Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-05-31 / 6. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ KAHÁN KALMAN ROVATA 1985 május 31. MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN HÁROM CÁR HEGEDŰSE NEW YORKOT A ZENE PARNASSZUSÁVÁ EMELTE l. A zenekedvelők között sem emlékez­nek ma már sokan Auer Leopold, három orosz cár kedvenc hegedűsére. Arra sem, hogy ez a veszprémi zsidó gettóban világrajött lángész emelte valójában New Yorkot a zenekultúra Parnasszusává. Persze az illetékes szakemberek előtt korántsem ismeretlenek ezek a tények. Szerencsés fordulatokban bővelkedő élettörténete a múzsák által homlokon csókoltak körében sem sablonos. LÁMPALÁZ ELLEN - EGY POHÁRKA BORDÓI CSODÁT MŰVEL — A hangverseny előtt kétségbeejtő­­en ideges voltam — mesélte Auer később emlékirataiban -. Édesapám odavolt és egy pohárka bordói bort itatott meg velem — közvetlenül fellépésem előtt. A nedű meg­tette a kívánt hatást. Nemcsak David Fer­dinand gratulált lelkesen, de a többi mű­vész is elragadtatással. A sajtókritika kielé­gítette hiúságomat, a papáról nem is beszél­ve. — Hónapokkal később a düsseldorfi Operaház koncertmesternek hívja meg Auer Leopoldot. Két évvel később hasonló minőségben a hamburgi opera szerződtette. Itt találkozik az ottani születésű Johannes Brahms, a világhírű zeneszerzővel. Életre szóló barátság fejlődött ki közöttük. Auer gyakran brillírozott évtizedeken át Brahms alkotásainak interpretálásával. MEGHÍVÁS minden oroszok cárjának fővárosába Kétségtelen, hogy kora, a 19. század második felének és századunk első három évtizedének leghíresebb muzsikusai között emlegették. Az oly sok művészlelket „ki­termelt" Duna-Tisza-Dráva-Száva közötti „jó bor és jó dal' honában fogamzott és felcseperedett zenetitánok köréből sem bontakozott ki annak idején Auer Leopold hoz hasonló, tüneményes zenei pályafutás. A „veszprémi kisdobos" csodagyerek valóban egyedülálló karriert futott be. Kép­zeletet felülmúlóan hatalmas volt befolyása Európa és az akkor még Európához számi tott Oroszország, majd később Amerika zenei életére. Hosszú, termékeny és dicsőségteljes életútja azt bizonyítja, hogy már a közel másfélévszázaddal korábbi, maradi körül­mények között is az őstehetség megtalál­hatta a világsikerhez vezető utat s eljutha­tott a kunyhótól a palotáig... De arra is példát mutat Auer Lipót pályafutása, hogy a palotától a koldus­botig is lehet visszaesni és újra felemelked­ni, ha a szerencse kereke visszafelé forog... S még valamire, különlegesen a zsidó sorsra utalóan: a keresztvíz sem segít, ha az örök Hámán jelentkezik, — például Raspu­tin személyében... A sors útjai kifürkészhetetlenek. így történt, hogy a zeneköltészet híressége, An­ton Rubinstein, az 1862-ben létesült szent­pétervári Zeneakadémia alapító-igazgatója — egyébként orosz-zsidó, világhírű zongora­­virtuoz is volt — hallotta hegedülni a még pelyhedző állú Auer Leopoldot és meg hívta a cári birodalom akkori fővárosában működő Orosz Császári Zenetársulat kon­zervatóriumának hegedű-tanszékére. (Csu­pán jellemző érdekességként említem: a moszkvai zenekonzervatoriumot Anton Rubinstein bátyja, Nicholas Rubinstein, szintén híres zongoraművész alapította...). A megtisztelő pozíció Henry Wienawsky lemondása révén üresedett meg. Auer boldogan fogadta el a megtisz­telő meghívást. Szentpétervárra költözött. Udvarképessége érdekében Auer keresztvíz­szertartáson esett keresztül: az oroszkatho­­likus egyház tagja lett. A NÉGYÉVES KISDOBOS A 48-AS SZABADSÁGHARCOSOK ÉLÉN AZ IFJÚ HEGEDŰS ELBŰVÖLI A CÁRI FŐHERCEGNŐT Születési dátuma: 1845 június 7. Napsugaras, Savuot előtti szombati nap. Ma 140 éves Matuzsálem lenne. Apja Veszprém legkeresettebb szobafestője lévén, bejáratos volt az úriházakba is, ahol lelkendezve, bő­­beszédűen dicsekedett csodagyerek fiával. Volt is kire büszke lennie, mert a Li­­pi már 2-3 évesen tanújelét adta egészen ki-A kis Auer-gyerek karrierjének elin­dításában szerepet játszott a körzet főrab­bija, Ráv Jóéi Pillitz. Közbenjárására a vesz­prémi püspök meghallgatta a zsidó csoda­gyereket. Előrelátta, hogy a „kölyök"még nagy dicsőséget fog szerezni hazájának. A püspök és néhány jómódú helyi zsidó gon­doskodott az anyagiakról, hogy Lipi fel­jusson a fővárosba és képeztesse magát. Auer papa felhagyott a mesterségével és fiát sűrűn léptette fel a környéken és - kalapozott, mielőtt feljutottak Budapestre. vételes zenei tehetségének. Alig négy éves korában már átszellemülten verte a dobo Veszprém főútvonalán, a 48-as szabadság­harcosok felvonulása élén. Ámulatot, cso­dálatot keltett a pöttömnyi kisdobos. Min­denkit magával ragadó lelkesedést váltott ki az úttest mindkét oldalán éljenző tömegek körében. Lipi még csak hét esztendős, amikoi a ma ’ivar fővárosban Ridley Kohne a tanáiu ' Peit-Budai Hangász Egyesületi Zenedében. Három év múlva Auer Lipót már a császárvárosban Jacob Dont professzor, az akkori világ talán leghíresebb zenepedagó­gusa irányításával tanul és gyakorolt szor­galmasan. Valódi tanítómesterének azon­ban honfitársa és sok tekintetben vele azo­nos mentalitású, későbbi jóbarátja, a köp­­csényi születésű Joachim József bizonyult. Auer Lipót szentpétervári meghívásá­nak szentimentális háttere is volt. Minden oroszok cárjának világszép unokahúga Hamburgban, egy ünnepi hangversenyen látta és hallotta hegedülni - s elbűvölte. Az életben, nemcsak a mesékben is előfor­dul, hogy meglátni és megszeretni egy pilla­nat műve: a nagyhercegnő halálosan szerel­mes lett az ifjú hegedűvirtuozba. Nem az első, hasonló eset: a magam ismeretségi körében is volt rá példa a har­mincas évek vége felé. Szigeti Józsefnek egy hasonlóan nagyreményű hegedűvirtuoz Auer Lipót amellett, hogy az akkori orosz főváros Zeneakadémiájának meghe csült tanára, egyidejűleg a cári opera szó­listája. Gyakran koncertezik a cári udvar­nál, ahol nem is szólítják másként, mint a CÁR HEGEDŰSE. A legutolsó három ATYUSKA kedvence: A nihilista merény­let áldozatává lett II. Sándor, majd III.Sán­dor után az 1917 évi szocialista forradalom során családostul kiirtott, a sátáni Rasputin unokaöccsébe, a máramarosszigeti születé­sű Gál Jancsiba Párizsban egy hindu herceg­nő lett szerelmes. Ő is keresztvíz alá állt és eljegyezte a princesst. Szegény Jancsi még boldogsága beteljesedése előtt, húsz-egyné­­hány éves korában, szintén virtuóz bátyá­val együtt — a náci terror áldozatául esett. Itt sem használta keresztvíz... A cári nagyhercegnő mozgósította Anton Rubinsteint az ifjú magyar virtuóz szerződtetése érdekében. Közeli barátságuk a cárizmussal egyidejűleg ért véget. befolyása alá került, pipogya II. Miklós fő­­‘ ólistája. Az orosz császár udvarában élvezett különleges státuszára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Miklós cár elismerése jeléül nemesi rangot is adományozott Auer Li­­pótnak:belső titkos tanácsossá is kinevezte. Ezáltal a hírhedt Rasputinnak is udvari koílégája lett. KÉT MAGYAR-ZSIDÓ VIRTUÓZ A SZÁSZ KIRÁLYI UDVARBAN A RABBI ÉS A PÜSPÖK A CSODAGYEREK ÉRVÉNYESÜLÉSÉÉRT AUER LIPÓT - AZ OROSZ NEMES ÉS UDVARI TANÁCSOS A FÉLTÉKENY RASPUTIN MEGBOSSZÚLJA MAGÁT Joachim — akinek pályafutására re­mélhetőleg lesz alkalmunk visszatérni —, a már hírneves zeneszerző és hegedűvirtuóz a múlt század derekán a hannoveri szász kirá­lyi udvar hegedű szól istája. Teljes őt eszten­dőn keresztül magánúton tanítja Lipit, akit nagyon megkedvelt. Fáradhatatlanul gya­koroltatja, hogy teljesen kiforrjon tehetsé­ge. Joachim az udvarnak is bemutatja kis honfitársát, fellépteti a hannoveri palotá­ban, magával viszi külföldi turnéira is. Jo­achim ekkor már fénylő csillag Európa ze­nei egén. Tanítványának még fényesebb jö vöt jósolt. Nem ok nélkül. Auer legelső megrendezett nyilvános hangversenye Budapesten volt, 1856-ban, 11 éves korában. Nyolc évvel később,1963 novemberében került sor az első külföldi, nagyszabású, önálló koncertjére a leipzigi Gewandhausban. A nagy Mendelssohr kö­zeli barátja — David Ferdinánd — hívta rr .g egyetlen fellépésre a 18 éves ifjú heg-'lű­­fenomént. Még vele volt édesapja is. Az első világháború kitörése után, mindezek ellenére, Rasputinnak köszönhe­tően, Auert is internálták, mint ellenséges állambeli idegent. Hasztalan volt az udvar és elsősorban a főhercegnő minden erőlkö­dése. A legfőbb Ochrana főnökének köz­benjárása sem használt: az ördögi Raspu­tinnak sikerült útjából félretennie a z r. i d ó „idegen állampolgárt.''Eltiltották a ;áti palotától, ahol annyiszor bűvölte el a jelen­voltakat istenáldotta tehetségével. Nyilván­valóan irigy volt rá az igézőén szép főher­cegnő miatt és a „zsidót''' sem tudta elvi­selni benne a bestiális „istenszolgája." (Folytatása 12. oldalon) A JÓ BOR ÉS A JÓ DAL HONÁBÓL INDULT EL

Next

/
Thumbnails
Contents