Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)
1985-04-05 / 4. szám
11 1985 április 5. NEWYORK» FIGYELŐ GALILI-GEMEINER ERVIN: EMLÉKEZÉS A FÖLDALATTI MUNKA HŐSEIRE SCHNAPP LEA: AZ ÖPERENCIÁN INNEN ÉS TŰL II. (Folytatás) RAOUL WALLENBERG A vészkorszakot Magyarországon túléltek közül ki ne emlékeznék az 1944 nyarán Budapestre került, nem egészen 32 éves diplomatára, aki mint harmadik közvetségi titkár érkezett azzal az eltökélt szándékkal, hogy zsidókat mentsen. Daniel sson követ mellé került mint „humanista attasé." E minőségében az ún. svéd „menlevelek" ezreivel mentette Pest zsidóságát azután, hogy a vidék zsidóinak oroszlánrészét már elnyelték Auschwitz gázkamrái. 1944 július 9-én érkezett Budapestre. A Gellért hegyen levő Gyopár u. 8. szám alatt székelő svéd követségen jelentkezett. Rövid pár hét alatt megszervezi a követség „B" osztályát - a diplomáciai szótárból hiányzó — ún. „humanitáriust osztályt. Soha jobbkor nem érkezhetett volna a mentőangyal képében megjelent fiatal Wallenberg, akinek erős fellépése és személyes bátorsága a legkritikusabb percekben is hatott a deportálás véghezvitelét biztosító kakastollas csendőrökkel szemben. Sokszor a vagonajtók mögül húzott ki elítélteket. Áldásos és életmentő munkája homlokterében a menlevelek s az ideiglenes útlevelek kiadása állottak. A svéd, német, spanyol és francia nyelven kibocsájtott ideiglenes útlevelek egyben svéd állampolgárságot is biztosítottak azok tulajdonosainak. Azután, hogy Wallenberg embermentő munkássága futótűzként teqedt el a halálra ítélt magyar zsidóság körében, a Gyopár utcai követség épülete már kicsinek bizonyult s így a szomszédos Minerva u.l/a. sz. villába kellett áthelyezni az újonnan kreált osztályt, ahol azután a Schutzpass-okat osztották. Wallemberg tevékenysége nem korlátozódott csupán követsége épületére. November 4-én megjelent a Dohány utcai nagytemplomban, ahová a sárga csillagos zsidókat terelték, majd a szónoki emelvényről jelentkezésre szólította fel a svéd útlevéllel rendelkezőket. Hasonlóképpen járt el a híres és ugyanakkor hírhedt téglagyárban is. Az elfogott gyerekek szabadonbocsájtása érdekében felkereste még a hírhedt Hain Pétert is (detektivfelügyelő,majd március 19 után a rendőrfőkapitányság polgári osztályának, továbbá az újonnan szervezett ÁLLAMBIZTONSÁGI RENDÉSZET vezetője, akit 1946-ban kivégeztek) annak oroszlánbarlangjában, a svábhegyi Majestic-ben. Lévai Jenő, a két évvel ezelőtt elhúnyt vészkorszak-kutató Raoul Wallenberg című könyvében többek között a következőket úja: — Wallenberg megkereste a megfelelő kapcsolatot báró Kemény Gábor külügyminiszter feleségéhez, báró Fuchs Erzsébethez, akit sikerült megnyernie ügyének. A félje életéért aggódó asszony igyekezett rábeszélni Kemény bárót Wallenberg kívánságának teljesítésére, amit Wallenberg ala posau ki is használt. -A Cholonban elhúnyt di. Breszlauer Áije-Lipót a szerkesztésünkben megjelent TANÚK VAGYUNK... című vészkorszakantologiában leírja Wallenberg embermentő munkásságának azt a részét, amikor a Budapest-Hegyeshalom-i országúton a biztos halál felé menetelő munkaszolgálatosok ezrei között saját maga is osztogatta a menleveleket. Wallenberg segítsége, de főleg bátorsága nélkül nem tudtunk volna életeket menteni, nem tudtuk volna a menlevelek további ezreit útközben szétosztani a halálmarsban résztvevőknek. Raoul Wallenberg helye a Népek Jámborainak díszes, de kisszámú galériájában van, - mondotta nekünk dr. Breszlauer, egykori ungvári, majd prágai, végül choloni ügyvéd, aki az Eichmann-per tanújaként a magyarországi mentőmunkáról — amelynek egyik résztvevője volt — és a hegy eshalmi halálmarsról vallott. * * * (Folytatjuk) TERJESSZE LAPUNKAT! FOGSOROK, KORONÁK ÉS HIDAK ÚJSZERŰ KÉSZÍTÉSE EGY NAP ALATT! ! ! Biztosítók tagjainak meghitelezését elfogadjuk Mindenfajta fog- és idegkezelés Fogadás előzetes megállapodás szerint vasárnaptól péntekig Beszélünk magyarul, jiddisül és oroszul DR . ROBERT ADLER fogorvos 5824 14th Avenue Brooklyn, N.Y. 11219 Tel.: (718) 436-8400/01 Alkalmasint igen. Valóban Úgy tűnik, hogy Boro Párk egy darab fcjldi paradicsom. Vallásos zsidók számára. Iskolák, jesivák, templo mok és jó párnosze. Az inyencfalatok eldorádója a lekóserebb kiadásban. Istenem — gondolom —, küldjél lé hozzájuk egy prófétát (hivatásos sliáchokkal itt nem mennél sokra), szólaltasd meg a szivüket, értelmüket, és küldjed el őket közénk, Izráelbe, hozzanak el hozzánk is egy kis „jidisk ajtót.” Előkerülnek évtizedek óta nem látott ismerősök, barátok. El vannak .amerikaiasodva’, mi meg persze ,,elizraelÍ3edtünk”. Hívom őket: jöjjenek haza. (önkéntes sliách lettem, ez most a rögeszmém?). „No way” — nem jön számításba. Túl jól megy a soruk. Mintha hallottuk, • átéltük volna ezt már valaha, valahol... Természetesen vanak kivételek, közöttük a vejünk és családja, akik életcéljukat valósították meg, amikor jesivákat, Talmud Tórát és Bet Ávotot létesítettek Erecben. Ők azonban a szabályerősitő kivételek. A boro-parki zsidók többségének szemében Boro Park maga Jeruzsálem. Meg is kérdem tőlük, hol van a Nyugati Faluk? Nem mondom, szép a zsidó élet errefelé ,de a költő szavait idézve — s ez. vonatkozik egész Ameriká ra: „Tán csodállak, ámde nem szeretlek;..” Hétköznap az egész Boro Park egy nagyvásár. Az üzletek egy részét szábra jorédok uralják, akik Izráelben azt sem tudták, mi fán terem a vallás. Most mind kapellit hord, sőt, mi majdnem több: iparkodik udvariasan bánni a vevővel. Elvégre itt a vevő az úr, és az Üzlet — üzlet, * Egy kis kóstoló New York Cityből. Rengeteg a bámulnivaló, és minden percért kár. Pár óra a Rockefeller Center épületcsoportjában — építészeti remekmű, egy teljes nap is kevés lenne hozzá. Száguldunk végig a múzeumokon, mintha kergetne a tatár.. A Metropolitain csodáli. Az ultra modern Solomon R. Guggenheim múzeum. Helyenként elbliccelek egy-két termet, emeletet, kicsit megpihenek. Meglátogatjuk természetesen a zsidó múzeumot is, amely most a nagymultu csehszlo vákiai zsidóság emlékének szenteli legnagyobb termeit. Megilletődve nézem a theresienstadti láger gyermekeinek rajzait... Telnek-mulnak a napok Amerikában. Illetve főleg New York Cityben. A kikötőben megtekint, hetők a második világháború hadihajói. Frissen festve, ragyogóra vixelve. Férjemet főleg a tech nikai remekművek érdeklik. Megcsodáljuk belülről az amerikai ha ditengerészet egyik (a negyvenes évek elején épült) óriási kórház* hajóját. Aztán a már „ókori” repülőgépeket. Közöttük Charles Lindbergh immár nevetséges^ nek tűnő monoplánját, amellyel 1927 májusában szólóban átrepülte az Atlanti Óceánt. New Yorktól Párizsig y*&n-stop. Körülsétálom ezt a rozogának tűnő tá kolmányt, miközben az elrabolt Lindbergh bébi jár az eszemben. Éjszakánként holtfáradtan térünk vissza Boro Park-i bázisunkra, Fifth Avenue. Az ötödik: Man hattan legelegánsabb sugárútja Autó és emberáradat, turisták tömege (sok az ivrit szó, főleg a Rockefeller Center közelében, ahol az El A1 székel). Az amerikai óriás olvasztókemence forrón, a helyszínen1 fajok és színek minden árnyalata és keveréke. (Láttunk egy „glatt kóser” — így a cégtábla — kínai vendéglőt is, bár nem az Ötödiken). Bámulom az üzletek és a világhírű nagyáruházak csillogó, éjszakai fényárban tündöklő kirakatait. Csodálatos panoráma az Empire Building tetőteraszáról. A kőrengeteg felett lelátni a kikötőbe, Amott a Radio City komplexuma, Lenn az utcán kémlelem az arcokat. Mintha Jacqueline Kennedy jönne szembe, ami alig való-* szinü. És vajon melyik ablak mögött búslakodik Greta Garbo? Koromfekete nörszök hófehér bé biket sétáltatnak. Rongyos részeg hevei- egy pádon a ragyogó Avenue kellős közepén. Különb# kontraszt — lefényképezem. Miközben mindenen ámúlokbámulok, majd elfelejtem, hogy; még hátra van a „shopping” —, a fek tte leves. Egy ilyen tengeren túli kirándulás elengedhetetlen kötelezettsége: ajándékokat ho*< ni és vinni. Hamar elő a rendem léseket! A bevásárláshoz, ha tudja az ember, kinek mi kell, nem kell sok fantázia, inkább az, amire Montecuccoünak volt szüksége: pénz, pénz és pénz. II. Nos, amiért tulajdonképpen jöttünk látogatóba Amerikába: az esküvő — egy ’álom? Manhattan egyik legelegánsabb szállodájában, a Sheratonban.) Minden, mi szem-száj ingere. A szakácsok raja a helyszínen varázsolja elő az inyencfalatokat, kívánság szerint, kínai,;1 olasz, magyar,, ^tb. módra. S mindez előétel csupán. Az álló-, büffének viszont az az előnye, hogy lehet csevegni a." barátokkal, rokonokkal. • A vacsoraasztalnál mindenkinek, szigorúan kijelölték a helyét aranybetüs névjegygyei, hetekkel előre megtervezett ültetési rendszerint., A háttérben halk zene. A lucullusi lakoma leírásához nincs elég tehetségem. . Másnap, az esküvőt tárgyalva, egyik ismerősöm megkérdezte, megcsódáltam-e a millió dollárt érő kris tálycsillárt a teremben? Nos, bevallom, észre sem vettem. — a vőlegény, Chájim, rokonszenves fiatalember, tanító. És tanító Mirjám, a bűbájos, 20 éves meny asszony is ,aki a'mult évben a jeruzsálemi Bét Jákov szeminárium hallgatója volt. A fiatal pár a leg esélyesebb álijja-jelölt, i akikkel amerikai;tartózkodásom alatt találkoztam. Halevájl'V Csütörtök veste népes kísérettel indultunk a Kennedy repülőtérre. Bucsuzáskor az amerikai bará tok tudni akarták, hogyan tetszett Amerika. Válaszként .megboldogult Dávid fiam egyik verséből idéztem: ■ Csak el'ne vémitsa a föld énekét a törtető, világ . robaja, nehogy szépsége rejtve apadjon el kőtömbök között egy- daltalan világban. (Folytatjuk)
