Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-08-26 / 11. szám

6 NEWYORKI FIGYELŐ 1985 augusztus 26. SZÉKELY MOLNÁR IMRE IRODALMI HAGYATÉKÁBÓL SERES GYULA (Stockholm): PÁRBAJ A NŐÉRT ANTISZEMITA PROPAGANDA AZ IZLÁM NEVÉBEN A legendás hírű Laki-Bakics mozgal­mas életéből kerültek elő ezek a mozaikok. Laki-Bakics már öreg ember volt, mikor én felkerültem Budapestre. Személyesen nem ismertem, de a fia Gábor, jóbarátom volt. A New York kávéház bohém társaságához ügy hozzátartozott hajdanában Laki-Bakics mint a mennyezethez Lotz Károly festmé­nye. A felesége, Judik Etel is állandó ven­dég volt a kávéházban. Kosztolányi Dezső­­né, Harmos Ilonka — volt színésznő, érde­kesen jellemzi: — Judik Etel, Karinthy későbbi fele­sége jóbarátnőm volt. Hogy müyen is volt a MESTER UTCA SÁPADT CSILLAGA ? Jegyzeteimből idézek: - Tompafényű bár­sonyszeme körül kék holdkaréj. Bőre, mint a tearózsa szirma, sötét haja számtalan gyű­rűbe bodorítva, mélyen hullott domború homlokába, habnyakába. Bánat és bánattal oly közel rokon kéj, illatszerfelhő és egy lila fátyol lengte körül... -Karinthy és Judik Etel egymásba sze­rettek. A fiatal író megszöktette a színész­nőt urától, a félelmetes erejű Laki-Bakics­­tól. Ettől kezdve Karinthy feltűnően kerül­te a nyilvános helyeket, mert félt találkozni Laki-Bakiccsal, aki megüzente neki, hogy ahányszor találkoznak, annyiszor veri meg. Karinthy bujkált előle,egyszer mégis — a legforgalmasabb délutáni órákban—egymás­ba szaladtak a Nemzeti Színház előtt. Erről a találkozásról Nádas Sándor, a Pesti Futár­ban, puritán egyszerűséggel, így számol be: — Laki-Bakics olyan dühvei támadt az így irtok ti - írójára, hogy annak el­akadt a szava és az ereiben megfagyott a vér. A találkozás emlékeit nyolc öltéssel varrták be a Rókus kórházban. — Karinthy a kellemetlen találkozáso­kat úgy kerülte el, hogy Judik Etellel már másnap elutazott Berlinbe. Gyors eltávo­zását eképp magyarázta barátainak: — Végtére senkisem várhatja el tőlem hogy agyonüttessem magam. -S csak évek múltán mert visszatérni Budapestre, mikor az ügyre már homály borult és Laki-Bakics haragja elpárolgott. Régi feljegyzések tanúskodnak arról, hogy Laki-Bakics Ady Endre társaságában is megfordult. Ady Endre és Léda között akkor dúlt legjobban a szerelem és az író csak pénzért járogatott haza Párizsból. A kiadók, mint ez köztudomású, nem siettek utána küldeni a pénzt, Adynak haza kellett jönni inkasszálni. Ilyenkor tömött erszény­nyel járt a pesti éjtszakai életben. A kis­kocsmák és a lokálok élete fellendült, mert Ady barátai ezeket a helyeket látogatták. Az egyik éjjel fiákért rendeltek a HÁROM HOLLÓ elé, hogy Budán, a reggelig nyitva­­tartó Délivasút Kávéházban fejezzék be a lumpolást. Alig fértek el a kocsiban. Laki- Bakics a kisülésen szorongott. Döcögött a fiáker s egyszerre csak arra lett figyelmes, hogy az Ady mellett ülő jóbarát — ismert író —, akinek a nevét kegyeletből én sem említem meg - az egyik kezével átölte a költőt, mintha nagyon el lenne érzékenyül­­ve, közben azonban a másik kezével ki­emelte Ady zsebéből a pénztárcát. Laki-KÉR/UK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA Bakics egy pillanat alatt megtalálta a leg­­ülőbb megoldást. Ha leleplezi a tettest,aki egyik legjobb írónk volt, országos botrányt kavar fel és ez semmiesetre sem előnyös, amiért is egy határozott mozdulattal csuk­lón ragadta az írónak azt a kezét, amelyben a pénztárca volt. Az író Laki-Bakics erős szorításától felszisszent és kiejtette kezéből a tárcát. Laki-Bakics lehajolt érte, felvette és figyelmes kedvességgel átnyújtotta Ady­nak. — Drága barátom, vigyázz egy kicsit jobban a pénzedre. A kocsi kirázta a zse­bedből. Még jó, hogy észrevettem, mielőtt kiesett volna a fiákerből. — Ady megölelte Laki-Bakicsot:- Az egész vagyonom ebben a pénz­tárcában van. Enélkül visszamehettem vol­na éhezni Párizsba. Köszönöm, hogy meg­mentetted... — Nem is tudta Ady, hogy mennyire igazat mondott. Laki-Bakics nem megtalál­ta, hanem megmentette a pénzét... Ez a kisportolt atléta imádta a zenét, állandó bérlete volt az Operaházba. Történt pedig, hogy a BAJAZZÓK előadása után az előcsarnokban, a nagy tolongás közepet­te észreveszi, hogy hátul, a farzsebe körül valaki finoman kaparászik. Villámgyors mozdulattal hátranyúlt és elkapta az ügyet­len zsebtolvajt. — Mit csináljak most magával ? — förmedt rá -hogy a fene vitte volna el ! Át kell, hogy adjam a rendőrnek. -A zsebtolvaj rimánkodni kezdett: — Három gyermekem van, nagyságos uram, éhezünk. — Laki-Bakics nem dőlt be a könyör­gésnek, mert első pillantásra látta, hogy a tolvaj hazudik. Inkáb festett stricinek, se­lyemfiúnak, mint nős embernek. Laki-Ba­kics nem is csalódott feltevésében, mert pár lépésnyire a tolvajtól ott állt falazója, egy szép éjtszakai pillangó. A női ösztön meg­érzi a veszedelmet:sejtetteJiogy Laki-Baki­csot nem lehet meghatni szívhezszóló mesé­vel. Mindenre elszántan közbelépett. — Engem nézzen uram, eressze el a barátomat és tegyen velem azt, amit akar.­Laki-Bakics az erős emberek humo­rával egyezséget ajánlott:- Nem szeretek én rendőrségre járni, magára nézve pedig a feljelentés nagyon szomorú következményekkel járhat. Maga nem egy kezdő, hanem visszaeső gazember. Rovottmúltú..egy pár évre bizonyosan le­­kasztniznák. Vagy kap két pofont, vagy átadom a rendőrnek. -- Mindenre hajlandó vagyok uram - és széttárta kezét a tolvaj. Kimentek az árkádok alá és megvár­ták ,míg mindenki el távozik Alikor a lámpák fénye is kialudt, Laki-Bakics odavitte a tol­vajt az oroszlántestű kő-nőhöz, a szfinksz­­hez. Egy roppant csattanás reszkettette meg a levegőt. Laki-Bakics lehúzta az első pofont. A zsebtolvaj megfordult a tengelye körül, belekapaszkodott a kő-nőbe és fel ordított:- Uram,ne tovább, hívja a rendőr­séget ! — Lapunkban szívesen adunk he­lyei közérdekű vagy érdekes frisok* rak. Nem közölt .kéziratokat nem küldünk vissza. Az utóbbi napokban nagyon csúnya antiszemita botrány foglalkoztatta a svéd közvéleményt, főleg azért, mert az a svéd állam égisze alatt jött létre, mégpedig arab rendezésben. A stockhomi Állami Történelmi Mú­zeum gyakran rendez történelmű hátterű kiállításokat. Mintegy 15 évvel ezelőtt Yi­­gal Yadin is itt rendezte meg az emlékeze­tes MASSADA-kiállítást. Ezúttal az Izlám­­ra került sor. ők csináltak kiállítást min­denféle több száz éves holmikból és köny­vekből. Ennek a múzeumnak — mint min­den hasonlónak —van egy könyvállványa is, ahol idevágó irodalmat árúsitanak. így ter­mészetesen aktuális izlám irodalom is he­lyet talált itt. De általános megrökönyödés­re ott helyet kapott egy könyv is, amely­nek cime: JEWISH CONSPIRACY. THE PROTOLCS OF THE LEARNED ELDERS OF ZION. Kinyomatott 1983-ban Malay­siában. Ez a könyv, vagyis Cion bölcseinek jegyzőkönyvei — hamisítvány, amely azt taglalja, hogy vezető zsidók titkos gyűlése­ken konspirálnak, hogy megkaparintsák a vüág vezetését. Ez a könyv a századforduló­tól, de különösen a huszas évektől 1945-ig, Hitler haláláig „bizonyítékul" szolgált a zsidók „összeesküvésére.." Ez adta a nácik­nak az ideológiai alapot hatmillió zsidó el­pusztítására. S ezt most nyíltan árúsítják a svéd állami múzeumban. Érdemes visszapillantást vetni a könyv létrejöttére. 1921-ben Phü Graves a londoni TIMES-ben leleplezte a könyv egész hátterét. Több híres perben, többek között a svájci Bem-ben 1934-ben a tör­vényszék megállapította, hogy a könyv dur­va hamisítvány és büntetést szabott ki ki­adójára. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a könyvet egy ismeretlen szerző a cári tit­­kosrendőrség^z Ochrana megbízásából írta, hogy ezzel befolyásolják II. Miklós cárt a zsidók ellen. A szerzőnek egyszerű dolga volt, mert 1864-ben egy francia pamflet je­lent meg Maurice Joly tollából: Párbeszéd a pokolban Macchiavelli és Montesquieu között címen. Ez III. Napoleon és rezsimje ellen irányult, kifigurázva az uralkodó cen­zúrát. Az Ochrana a pamflettet másolta le Napóleont egyszerűen kicserélték zsidókra, míg Franciaországot zsidó világhatalomra cserélték fel. Ez a pamflet ismeretlen volt 1919-ig. Csak ekkor kezdte meg „diadal "-útját a vi­lágban. Rengeteg nyelvre fordították le és milliós példányszámban fogyott. Ez volt az antiszemitizmus bibliája. A háború után számos arab országban bukkant fel és első­sorban Saudi Arabia hivatkozott erre, mint bizonyítékraJiogy Izraelt elkeli pusztítani. De más antiszemita rezsimek is kihasznál­ták a Cion bölcsei-t, mint Argentina, amely erre hivatkozott az ellenzék, a baloldal és intellektuellek elleni hajtóvadászatában. Most tehát a Cion Bölcsei a stockhol­mi Történelmi Múzeumban ismét „szalon­képes" lett. Egy rajz az új kiadásban bemu­tatja, hogy a zsidó kígyó miként nyeli el az egész Közelkeletet Kairótól Bagdadig. Az előszó közli, hogy a bolsevisták-miként hozták létre 1917-ben forradalmukat. Az előszó szerint ez a zsidók műve volt. Ezen­kívül most a zsidók „felvonulnak az izlám elleni ravaszsággal és fegyvreikkel. Végső céljuk bekeríteni az izlám világot, de Allah segítségével majd változtatunk e terven. Becsületbeli kötelesség szent háborút hir­detni a zsidók ellen. - Vagyis az arabok a svéd adófizetők pénzén fenntartott Törté­nelmi Múzeum közreműködésével „szent háborút" hirdetnek a zsidók ellen. A mú­zeum igazgatóját Olov Isaakson-nak hívják és azzal mentegetődzik, hogy őt is félreve­zették és a könyvet bevonták az eladási sarokból. Az itteni Arab Szövetség egyik szó­szólója pedig kijelenti, hogy „nincs ok tilta­kozni a könyv ellen, ameddig nincs meg­tiltva azt forgalomba hozni. Ezen kívül magam is olvastam néhány részletet a könyvből és az megegyezik a valósággal, de inkább arab nyelven szeretném olvasni, hogy érdemben is véleményt mondhassak."­Most Olov Isaksson igazgató ugyan állást foglal a Cion Bölcsei ellen és azt „po­litikai propagandának" nevezi. Más szavak­kal az, ami tápot adott a zsidó vészkorszak­nak, az egyszerű „politikai propaganda", mint egy választási brosúra. Ugyanekkor a Történelmi Múzeum kihozott egy írást Olov Isaksson előszavával. Ennek címe: TA­LÁLKOZÁS AZ ARABVILÁGGAL. Az ARABSZÖVETSÉG-fejezet felsorolja en­nek tagállamait. Itt a következő is találha­tó: - Palesztina. Terület: 28.468 km. Fon­tosabb városai: Al-Quds (Jeruzsálem), Beith Lahm, Ramallah, Gaza, Haifa. Palesztinek száma: 4,000,000 lakosság. — Palesztina tehát ezek szerint egy „tagállam." Annak ellenére, hogy ilyen ne­vű állam nincs és ennek a „tagállaminak a térképén Tel Aviv sincs rajta, vagyis talán ez a város is csak fikció. így fest egy durva hamisítvány az Arabszövetség és a Törté­nelmi Múzeum tálalásában, ellenjegyezve, mint „politikai propaganda" a múzeum igazgatója által. Ez az arab antiszemita propaganda erős hullámokat vert fel a svéd közvéle­ményben. A polgári pártok vezetői mélyen elítélték a történteket, ám a Palme-kor­­mány, amely felelős a Történelmi Múzeum működéséért meg sem mukkant. A Palme­­kormány egy női miniszter kivételével a legkétszínűbb magatartást tanúsítja Izrael­lel szemben mind az UNO-ban, mind egyéb területen. Ez magyarázható azzal is, hogy Olof Palme barátai közé sorolhatja mind Arafátot, mind Gadafit. Stréberkedése ré­vén kicsikart magának egy UNO-megbízást, hogy békét közvetítsen Irán és Irák között. Iránban történt látogatása után tette azt a ma már szállóigévé vált kijelentését, hogy: - Irán példás pedantériával építi fel a de­mokráciát. — Ezt a mondását ma is min­denki a szemébe vágja. Mindenesetre a jogi hatóságok több érdeklődést mutatnak az ügyben, mert a Cion Bölcseinek terjesztése kimeríti a faji úszítás kritériumát. Ezért pedig büntető eljárás várható. *•000000000000000000000000000 Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 20 dollár díját C7T C3 csekkben mellékelem kérem számlázni N-év Cím-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents