a bécsi zsidó temetőben van. A sírkövön vitorlás hajó volt látható, felira­tán e sorokkal: Itt nyugszanak Spitzer Salamon Ben­jámin new-orleansi polgárnak, a nemes fér­fiúnak hamvai. Mint északamerikai hajós­­kapitány, kétszer hajózta körül földünket. . Kalandregénybe illő életéről nem sok FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! jwoooooooaooooooooo» KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA ba. Felhagyott a kalandozással. Ameriká­ban azonban ingatlan vagyona maradt, ezt akarta értékesíteni. Vágya nem teljesült. Röviddel elin­dulása után a hajón szívszélhűdés érte. Is­mét Bécsben ápolták, de eredménytelenül: a kórházi ágyon kiszenvedett, 1820-ban. Mindössze 46 évet élt. adat maradt fenn, bár kora pesti sajtóorgá­numai is éppen eleget foglalkoztak kalan­dos életével, végzetével. Mi lett a sorsa ame­rikai ingatlanainak ? Ki tudja ? Az amerikai magyar zsidók talán leg­korábbi előfutárának tekinthető, de feltét­lenül az „első fecskék'* közzé tartozott — közel két évszázaddal ezelőtt szerzett Co­lumbus földjén birtokokat. ruxrmn-jx~Lrunjaarv~»~i~»~i,‘ * »»*^«“^««»aa****** Hirdessen lapunkban TERJESSZE LAPUNKAT! SÍRFELIRAT A BÉCSI ZSIDÓ TEMETŐBEN NEWORLEANSI FILANTRÓP

Next

/
Thumbnails
Contents