Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)
1985-12-06 / 15. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1985 december 6. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN SZIGETI JÓZSEF - A HEGEDŰSÖK HEGEDŰSE III. A MŰVÉSZ TÚLZOTTAN HÓDÍTÓ... Vázoltam már a Máramarossziget szegény negyedéhez tartozott, csaknem kizárólag zsidólakta Pacsirta utcában született és mostoha körülmények között.anyátlanul felcseperedett Szigeti Jóska, a világhírű Joseph Szigeti tündérmesének is beibe karrierjét. A szó legszorosabb értelmében — a A főváros és Magyarország „learatása" után a pelyhedző állú, de tarsolyában már a budapesti Zeneakadémia tanári oklevelével, sok művészi siker nimbuszával övezve. Szigeti Nyugateurópa legjelentősebb zenei központjaiban a nemzetközi hírnév szárnyain száguldott valamennyi világrész meghódítása felé. Az amerikai sajtó 1925 őszén már művészfejedelemként fogadta newyorki partraszállásakor, majd philadelphiai és a Carnegie Hall-beli debutja rendkívüli sikerét követően. Amerikában hamar emelkedett a kunyhótól a saját palotákig. Pélyafutása delelőjén a HEGEDŰSÖK HEGEDŰSE, illetve a MŰVÉSZET ARISZTOKRATÁJA jellemzéssel illetett Szigetit édesapja még az elemi iskola befejezése előtt magával vitte Budapestre. Szülővárosában és a körzetben óvódás korától szerepeltette apró hegedűjével égi ajándékát:a csodagyereket... parttól-partig ünnepelt hegedűvirtuoz rangjára. A dirigensek zenészeik, főleg szólistáik legszigorúbb kritikusai. Szigeti a legigényesebb karmesterek követelményeit is kielégítette. A legkiválóbb karmesterek, már európai korszakától kezdődően, előszeretettel választották hangversenyeik szóló hegedűséül. Ezek közé tartozott Ormándy Jenő, de ugyanígy: Walter Bruno, Serge Kusevitzki, Walter Darmrosch, Stokovski, Fritz Reiner, vagy Richard Strauss Salzburgba,! Szigeti még párisi korszakában a bolsevik forradalom elől menekült Wanda Ostrovskával házasságot kötött. Egyetlen leányuk, Irina a gyümölcse. Wanda röviddel férje előtt, közel félévszázados házasság után özvegyen hagyta. A Los Angeleshez közeli, kies fekvésű Palos Verdes félszigeten levő pazar villájukból a svájci Montreux-be költöztek,Wanda asszony már Szigeti nyugalombavonulása előtt is főleg svájci villájukban élt. A XX. század első fele talán legnagyobb hegedűművészének halála kedvenc üdülőhelyén — luzerni villájában következett be. Szigeti, akinek neve a legkifinomultabb zenével azonosul, nem a legharmonikusabb házaséletnek örvendett. Wanda aszszony kétségbeesetten féltékeny volt középmagas, karcsú, igen vonzó arcú, kitűnő megjelenésű művészférjére, akibe sok női rajongója szeretett bele... HAJÓN, VASÚTON - A FÖLD KÖRÜL PARTTÓL-PARTIG ÜNNEPELT MU VÉSZFEJEDELEM KIRAGADT SZEMELVÉNYEK A KORAI SAJTÓVISSZHANGBÓL Találomra kiragadunk néhány példát a hat évtizeddel ezelőtti amerikai sajtóvisszhangból Szigeti bemutatkozó vagy későbbi hangversenyeiről:- Szigeti egyike azon nagyon keveseknek, aki megérdemli, hogy Heifetz-cel és Fritz Kreislerrel egy lélegzet alatt említsük nevét... — idézzük a Chicago Daily Tribünéből. B.H. Haggin a The Nation című, egykor híres lapban: — A legnagyobb művész a hegedűsök között... — Glen Dillard Gunn, a Washington Times Herald hasábjain: - Minden bizonnyal a legnagyobb a kortársi hegedűművészek között... — Olin Downes a New York Times-ben, miután már évekkel korábbi newyorki, híres bemutatkozó teljesítményét az égig magasztalta:- Szigeti játéka minden szezonban növekszik jelentőségben. Finom klasszikus vonó, drámai érzékenység jellemzi. -KORA JOACHIM JA - KLASSZIKUS ÉS NÉPZENÉSZ KORUNK JOACHIMJ A- ként is tisztelték. Szigeti azzal érdemelte ki a 19. század szintén magyar-zsidó eredetű zenei nagyságával való összehasonlítást, hogy kiváló tehetséggel volt képes oly művészien előadni nem kizárólag a klasszikusokat, de mindenfajta népzenét, a magyar vagy cigány muzsikát, uganúgy, mint az orosz, vagy délamerikai dallamokat. Nem is beszélve a Máramarosban, szinte az anyatejjel együtt magába szívott, sajátságos jiddis folklore zamatjáról... A huszas évek derekán kezdett rendszeres oroszországi turnéi valóságos diadalutaknak bizonyultak. Maga Sztálin is megtapsolta az Amerikából érkezett vendégelőadót. Sőt, 1927-ben a Kreml megbízásából felajánlották Szigetinek a sok zenei hírességet is a világnak adott moszkvai Zeneakadémia igazgatói tisztét. Udvariasan elhárította a meghívást. A szovjet fővárosban létesített PERSIMPHANS-karnagy nélküli zenekar élén Szigeti szerepelt elsőnek. A Beethoven fesztivál szólistájaként is brillírozott. JUBILEUMI ÉS AZ EMLÉKHANGVERSENY - KIVÁLTSÁGOSAK SEREGSZEMLÉJE Szigeti 55 éves hegedűművészi karri erjéröl — ebből 35 Amerikában — sok kö tetre elegendő sajtó-bírálat" nyújt méltó képet. A szaklapok, magazinok, folyóiratok és a napisajtó beszámolói részben láthatóak voltak a Lincoln Center híres Music Library-ja kiállításán, 1973 februárjában - Szigeti elhalálozásának 10. évfordulóján. Az 1973 február 19-én a Carnegie Hall-ban lezajlott TRIBUTE TO SZIGETI emlékhangverseny ismételten a zenei világ nagyjai, szellemi, született és pénzarisztokrácia seregszemléjét is képezte. 1950 őszén, amikor Szigeti negyedszázados amerikai jubileumát ünnepelték e patinás zenecsarnokban, a művész könnyes szemekkel hajlongott vég nélkül tapsoló közönsége előtt. Ezúttal a rajongók sírtak... Olyan világhírességek léptek fel, mint Yehudi Menuchin, Issac Stern, a zongora billentyűin Szigeti veje, Nichita Megaroff remekelt. TERJESSZE LAPUNKAT! Szigeti igen hiányos iskolázottsága ellenére önképző módon oly műveltségre tett szert, hogy például a festőművészet, vagy irodalom s különböző intellektuális problémákról könnyedén, szórakoztatóan társalgott. Anyanyelvén és a németen kívül angolul és franciául is. Szeretett mesélni gyakori és hosszú kőrútjairól. Máraz 1931 - 33 évek alatt kétszer is megkerülte a földgolyót. A későbbi esztendők során még néhányszor koncertezett mind az öt kontinensen. A különböző bőrszínű zenerajongókat valósággal extázisba ejtette vagyont érő Stradivariusa húrjain. Többezer kilométeres útjain is csak a legritkábban vett igénybe légijáratokat. — Nem akartam - úgymond — túlhamar megérkezni. A síneken haladó vonat és a hajók számára kikapcsolódást, pihenést, váltakozó tájakat jelentettek. Kényelmes vasúti fülkében végezte levelezését is, kézírással. Világnagyságokkal, barátokkal és Wanda asszonnyal szorgalmasan levelezett. A WITH STRINGS ATTACHED című önéletrajzát is többnyire úton írta, kezeügyébe akadó lapokon. Évekig tartott, amíg elkészült vele. AZ EGÉSZ VILÁGON NÉPSZERŰSÍTETTE A HALADÓ ZENÉT Szigetit a legkiválóbb haladó szellemű zeneszerzők jó ómennek tekintették, ha elvállalta alkotásuk bemutatását. Ezért neki dedikálták ihletük termékét. Nem is csalódtak. Serge Prokofieff, a nagy szovjet komponista, akivel Szigeti még Párizsban barátkozott össze, D-Major Concerto-ját, leírhatatlan sikerrel, valamennyi világtájon népszerűsítette. A szerző hálás levélben mondott köszönetét Szigetinek: a legnagyobb zene-interpretálónak nevezte. A szintén magyar-zsidó Carl Flesch, maga is jónevű zeneművész, ON THE ART OF THE VIOLIN című művében írja: — Jövő nemzedékek Prokofieff Concertoját Szigeti interpretálásában követendő példának fogják tekinteni... — Ernest Bloch egy teljes esztendeig várt, amíg Szigeti elvállalhatta egyik főműve bemutatását és elragadtatott hangnemben dicsőítette Szigeti virtuozitását. MAGAS ÉS EXOTIKUS KITÜNTETÉSEK Hosszú volna felsorolni azokat, akik hasonló hangnemben fejezték ki hálájuk Szigetinek alkotásuk világsikeréért. Köztük volt Bartók, akinek 1940-es washingtoni, Szigetivel közös hangversenye kiemelkedő művészeti eseményt képezett. Hanglemeze századunk előadóművészetének egyik csodálatos dokumentuma marad. Szigeti Beethoven és Brahms koncertjét háromszor rögzítették lemezre. Hetvenévesen Szigeti még Bach muzsikájának állított emlékművet — idézzük egy nekrológból. Nemzedékek számára a Bach-zene bibliáját fogja képezni. Szigetit egyébként már fiatal kora óta elhalmozták magas kitüntetésekkel Francia-, Olaszországban, Belgiumban ésjónéhány más országban. Az idegenekkel szemben annak idején még hűvös Japánban a Jiji Shimpo arany medált tűztek a mellére. E magas kitüntetésben előtte csak a Déli Sarkot felfedezett Amundsen és a világhírű orosz balett-táncosnő. Ana Pavlova részesült az európaiak közül. Magyarországon az Érdemkereszt tiszti fokozatát kapta meg. A MAGYAR ZENE NAGYKÖVETE A VILÁGBAN Utoljára 76 éves korában látogatott Budapestre, 1968-ban. Már nem hegedűit a nyilvánosság előtt: előadássorozatot tartott a rádióban. Máramarossziget gettójából elindult Sachter-Szigeti József mindvégig nevének teljes súlyával propagálta a magyar zenét és annak mérhetetlen dicsőséget szerzett külföldön - főleg pedig Amerikában...
