Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)
1985-08-08 / 10. szám
1985 augusztus 8. NEWYORKI FIGYELŐ SIMON TIBOR: FELLEBBEZÉS „JOB LÁZA DA SA " PERÉBEN - Egy magyar vészkorszak-film tanulságai -(Befejező rész) Nem vitatom, hogy Gyöngyössy Imrét és kollektíváját a film megalkotásában becsületes, jószándékú törekvések vezették. Kár, hogy a magyar nemzet történetének legszörnyűbb esztendejében a magyar falut az események ingoványában meg sem találtuk. A lázadó Jób figurája, a legjobb szándék mellett is hibás, elrajzolt. A magyar Holocaust évében ilyen „heroizált" zsidó típus nem is létezhetett. így történik aztán, hogy a filmíró gyermekkori élményanyagához nem az akkori magyar valóság nyújtja a történeti hátteret, hanem a mesélő képzeletvilága, ihlete, művészi attitűdje. Ha ezt a produkciót hitelesnek fogadjuk el, egész vallásfilozófiánk, a zsidó hagyomány tisztelete és gyakorlata ellen követünk el merényletet. Fogalmam sincs, milyen indítékok, zsidó vallásetikai meggondolás, vagy éppen egy hibásan értelmezett humánum vezette a film alkotóit a bibliai Jobbal való szinonimához, amely így az isteni ítélet antitézisét és nem az igazolását nyújtja és így a magyar Jób soha nem részesülhet az Isteni Kegyelemben. Lehangoló, fájdalmas út ez, amely-egy olyan világba vezet, amely súlyosan vét a zsidó Hit magas morálja, hűsége és parancsa ellen. Megfoghatatlan anakronizmusai és paradoxai nem csak a film amúgy is laza, széteső cselekményét futtatja zátonyra, de a bűnök és bűnösök elködösítésével hazug képet fest a falusi magyar táj és valóság szépségéről. A film és annak írója tulajdonképpen maga felett ítélkezik, amikor egy önéletrajzi fejezet ürügyén valamilyen sajnálatrohamba esett és ki nem mondottan arra utalt, hogy a két felekezet közötti megértés örökmúltú és örökérvényű marad, ha a vérszomjas náci csendőrök azt meg nem zavarják. És itt nem kívántam ironizálni. Veszélyes kanyar felé közeledünk, jól fogózkodjunk meg. Gyöngyössy Imre és munkatársai, a JÓB LÁZADÁSA forgatása előtt bizonyára meghallgatták a magyar vészkorszak-kutatás és a zsidó vallástudomány művelőit, szakembereit. Bizonyára felvételezték a magyar falu demográfiáját, az ott letelepedett zsidóság súlyát, befolyását, térfoglalását, magatartását és jellemét. Éppen ezért érthetetlen számomra, hogy a számos tanácsadó mellett elsikkadt a lényeg, vagyis a falu magyar és zsidó lakosságának társadalmi kapcsolata, annak reális felmérése hat évtizeddel a tiszaeszlári per után, amely nemcsak a magyar falvak vérvádra való hajlamosságát oltotta be a primitiv paraszti agyakba, de az akkor magyar társadalmat is megosztotta, amely az egész kultúrvilágot megrendítette. De a falu zsidógyűlöletének ezeréves hagyománya van, ez a magyar oknyomozó történelemben pontosan fellelhető és követhető. így tehát arra a kérdésre, hogyan viszonyult a magyar falu jámbor népe a gyér számú zsidó lakossághoz 1944-ben, szabadjon kérdéssel válaszolnom: Hol volt egy szénapadlás, egy tehénistálló, egy csűr, egy fészer, éléskamra vagy borpince, - vagy éppen Isten szabad ege a kukoricásban, szénakazalban, vagy a közeli erdőben, ahol nem is egy férfit, hanem egy beteg öregasszonyt, vagy egy vajúdás előtt álló zsidó anyát a szelíd, jóságos magyar falusi nép elrejtett volna a gyilkosok elől? A film alkotói legalább úgy tudják,mint én, hogy a magyar Holocaust le{£>itangabb éveiben, lengyel, cseh, szerb és bolgár falvak egyszerű parasztjai miként mentettek a gettókból, a lágerekből szökött zsidókat, a legsúlyosabb kockázat vállalásával, a biztos pusztulás elől. Ezzel szemben nem egy falu zsinagógája,imaháza vált porrá, falusi szatócsboltok közprédává, zsidó otthonok, holmik jogos magyar tulajdonná. Ez lett volna a magyar falu realista ábrázolása, a vasárnapi papi hálaszózat, a templomi harangzúgás fortissimoja, a kocsmákból kiszűrődő danás talpalávaló zenebonája, igazi mámoros, ricsajos mulatság kivüágos kivirradtig a zsidómentés magyar rónaságon. Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország ! De Jób lázadása írógárdája azt a lehetőséget végzetesen elmulasztotta. De tartozunk az igazságnak néhány olyan pozitívummal is, ami, ha nem is kapcsolódik szervezsen a Jób-per anyagához, komoly figyelmet érdemel, nem kívánom azt elhallgatni. Magyarországon az utóbbi évek során egy bíztató erjedési folyamatnak vagyunk tanúi. A sajtóban, a mozivásznon, a TV képernyőjén, egyre sűrűbben, a vészkorszak világos, egyértelmű kiértékelését tapasztalhatjuk. Egy keresztény magyar író ezt írja: — Mindnyájunkban, akik akkor éltünk, van egy bizonyosfajta bűntudat,abban is, aki „csak" tűrte, abban is, aki csak „nézte." — Egy másik magyar publicista kérdi: — Hol volt a magyar nép mentőmozgalma ? Az illegális tevékenység ? Ellenállás ? — Egy harmadik magyar történész tanulmányából idézek: - A vidéki magyar zsidóság szörnyűséges elhurcolását magyar tisztviselők intézték, csendőri segédlettel. Rekordteljesítményt értek el, mert alig egy hónap leforgása alatt 437 ezer vidéki, városi és falusi zsidót kergettek a haláltáborokba. A lázas sietség még az SS-Kommandót is meglepte. — Dokumentumregényekben már nyíltan a magyar város és falu népének konspirativ tevékenységéről, a zsidók elleni provokáció- és besúgóhálózatról is olvashatunk. Zord, kegyetlen világ. Kötelességemnek tartom ezen a helyen is regisztrálni, hogy a múlt évben mind Haifán, mind Budapesten, a vészkorszaktudomány legélesebb művelői, akadémiai szinten folytattak komoly eszmecseréket, amelyeken nemcsak a nácibérenc magyar kormányok és hivatalok bűneiről, de a magyar nép felelősségéről is jelentős megállapítások hangzottak el. Az akta nincs lezárva. A dialógus még folyik. Konklúzió: A Jób lázadása című filmet a magam részéről súlyosan elmarasztalom. A film Magyarország történetének legvéresebb fejezetéhez rögzítődik s ebben a kérdésben nincs helye semmilyen kompromisszumnak, jóhiszemű tévedésnek vagy ferde idealizálásnak. Magyarország történetéből ez az iszonyatos korszak soha nem lesz kitörölhető, kiirtható, kigyomlálható. Fájó, hogy egy aljaréteg üyen könnyen, vidáman vehette át a hatalmat és még fájóbb,hogy az őrület paroxizmusában milliókká dagadt és szolganéppé süllyedt egy állítólagos kultúmemzet, amely öncéllá tette a szabad rablás és gyilkolás princípiumát. Ez volt az 1944. esztendő evangéliuma, amit nekünk, magyar anyanyelvű zsidóknak soha nem szabad elfelejteni. Minden olyan alkotás, amely századunk e legtragikusabb és legsodróbberejű témaköréhez nyúl, bumeránggá változhat, ha annak szerzője, jelen esetben filmírójarendezője, bármilyen jó szándéktól vezettetve, olyan filmet gyárt, ami megkerüli az igazságot és elkendőzi, fellazítja a történeti valóságot. Hogy aztán a Jób-film, mint vallási koncepció, az egész filmszalagot a szép és jó zsidónak a kedves keresztény gyermek iránti apa-fiú érzelmeinek a kihangsúlyozására fordítja, nemcsak, mint „lázadás' abszurd, de olyan zavaros vizeken evez, amely örvénnyel fenyeget és így egész liturgiánk görbe tükrét kapjuk. Ez pedig fájdalmas következtetésre int. A vészkorszak-irodalom, amelynek határai beláthatatlanok, mint maga a kor, amelyben éltünk és amelynek iszonyata még ma is értelmünk perifériáin tántorog, tébolyító. Éppen ezért a vészkorszak filmjének is egyetlen kritériuma: a hitelessége valóság könyörtelen ábrázolása. Ha a film szemlélője ezt csak felületesen fogja fel, vagy nem érzi, akkor az alkotásban, az alkotójában és nem a nézőben van a hiba. Aggódom — és kiüt rajtam a veríték. Fellebbezésemet alátámasztandó, — hogy a vészkorszakot hitelesen jelenítő produkciónak földrengésszerű hatása is lehet, — példa erre a nyugati rendezésben, 1982-ben bemutatott HOLOCAUST című film, amit folytatásokban az izraeli televízió is közvetített. A film bejárta az egész világot, hatása nemcsak a mi eufóriás nemzedékünket kerítette hatalmába, de a film történetében példanélküli lelki válságot, pánikot, traumát okozott. Milliószámra tiltakoztak jószándékú emberek, többségük háborúutáni generáció, keresztények és zsidók, nemcsak a mai német kormányok címére küldött levelekben, de saját vezetőiket is, alappal, vagy alap nélkül, a legkeményebb vádakkaj illették. Szidalmazták az írástudókat, i tudomány művelőit, az egyházak apostola it a népirtás szörnyűségei miatt, amit csak a film megtekintése után értettek meg a maga diabolikus valóságában. Csak a Vatikán címére több tízezei levél futott be, a pápákat az Apokalipszis lovagjainak,a népirtók cinkosainak nevezve Depressziós betegekkel teltek megakórhá zak, számos öngyilkossági esetet jegyeztek fel, túlnyomórészt keresztény fiatalok akik a film hatására értelmetlennek találták az életet, ilyen bűnös örökséget nem bírtak elviselni. Hangsúlyozom, semmilyen összeha Isonlítási szándék nem vezetett,hogy száza idunk e rendkívüli, kihatásaiban felmérhe i tetlen filmalkotását a Jób lázadásá-val bár müyen párhuzamba hozzam. A különbsé) még csülagászati fogalmakban is nehezei lenne kifejezhető. Itt kizárólag a filmművé szét meglepő, sodróerejű, gátakat felszakítc dokumentáris energiáira kívántam rámutat ni, különösen, ha az a valóságábrázolás szi i gorú normáit követi. A Jób-film írója a valóságábrázolá; kötelező normái helyett, műiden jó inten ciója mellett, egy olyan hamis Jób-komp lexumba esett, amin a könnyfakasztó sztor mitsem segít, menthetetlenül a negativ pó lus felé mutat és értelmi zavarokat okoz nemcsupán a zsidó tragédia megítélésében de az akkori magyar nemzeti koncepcic kifejezésében is. Mint szerény tollforgató mindig azt vallottam, hogy az élet csak akkor ér valamit, ha nem rejted magadba érzelmeidet és indulataidat, ha igényedet magaddal és embertársaddal szemben a legmagasabb mércére állítod. Ha szembenézel és kimondod a meztelen igazságot. Így lett a Jób lázadásából Jób árulása — és hogy beérkeztünk a legveszélyesebb kanyarba, — suttogva mondom: újra átfut rajtam a láger hidege — és félni kezdek. Félek. Félek. (Tel Aviv, 1985 március 19.) *mö , ÍM HM 3 SXAUNYOJN. DR. KRAUSZ FÜLÖP fordításban és magyarázataival_________ MIRJAM magyar imakönyv ismét KAPHATÓ! ZSOLTÁROK KÖNYVE magyarul és hébeiül MAGYAR CENE-RENE, vallási olvasókönyv, asszonyok részére, magyarul! M. GOLDSTEIN 441M*k Am», Brt»kfra, Ff.Y. 112*4 Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 20 dollár diját a csekkben mellékelem p-s kérem számlázni Cím Hirdessen lapunkban KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA
