Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)
1985-10-14 / 13. szám
NEWYORKI FIGYELŐ 1985 október 14. iSajtószemle ~ A CSEND KIÁLTÁSA RAPPAPORT OTTÓ ÚJ KÖNYVÉRŐL H I D, TEL-AV1V 1985 Rendkívüli irodalmi eseményszámba megy Rappaport Ottó második gyűjteményes írásának megjelenése. A VAK SZEMTANÚ folytatásaként az újabb kötetismét az írónak az ÜJ KELET-ben sorozatosan megjelenő NAPLÓ-rovatából nyújt válogatott szemelvényeket. A mű ismertetésével kapcsolatban nem mulaszthatjuk el, hogy olyan, a zsidó nép égését általában, de a magyar zsidóságot különösképpen érintő, egyes kérdések vizsgálatába bocsájtkozzunk, amelyek Rappaport Ottó könyve megjelenésének külső kísérő körülményeiként jelentkeznek. A mű és szerzőjének magastalásával nem hisszük, hogy bírálói és egyben közéleti feladatunkat híven teljesítenők. Ismeretes az az álláspontunk, hogy a szerzőt a jelenkor kiemelkedő magyar és egyben magyar-zsidó újságírójának tarjuk. Világirodalmi fölényes tájékozottsága, a magyar irodalom rendkívüli ismerete csak egyik elismerésreméltó oldala Rappaportnak. Mindehhez az az egyéni stilus járul, amely egy őszintén érző, felzaklatott és megnyugodni nem tudó zsidó lélekből fakad, aki tollával a végsőkig megy el, hogy <■ meggyőződésénak, maga által vélt igazának olyan hangot adjon, amilyenre ő talán csak egyedül képes. Rappaport nem igénydheti, de nem is igényli, hogy mindenki egyetértsen vele. Ellenkezőleg, akkor érzi magát kielégültnek, ha a vele azonos színvonalon állók más álláspontot foglalnak el és vitatkoznak vele. Viszont kétségtelen, hogy nem könnyű vele vitatkozni, mert érvei főbekólintók és akárhogy is közelíti meg népünk sorskéidéseit, az ellenkező álláspontot képviselőknek is figyelembe kell venni érveit, amelyek mély talmudi felkészültségen, a hagyományok tökéletes ismeretén alapulnak. Viszont népünk annyira szektákra szaggatott, a mai közélet személyiségei oly mértékben képtelenek egyéni érzéseiket, törekvéseiket a közérdek javára háttérbe szorítani, hogy Rappaport Ottó nak számolni kell azzal az egyéni tragédiával, hogy műidig lesznek hívei és ellenségei egyaránt. Ezen az állapoton azonban - a köz érdekének előtérbe helyezésével — valahogyan segíteni kell. Rappaport vergődő lelke nem találhat megnyugvást anélkül, hogy közéletünkben meg ne teremtsük a béke állapotát. Ellenfeleinek pedig fel kell ismemiök, hogy Rappaport Ottó tollát abban a harcban, amdyet a magyar-zsidó erkölcsi örökség fennmaradásáért és a jövő nemzedékek számára való átmentéséért folytatnak, — nem nélkülözhetik. Ha az említett körülmények szem előtt tartásával olvassuk A CSEND KIÁLTÁSÁ-t, akkor az olvasó a békéért esdeklő fenti szavakat tökéletesen meg fogja érteni. A szerző, új műve mottójául Menachem Mendel, a kocki Rebbe szavait idézi: — Nincs egészebb dolog a világon, műit egy összetört szív, s nincs erősebb kiáltás, mint a csend kiáltása... -Amit a szerző ezzel mondani akar^zt kifejezi az azonos című írásában. A kocki Rebbe mondását a mártírok emlékezete kapcsán idézi és még alátámasztja a világirodalom teljesen másirányú gyöngyszemévd, mint Hamlet szavaival, aki az elbukás pDlanatában így szól:- Beszéld el ezt neki és műiden körülményt. Mi okozza — A többi, néma csend... — Rappaport életének középpontjában a mártírok emléke áll. S az az író, aki ezt a mondatot leírta: — Mert Tisá b'Ávot egyetlen végtelen vérfolyam köti össze Auschwitzcal. -, annak meg kell találnia megfelelő helyét abban a munkában, amely örökségünk megörökítését van hivatva szolgálni. Megrendeléseket kiadóhivatalunk készséggel továbbít. Folytatás a 2. oldalról m # Bnai Zion hírei America-Israel Friendship House 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 — Tel.: 725-1211 World Federation of Hungarian Jews Magyar Zsidók Yilágszövelsége — America-Israel Friendship House 136 East 39th Street, New York, N.Y. 1001G — Tel.: 683-5377 AVI ADLER KIÁLLÍTÁSA AZ IZRAELI HADIROKKANTAK JAVÁRA Avi Adler, nemzetközileg elismert festőművész, aki a fantasztikus realizmus bécsi iskolájának követője, az Amerika-Izrael Barátság Házának auditóriumában október 13 és 27 között, műveiből kiállítást tart a Beit Halochem amerikai barátai és a Bnai Zion Foundation gondozásában. A kiállítás tiszta jövedelme az izraeli hadirokkantak rehabilitációs centereinek javára fordul. A megnyitó fogadást október 13-án, vasárnap esti 7 órai kezdettel tartják közéleti személyiségek részvételével. A művész eddig Izrael és Európa legelőkelőbb képtáraiban tartott tárlatot, miután 1973 és 1977 között az izraeli hadseregben teljesített szolgálatot. Az Egyesült Államokban szintén voltak jelentős kiállításai, így a Brooklyn Museum-ban és az Art Expo keretében, valamint Washingtonban a Fox Hall Gallery-ben. A kiállítás hétfőtől csütörtöki napokon d.e. 10 óra - d.u. 4 óra között és ezen kívül csütörtöki napokon d.u. 5-8 óra között is nyitva lesz. 1985 NOVEMBER 10-ÉN VASÁRNAP Dl). 4:00 OKAKOR KOHL Kl WAGNER MIC,II SCHOOL SZINIIAZTEKMEBEN >20 LAST 7büi SIKI-ET (MANHATTAN) (a 2 ik. cs 3-ik Avenue kozott) ’’KACAGÓ TARKA TAVASZ.. . NOVEMBERBEN!** FELLEP: HALMAI IMRE A PESTI HUMOR KORONÁZATLAN KIRÁLYA! KELEN TIBOR KELEN GABY APATINI GYULA DUKÁSZ ANNA MAUTNER MIMI KEREKES GYÖRGYI ’’HUNGÁRIA NÉPTÁNC EGYÜTTES” MAGYAR KÁLMÁN ÉS JUDITH VEZETÉSÉVEL KONFERÁL: ZENEI RENDEZŐ: dr. GÁL ENDRE ZORÁNDY ZOLTÁN MEGNYITÓ: RÓTH CAROLE JEGYEK: $ 8.-, $ 10.-, $ 12.-, $ 14.ELÖVÉTEL: PÜSKI CORVIN, 251 E. 82.SI. T.: 879-8893 MOLNÁR UTAZÁSI IRODA, 245 E. 8I.SL Ti 535-3681 HAVAS NŐI FODRÁSZAT, 1545 2nd Av«. Tj 734-3900 GOLDSTEIN KÖNYVÜZLET, (718) 853-5708 — BÜFFÉ -Folytatás a 2. oldalról SOLARZ KÉPVISELŐ MAGYARORSZÁGON, BAKOS LAJOS MIOK-ALELNÖK NEW YORKBAN Stephen J. Solarz, az Egyesült Államok kongresszusának New York Államban megválasztott képviselő-tagja, nemrégiben tért haza magyarországi tanulmányútjárói, amelynek során a Magyar Izraeliták Országos Képviselete vezetőivel, valamint magasrangú kormányférfiakkal folytatott tárgyalásokat. Solarz képviselő látogatását a MIOK és a Magyar Zsidók Világszövetsége együttesen kezdeményezte. Elkísérte a képviselőt magyarországi útjára Keller László, a Világszövetség alelnöke is. A képviselő könnyek között helyezett el koszorút a magyar-zsidó mártiremlárművön és azt a pillanatot élete legemlékezetesebb és legmegindítóbb élményének minősítette. Solarz programmjában a Dohány és Dob utcai zsinagógák, a Hanna-étkező és az újonnan rendbehozott Csörsz utcai temető meglátogatása is szerepelt. Megtekintette a Zsidó Múzeumot és annak kertjében eltemetett mártírok sírjait is. A magyar zsidó közösség vezetőivel és számos közéleti és egyházi vezetővel folytatott megbeszélései során Solarz képviselő a magyar zsidó közösséget a mai világ egyik csodájának minősítette, amdy a hamuból támadt fel, hogy lüktető vallási életet teremtsen újra a megtizedelt zsidóságban. Solarz képviselő külön tárgyalást folytatott vezető kormányférfiakkal is, amelynek során a kormány részéről megismételték azon ígéretet, hogy a külföldön élő hívek által előteremtett dollárösszeggel azonos összeget fog a magyar kormány rendelkezésre bocsájtani a zsinagógák és temetők helyreállítására. Utóbbiakat nemzeti emlékműnek vagy emlékparkoknak fogják minősíteni. Látogatásának végeztével Solarz képviselő a magyar zsidóságtól emlékérmet kapott, munkásságának elismeréséül. A képviselő ígéretet tett, hogy az akció amerikai vezetőivel karöltve, fokozni fogja erőfeszítéseit a szükséges összegek előteremtése érdekében. Itt említjük meg, hogy Bakos Lajos, a MIOK alelnöke magánlátogatást tett New Yorkban, ahol alkalma volt találkozni ä Magyar Zsidók Világszövetsége egyes vezetőivel, az Aishel Avraham-öregotthon vezetőjével, Weiss Andorral, aki fontos munkásságot fejt ki a magyarországi temetők rendbehozatala érdekében, továbbá az öregotthont fenntartó, nagy zsinagóga főrabbijával és azon vallási csoportok vezetőivel, akik az egyes temetők helyreállítása terén végeznek fontos gyűjtőmunkát. Iciaz mese egy doktor bácsiró A doktor bácsit elhívták egy csillagos hazba. egy nagyon beteg. idős asszonyhoz. Megvizsgálta az Idős nénit, akinek a lánya megkérdezte a doktor bácsit, hogy mivel tartozik a vizsgálatért. „Jó asszony, mivel? — hiszen nektek sincs” — válaszolta a doktor bácsi, aki általában tegezni szokta betegeit. Ezután elment, de nemsokára visszajött, s hozott magával gyógvszercket, lisztet, cukrot és étolajat. Ez történt 11)44 novemberében Budapesten a VII- kerület. Dohány u. 77. bz. házban. A drága emlékű doktor bácsit dr. Apafin loáimak hívták. A fenti ignz mesét leírta Kosz-' tor Miklós. Az említett beteg uz akkor még menyasszonyom édesanyja volt. (ÍJJ ÉLET, Budapest)
