Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-10-14 / 13. szám

NEWYORKI FIGYELŐ 1985 október 14. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN SZIGETI JÓZSEF - A HEGEDŰSÖK HEGEDŰSE A Máramarosszigetről származott és nemzetközileg is elismert hírességek hosszú, rangos listáján Elie Wiesel, a Nobel­­békedíj ma legesélyesebb jelöltje,nem a leg­első, akinek neve világviszonylatban is fo­galommá vált. Mintegy félévszázaddal meg­előzte őt — ha merőben más művészeti sí­kon és mentalitásban nemkülönben — a HEGEDŰSÖK HEGEDŰSE, ahogyan mér­tékadó szakemberek annak idején előszere­tettel illették Szigeti Józsefet, a huszadik század első fele három legnagyobb hegedű­­virtuózának tekintett művészek egyikét. A szülőváros nevét felvett zenemű­vész őstehetsége már apró gyermekkorában kezdett kibontakozni. AZ ANYÁTLANUL MARADT CSODAGYEREK MÁRAMAROSSZIGET LEGHÍRESEBB SZÜLÖTTJE Bár ő maga célszerűbbnek találta ön­magát Budapest szülöttének mondani, kar­rierje delelőjén New Yorkban megjelent életrajzában - s ezt az adatot enciklopédi­ák és más biográfiák is átvették -, az annak idején a legzsidóbbnak minősített magyar­­országi kisvárosban. Mára marosszigeten lát­ta meg először a napvilágot. A múlt század utolsó és jelen század első évtizedeiben több zsidó család megél­hetését — ha szerény keretek között is — a zene szolgáltatta a Tisza, Iza és Mára fo­lyók által határolt, természetes Szigeten - akárcsak az East és Harlem River, valamint a Hudson-torkolat övezi Manhattant. AZ IZAMENTI ZSIDÓ ZENÉSZFAMILIÁKRÓL Két muzsikus-család volt ismert az egykori monarchia legnagyobb kiterjedésű vármegyéjének határain túl is. Említésük sokakban idéz fel nosztalgikus emlékeket. A Steingisszer-család kitűnőnek tar­tott szórakoztató együttese a jazz és a népi tánczene közötti szünetekben komoly, sőt klasszikus zenei produkciókkal is szolgálta az igényes közönséget. A két világháború közötti időben tűnt fel. Távolabbi nagyvá­rosokban is kapott röv id ebb-hosszabb szer­ződést. Ilyenkor csak vendégszerepeit a ze­nekar szülővárosában, de éveken keresztül a helyi Korona-kávéház is megfizette a négy-öt férfi- és egyetlen nőtestvérből álló együttest. Megelőzte őket a Schaechter, illetve a velük sógorságban állott Gottlieb család. MAGYARORSZÁG LEGKELETIBB VÉG­VÁRA: Máramarossziget gyorsiramú ma­gyarosítása során előbbiből lett a Szigeti-, utóbbiból a Gál-család. Ennek egyik tagja rendőrtanácsosi rangig vitte a század elején. SMELKE CHOSZED ÉS LESZÁRMAZOTTAI A zenei tehetségek jegyében állt csa­lád leghíresebb sarja volt SZIGETI JÓSKA, ahogyan a falragaszok és lapok eredetileg reklámirozták, valamint a vészkorszak már­tírjává lett, ifjú Gál-fívérek. Már Párizsban voltak, „biztos úton"..a zenei Parnasszus legmagasabb ormai felé vezető kapaszkodó­kon. Főleg a magyarországi chaszidizmus úttörő korszakából figyelemreméltó háttér­re tekinthet vissza ezen ízig-vérig művész família. A családfőről, aki SmelkeChoszed néven vált ismeretessé, Schön Dezső: IS­TENKERESŐK A KÁRPÁTOK ALATT cí­mű történelmi regényében megkapó, színes képet nyújt. A chaszid-mozgalom egyik fá­radhatatlan előfutárja volt. A LUBLINI­­LÁTNOK csodarabbi irányította Újhelyre, a chászidok táborához csatlakozott R. Mó­zes Teitelbaum udvarába. A XVIII. század második felében Magyarországon még is­meretlen mozgalom úttörője, gyalog-utazó propagandistaként jelent meg Újhelyen. Smelke Choszed később a Teitelbaum rabbi dinasztia alapítójának fiát követte Ujhely­­ről Máramarosszigetre.ahol fia: Mechl-mar­­salik lakodalmi énekes-tréfacsinálóként boldogult a rabbi-udvar égisze alatt. Mechl­­marsalik fia, Hers Léb Gottlieb — a fentem­­lített zenészcsalád őse. INTERJÚM A 101 ÉVES PIONÍR LAPKIADÓVAL Hers Léb, aki cionista előfutár,héber, majd jiddis és magyar nyelvű lapszerkesz­tőként s még inkább apja mesterségét — marsaiik - művészi színvonalra emelt, messze földön ismert, történelmi személyi­ség külön ismertetést érdemel. Remélem, erre rövidesen sor kerül. Herzl előtt bon­totta ki a zsidó nemzeti újjászületés zászla­ját Máramarosban. Később Herzl Tivadarral személyes kapcsolatban állott. 101 esztendős korában, 1931 tava­szán Szigeten, egyik unokája szegényes la­­lakásán jobblétre szenderült író, költő és haladó úttörő volt legelső interjú-alanyom, alig pár héttel halála előtt, kezdő riporteri időszakomban. Elméje még működött, de teste már alig: siket és majdnem vak. Nehe­zen sikerült megérteni valóban érdekes visz­­szaemlékezéseit Herzl Tivadarral való bécsi találkozásáról, amelynek eredményeként héber betűs nyomdai felszerelést küldött neki Szigetre. Felidézte előttem üldözteté­sei, menekülései és többnyire siralmas meg­élhetési problémái sanyarú emlékeit. A be­szélgetés a kolozsvári Új Kelet hasábjain jelent meg. A fenti előzmények ismertetése után térjünk vissza a „kis Jóska", majd világhírű Szigeti József életregénye vázolásához. Szigeti József „beszivárgott" apa gyermeke volt. A múlt század hetvenes évei alatt három ifjú Schaechter-fívér mászta meg az Erdős-Kárpátok Szigetre vezető gyalogösvényeit. A három zenész Galíciá­ból érkezett a csodálatos panomárájú, ha­társzéli magyar városba. Adolf rövid idő után az egyik helyi zenekar első hegedűsévé emelkedett. Faktor Dórát vette nőül. E frigy egyetlen gyümölcse az 1892 szeptem­ber 5.-én Máramarosszigeten világrajött Szigeti József. Amint említettük, meggyő­zőbbnek tartotta később Budapest szülöt­tének vallani magát. A kis Jóska, még mielőtt beszélni tu­dott volna, már hegedűit. Legelső tanítója édesapja lett. Alig múlt el három éves, a már csodagyereknek ismert Jóskát édesany­ja árván hagyta. Az özvegyen maradt papa, amikor már eléggé jól bírta a magyar nyel­vet, felköltözött a fővárosba, ahol jobb megélhetési viszonyokat remélt. Végül egyetlen gyermeke hozta meg szerencséjét. SZIGETI JÓZSEF A HÁROM SCHAECHTER ZENÉSZ-FÍVÉR Szigeti József először 1947-ben New Yorkban megjelent WITH STRINGS AT­TACHED című, több nyelvre lefordított önéletrajzában — a magyar kiadás címe: ZENÉLŐ HŰROK - így ír gyerekkoráról: - Az óriástermetű, nagybőgős Bernét bácsim házában nevelkedtem, de jobban hegedülni Dezső bácsim tanított meg: a rövid, köpcös „öreg Schaechter." A zene­áldotta család pedagógusa. Ő csak a kizáró­lag tehetséges növendékek oktatását vállal­ta — bőven akadtak ilyenek a városban és környékén... — Az akkori filmek Pat és Patachon-jára emlékeztető testvérpárt nem egyszer láttam együtt a zsidó ünnepnapokon, a haladób­bak hitközsége, a Szefárd templom felé sietve. Nem volt még tíz esztendős a kis ze­nei csodagyerek, amikor édesapja érte jött és magával vitte Budapestre. Schaechter- Szigeti Adolf, a papa lett első menedzsere is. Alaposan kiaknázta a kínálkozott lehe­tőségeket. Gyakran vitte fiát fárasztó hang­­verseny-körútakra, ami részben tetszett az ambiciózus gyereknek. A kapzsi papa még egy nagyobb cirkuszhoz is elszerződtette, de neve kímélése céljából a S z u I á g i Jó­zsef művésznevet hirdettette. Mendelsohn koncerttel lépett fel a cirkuszi zenekar har­sány kíséretével, egy spanyol lovasmutat­vány és egy merész légtornász produkció között - említi egyik életrajzírója. ÉS A HÍRES PÁRTFOGÓK Szerencsés véletlen folytán összeke­rült Füst Milán kiváló magyar-zsidó íróval és költővel, aki csak pár évvel volt idősebb nála. Ez barátságot kötött a hiányos általá­nos műveltségű kis művésszel. Hosszú séták során tanítja, tankönyvekkel látja el, meg­ismerteti Petőfivel és Shakespeare-rel. A sé­ták szinte egyetemi jellegűek voltak. A jö­vendő világhíresség egyre többet tanul a magyar és világirodalom nagyjairól: képzett autodidaktává válik. Később a kis Jóskát Beregi Oszkár, a halhatatlan emlékű magyar-zsidó színmű­vész, a nők bálványa veszi pártfogásába. Ő szerezte meg Szigeti Józsefnek az első mes­terhegedűt — gyűjtés révén. Ebben az idő­szakban került Szigeti József Bartók Béla társaságába^Joachim József ajánlása folytán felfigyelt rá a nagy Hubay Jenő is, aki szár­nyai alá vette. Lévén a Zeneakadémia zsűri­jének elnöke, meghallgatása után nemcsak, hogy felvette, de saját, kizárólag legtehet­ségesebb tanítványaiból álló hegedűosztá­lyába osztotta be. MIVÉ LETT VOLNA, HA... Szigeti József tehát elindult a világ­hírnév felé vezető karrier útján. Mi lett volna belőle, ha akár fehér karszallagosan is, otthon marad ? Nyilván Petschauer Attila,Szerb Antal, Szép Ernő és sok-sok társának sorsa érte volna. Szigeti ugyanis karrierje és házassága folytán — ke­resztvíz alá állott. Szigeti József 1902-1905 között Hu­bay egyik kedvenc tanítványa. Még csak 13 esztendős, amikor elvégezte a Zeneakadé­miát. (Folytatása 12. oldalon) r —^---------­HEESSEN ELŐ LAPUNKRA! ATÜLKAPZSI PAPA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents