Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)
1985-01-18 / 1. szám
NEWYORKI FIGYELŐ 11 1985 január 18. JACK HAHN: A VÉR NEM VÁLIK VÍZZÉ SZÁZHUSZONHATODIK FEJEZET Az a becsületes ember, aki csak akkor tesz rosszat, ha haszna van belőle. 1959 júniusában Naliék könnyes szemmel elbúcsúztak Bellától, Freddytől és a többi igazi és hamis baráttól. Nali még dr. Hammemek is salomot mondott, miután kétszer fizette ki 1958-as adóját és háromszor a kiutazási engedélyét, mert dr. Hammer így akarta és azzal magyarázta, hogy: - Te Amerikába akarsz jutni, tehát fizetni fogsz.-----Én fizetek — felelte Nali - s egyúttal köszönöm neked, hogy átsegítesz az amerikai első hónapok nehézségein, mert nem lehet olyan rossz a sorsom, hogy honvágyam legyen, mert rád fogok gondolni. — Úri 14, Ari 10, lián 7 éves volt amikor a Christopher Columbus befutott a newyorki kikötőbe. A gyerekek csodálkozva nézték a magas házakat. Nali összehívta a futballcsapatot: — Gyerekek, nem lehet tudni, itt maradunk-e vagy visszamegyünk Erecbe. Amíg itt maradunk azonban, kérdezem, akartok-e boldogok lenni ? -— Igen — felelte a csapat. — Akkor ne felejtsétek el, bennünket senki sem hívott, még az elnök, Mr. Eisenhower sem, aki finom úriember. Tehát minél kevesebbet kifogásoltok, annál boldogabbak lesztek. — A kikötőben Betty várta őket, aki az év elején ismeretlenül jelentkezett Bnai Brak-ban azzal, hogy Edith másodunokatestvérének harmadik unokahúga. Látogatóba jött húgához és üzenetet hozott Edith mamájától, aki kérte, hogy látogassa meg őket. összebarátkoztak. Nali átadott neki 200 dollárt, amit a feketepiacon vásárolt azzal, hogy ha megkapja a kiutazási engedélyt, Betty béreljen lakást nekik két hónapra. Betty örömmel újságolta, hogy a Drucker-család lakását sikerült megszereznie, mert azoknak hoteljük van a Catskills-ben és ott tartózkodnak nyáron. Néhány perc után Betty elbúcsúzott. Nali megállt az ablak előtt. Edith Nali kezét kereste: - Nali, ne félj, minden jó lesz...- mondta halkan, a síráshoz közel. Nali másnap felhívta Mishát, akivel egy ízben hat hónapon át játszott Erecben és aki már 9 hónapja élt Amerikában, ahonnan lelkes leveleket küldött barátainak. - Először is — mondta Misha dühösen - zenészt nem ébresztenek fel reggel 10-kor, másodszor hat hónapig kell, hogy itt légy ahhoz, hogy bejuss a Local 802. zenész-szervezetbe. \all tudta, hogy sem Eisenhower elnök, sem Misha nem hívta Amerikába, de Mishát — leírta. Három nap telt el és Nali shipping clerk lett a Fifth Avenue és 38. utca sarkán levő Linen by Vera cégnél ,50 dollár heti fizetéssel, amiből 2.50 dollár adóra, 2.50 dollár a mindennapi subway-ra ment el. Nali halálosan fáradt volt a 8 órai napi nehéz munkától és a 35 perces subway-n való álldogálástól, mégis a vacsora után sétálni hívta Edithet. — Drágám, te fáradt vagy. -— Szavamat adom, nem vagy de fáradt. Furcsa ország ez az Amerika. A rendőr uniformisa úgy fest, mint egy tábornoké, a házmestert superintendant-nek hívják, ami úgy hangzik, mint gimnáziumi igazgató, az én titulusom pedig, mintha hajón lenne fontos munkám... — — Nali, nagyon szeretlek - mondta Edith és ránézett gyönyörű kék szemével. — Tudom és azért nem félek a jövőtől. Hálás vagyok Amerikának és tudom, hogy megvalósul legszebb álmom. —-Miaz? -— Hogy te boldogan örefedjél meg gyerekeid körében. — A vasárnapi séta során a Fort Tiyon parkban jártak. — Hogy volt szíve 20 év után Erecet elhagyni ? - kérdezték az ott ülő amerikai cionisták, majd hozzátették, a három gyereket figyelve: - három zsidó katona. -Nali megkérdezte: - A kérdést szépen vagy gorombán tették fel ?-----Természetesen szépen.------A fiamnak asztmája volt és az orvos levegőváltozást ajánlott.-----A rossz newyorki levegő segít ?-----Fiam asztmája majdnem teljesen eltűnt. -A többiek a goromba választ is szerették volna hallani. Nali ezt mondta: - A katonaságnál mindenkinek négy órahosszat kellett őrségben állnia, utána bemehetett a jól fűtött házba és a másik katona állt őrt. Én 20 évig voltam Erecben, most magán a sor. —- Hogy te boldogan öregedjél meg gyerekeid körében. -SZÁZHUSZONHETEDIK FEJEZET Amerika az egyetlen ország, ahol a kommunista előbb a luxusautójáról, a házáról, a 36 órás munkahétről és 2-5 hetes szabadságról beszél és csak azután a kommunizmusról. Hat hónap után a gyerekek megkapták az első iskolai bizonyítványt. Nali zenetanítványainak száma állandóan nőtt, majd megkezdődtek a szombatesti szereplések is, amelyekért esetenkint 25 dollárt kapott. A tanítványok száma már 35 lett. Edith dolgozni szeretett volna, amit Nali nem engedett meg:- Edith, én jól nevelt,boldog gyermekeket akarok, akiket otthon, iskola után, az anyjuk vár egy pohár tejjel és meghallgatja problémáikat. — A gyerekek úgy beszéltek angolul, mintha Amerikában születtek volna. Ari és Dán gyorsan elfelejtették Izraelt, Úri ideálja Elvis Presley volt, haja hétről-hétre hosszabb lett - apja tiltakozása ellenére, - rágógummit használt, mintegy szent rituáléként, - de honvágya volt. Repültek az évek. Ari üzletember akart lenni, lián pedig orvos. Úri honvágya elmúlt, de a héber nyelvet úgy ápolta, mint aggódó anya a gyermekét és - kezdett három futballistáról álmodni. Dán újságkihordással keresett pénzt. Ari iskola után gyümölcsöt árult Waldman úr üzletében, akinek fia orvos akart lenni. Edith három számmal nagyobb ruhát hordott, mint régen, de gyönyörű kék szeme ugyanúgy ragyogott és Nah szemében szebb volt, mint valaha. Figyelmezette Nalit,vigyázzon, kezd pocakot ereszteni...- Aba - kérdezte Úri - sohase gondolsz Izraelre?- Ritkán — felelte Nali, ami gorombán hangzott. — Miért ? Te zsidó vagy és Izrael zsidó ország. —- New Yorkban élni és Izraelért lelkesedni fényűzés, amit nem engedhetek meg magamnak. Te szégyeled magad, hogy apád New Yorkban próbál boldog lenni? —- Nem, de... — akart Úri vitatkozni.- Drága fiam, arra, hogy kivándoroltam Izraelből, nincs magyarázat és kifogás sem, még az sem, hogy öcséd egyetlen orvossága volt, de emögött van még valami: hiába keresel sok pénzt, vagy csinálsz karriert, ha leüced zavarban van, sohasem lehetsz boldog. -- Aba, te nem szeretted Izraelt ? —- Nagyon szerettem és ezért voltam lelki zavarban. Ha fával ütsz a vasra, az nem ad hangot,de ha vassal ütsz, akkor a vas sikít, ez történt velem. — Edith mamája Naliékhoz költözött, a gyerekek örömére. Edith ruhaszáma újra előreugrott eggyel. A középosztály feDegvárába, Forest Hills-be költöztek. A gyerekek, Úri is, — igazi amerikaiak lettek, de Úri izraeli barátokkal tartott kapcsolatot és ha összejöttek, héberül beszéltek. Otthoni hírek érkeztek: Izsó Bécsbe költözött, kis üzletet nyitott, ami jól bevált. Rezsi és Pepsa Pesten maradt, utóbbi gyorsan gyárvezető lett. Rezsi házbérét Izsó fizette. Ari barmicváján Bella és Freddy is résztvett.- Próbálunk kibucba jutni — újságolták. Freddy megkérdezte Nalitól:- Nincs kedved hazajönni ? -Nali félbeszakította: — Talán pár év múlva. — — Még mindig haragszol Izraelre ?----Nincs jogom haragudni Izraelre — válaszolta Nali. — Akkor gyertek először látogatóba.-----Edith jön rövidesen - jelentette ki Nali.- Erről nem tudok - mondta Edith.- Most tudsz róla. Én is megyek, de nem most. -- Csak nem akarod — nevetett Freddy, — hogy én, a gój beszéljelek rá, hogy gyere ? — Edith májusban három hétre Izraelbe utazott. Belláék már a Szdot-Jam kibbuc tagjai voltak. Edith náluk töltött 18 napot a három hetes kirándulásból. Lelkendezve tért haza.- Jövőre együtt megyünk - mondta Nali röviden, mert nem akart Izraelről beszélni. 1981 február 13. pénteki napján Edith és Nali elindult Izraelbe a TWA gépén. Szdot Jam kibbuc nagy ebédlőtenne válogatott étrenddel várta őket, de Nali nagy adag zöldségsalátát sok paradicsommal, hagymával és uborkával, kenyeret, valamint Blue Band margarint kívánt enni, amiről 22 éven át álmodott... Felejthetetlen napok voltak. Vacsora után Herr Heilenberg és neje jöttek meg üdvözölni az amerikai vendégeket.- Mi is berliniek vagyunk - mondta a feleség és Edith leányneve után érdeklődtek.- Hausdorff? Nem a Bozener Gasse-ban laktak? —- De igen. —- Mi is. A maga szülei nagyon gazdagok voltak a papájának RoDs Royce autója és Fiat-sportkocsija volt. -Nali másnap Tel Avivba ment. A Noga-kávéházban arabok ültek. Néhány fiatalember játékmasinánál próbálta ki szerencséjét. A Koppel-taxitársaságnál megtudta, ahol soffőrök emlékeztek a zenészekre, hogy nagy részük meghalt, vagy visszavándorolt Európába. A telefonkönyvből kikereste Forrai Gyuri számát.- Te Forrai vagy, a zenész ? -- Igen. -- Játszottál a Café Európában ? —- Igen. —- Akkor bizonyosan emlékszel rám. Az én nevem Nali. —- Nem emlékszem — felelte Gyuri s letette a kagylót. Nali nem adta fel a harcot. A Talmudistáról, Marcellről senki sem tudott semmit. Sugár Feri valahol Natanja környékén él. Chaim és Zipora Zabrovsky már nem voltak az élők sorában. Nali szíve összeszorult. Chaim nagy darab volt Nali életében. Nem maradt más, mint Magda, aki eladta lelkét egy tojásért. Nali nem a Golan-fennsíkot és nem a meleg Tibériást akarta látni, hanem valamit, amire gondolhat, ha visszamegy Amerikába. Becsengetett a házba.- Ki az ? - kérdezte egy női hang. - Nali. -Magda ajtót nyitott és mint egy ripacs, színésziesen azt kérdezte: - Ki áD előttem ? - Arca az öregség minden jelét mutatta, ráncos volt, olajjal bekenve. Zavartan törülni kezdte arcát egy szalvétával. Elmondta, hogy Kari már kilenc éve halott.- Van barátja ? - kérdezte Nali.- Kinek keD barát ? -- Nőnek, — felelte Nali. - Csak nem akarja azt mondani, hogy Lesbian lett ? —- Maga rettenetes, mint mindig. -- Volt idő, mikor más volt a véleménye. Hogy van Jonathan ? —- Nős, felesége marokkói lány, van egy kislánya-Nali észrevette, hogy Magda nem nagyon boldog a marokkói mennyel.- Mi van magával ? — kérdezte Magda.- Három fiam van, két aranyos menyem és négy unokám. -Magda kávét ajánlott fel, de Nali udvariasan viszszautasította, bár nyelvén volt a kérdés, hogy mibe kerül egy kávé... Edith megkérdezte, amikor Nali hazatért a kibbucba:- Mérgelődtél ? -- Igen. Találkoztam Magdával és túl finom voltam hozzá. —- Mit akarsz vacsorára ? — kérdezte Bella.- Nagy tál zöldséget, paradicsommal és uborkával, kenyeret és az isteni Blue Band margarint - felelt« NaÜ. (Befejezés a 12. oldalon.)