Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-01-18 / 1. szám

FIGVELO T •, i r k o z t a t ó X. évf. 1. szám — 1985 január 18. — Ára 60 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS I EGYESÜLT NEMZETEK I Az Egyesült Nemzetek szervezetének most lehetősége nyílt, hogy hosszú évek felesleges szalmacséplése után érdemben közreműködjék a béke érdekében. Brian Ur­­qubart, az UNO alállamtitkára a világszervezet megbízásából ingajáratot bonyolít le Iz­rael, Lebanon és Szíria között annak érdekében, hogy megegyezést hozzon létre az ide­gen haderők kölcsönös visszavonulása és Lebanon függetlenségének helyreállítása te­kintetében. Izrael elhatározása, hogy katonai erőit 6-9 hónapon belül, három szakaszban visszavonja Lebanonból, megrökönyödést keltett az arab világban és meglepetést Ame­rikában. Az eddigi helyzet legjobban Szíria javát szolgálta, amely senkitől sem hábor­gatva tarthatja elfoglalva Lebanont. Most, Izrael egyoldalú lépése folytán, a helyzet gyökerestül megváltozik, mert Sziria válaszút előtt áll: vagy megakadályozza a palesz­tin terroristák az elfoglalt területeken való átszívárgását, vagy az esetleges terrorcselek­ményekért vállalnia kell a felelősséget. Sziria azt sem tudja majd a jövőben megindo­kolni, miért nem vonul vissza Lebanonból ugyanúgy, ahogy Izrael tette. Lebanon az izraeli visszavonulással még nagyobb bajba került, mint eddig volt. Kiszivárgott, hogy titokban arra kérte Izraelt, függessze fel a visszavonulást addig, amíg a lebanoni erők nem tudják biztonságosan átvenni a kiürített terület feletti uralmat. Kifelé ezt természetesen nem mondhatja ki nyíltan, tehát Urquhart azt a választ kapta fürkésző útja során,hogy mind Lebanon,mind Sziria kormánya még mindig kételkedik abban, hogy Izraelnek valóban szándékában áll-e a visszavonulás Lebanonból. Izrael megmagyarázta az UNO-kiküldöttnek, hogy Sziria és Lebanon egyaránt messze állnak a való helyzet felismerésétől. Izrael figyelmeztetett, hogy ha Lebanon és Sziria február 18-ig nem veszik kezükbe a kiürített terület ellenőrzését, akkor káosz és gyilkosságok sorozata fog bekövetkezni a különböze lebanoni vallási és politikai cso­portok között. Kétségtelen, hogy az egyoldalú visszavonulás elhatározásával Izrael diplomáciai c. atát nyert. A TIZEDIK ÉVFOLYAM A NEW YORKI FIGYELŐ mai számával tizedik évfolyamába lépeti Meg kell állnunk ezen az elgondolkoztató évfordulón néhány pillanata, hogy visszagondoljunk a megtett útra és magunk elé vetítsük a jövőt. Lapunk alapításától kezdve a maga elé tűzött eszméket szolgálta és irányelveitől sohasem tért el.Vezérlő gondolatunk az volt, hogy a vészkor­szakot túlélt nemzedék az utolsó, amely a nemes magyar-zsidó kulturális erkölcsi örökséget a jövő nemzedékek számára átmenteni képes. Az örök­ség megőrzése azért szükséges, mert azok a népek, amelyek múltjukkal nem törődve kísérelték meg jövőjüket építeni, - eltűntek a történelem süllyesztővében. A zsidó nép azért kivétel, mert történelmi útján a múlt és a jövő állandóan ölelkezett. A másik alapelv, amelynek megvalósítására lapunk harcolni kíván, az, hogy a magyar-zsidó kultúra szerves része az egyetemes magyar kultúrának és így szellemi örökségünk megörökítése egyaránt szolgálja a magyarorszá­gi zsidóság, Izrael és a magyar állam érdekeit. Valljuk, hogy a kultúra az a legfontosabb tényező, amely különböző társadalmi és politikai rendszerek követőinek kapcsolatát megteremtheti és ezáltal a béke célkitűzését szol­gálhatja. A NEWYORKI FIGYELŐ egy évtizeden keresztül csekély támoga­tásban részesült közösségünktől, szervezeteink részéről. Magányos harcos­ként róttuk az említett elvek szolgálatának göröngyös útját. Kiemelkedő írótársaink jelentős része megértette küzdelmünk lényegét és zsidó, nem­zsidó írók egyaránt örömest bocsájtották tollúkat és tudásukat lapunk ren­delkezésére. írógárdánk a legmagasabb színvonalon áll és segíti lapunkat abban, hogy illetékes körök a NEWYORKI FIGYELŐ-t világszerte jelen­tős irodalmi tényezőnek ismerik el. A tizedik évforduló alkalmával kérjük a közösséget, — olvasóközön ségünket, szervezeteinket egyaránt: álljanak erőteljesen lapunk mellé jiogy célkitűzéseinket a jövőben még fokozottabb mértékben tudja szolgálni. BELPOLITIKAI FIGYELŐ A GOETZ-ÜGY Az ember nem tudja, sírjon-e vagy nevessen ? New Yorkban ma kétségtelenül a legnagyobb társadalmi problémát Bernhardt Goetz idézte fel, aki négy fiatal suhancba sorba belelőtt, mert támadóan léptek fel vele szemben és elsőnek - igen előzékenyen— nem rögtön késüket mártották bele, hanem csak öt dollárt kértek. A lövések hatására megmozdult a newyorki társadalom valamennyi rétege. Nagy többségben vannak azok, akik Goetzöt nemzeti hősnek kiáltják ki, aki végre megmu­tatja a helyes magatartást a SUBWAY CRIME és ehhez hasonló utcai támadások eseté­ben, viszont számosán vannak olyan előkelő közéleti férfiak,akik az amerikai társadal­mat féltik annak a helyzetnek bekövetkezésétől, hogy az emberek saját kezükbe veszik a megtorlást és ezáltal esetleg a büntető bíróságok személyzetét állástalanná teszik, ami viszont a munkanélküliséget fogja növelni. Egy lelkész odáig ment, hogy gyűjtést szer­vezett a legsúlyosabban sérült gyilkosjelölt számára. Ez végül is - megítélésünk szerint - arra vezet, hogy az egyszerű, normális gyilkosjelöltek az utcára mennek tüntetni, mert félnek majd kilépni a házból, ha előfordulhat, hogy támadás közben a védekező fél le is lőheti őket. Hát már odáig fajult a társadalmi helyzet, hogy a gyilkosjelöltek­nek félniök kell azonnali megtorlástól ? ... Goetz bűnössége kérdésében egyedül Amerikában merülhetnek fel viták. A ma­gyar büntetőjognak régi szabálya, hogy az önvédelem határainak félelemből, ijedtség­ből vagy megzavarodásból való túllépése esetén a vádlott nem büntethető. Arra hi-2íst CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING 0 136 East 39th street, New York N. Y. K09 Prof. August Molnár 177 Somerset Street New Brunswick, III ouqq > IMf»***fc»***»»-tMt*****¥¥**4***¥********* ★★****★★* vatkozni, hogy a lakosság nem veheti kezébe a jogot, jelen esetben felfuvalkodott os­tobaság. Ha subway-n rendőrök járnának fel-alá, nem kerülne sor fiatal suhancok gyil­kos támadásaira és arra sem, hogy a megtámadott lakosság kénytelen lenni megvédeni önmagát. | Diplomácia! figyelő | A közelkeleti probléma valószínűleg nemcsak fordulóponthoz, de új korszakba is érkezett Izrael kormányának azon döntésével, hogy az izraeli haderőt hónapokon belül, három fázisban kivonni kívánja Lebanonból. A döntés kitűnő elemzése jelent meg a New York Times izraeli tudósítójának, Thomas L. Friedmannak tollából. A New York Times közismert Izraellel szemben elfoglalt ellenséges magatartásáról és ezért — Teller professzor szavait idézve — általá­ban PRAVDA WEST becenévvel illetik. A Friedman-report azonban eltér a megszokott irányvonaltól és tárgyilagosságát meg kell dicsérni. A cikk ismerteti az izraeli kormányban fennálló két ellentétes nézetet. Az első a Begin által követett, ún. PALESZTINA! ISKOLA, a másik a Peres miniszterelnök által vallott, SÍITA ISKOLA. Az első lényege az, hogy Izrael részére a legfőbb veszélyt a Pa­lesztinái terrormozgalom jelenti, ezért az izraeli haderőnek fenn kell tartania jelenlegi hadállásait, hogy az ország északi részét ne érjék ismét terrortámadások. Peres máskép látja a helyzetet. Megállapítja, hogy Lebanon megszűnt keresztény ország lenni és azt a jövőben a síita arabok fogják dominálni. Izraelnek tehát azt kell megakadályoznia, hogy a kiürítendő terület ne váljék ellenséges zónává. Merész elméle­te szerint megvalósítható az a helyzet, hogy a síiták és Izrael békében éljenek egymás mellett és a síiták belátják majd, hogy szabadságukat egyedül az biztosíthatja, hogy mind Izraeltől, mind pedig a palesztin terroristáktól függetlenül, szabadon élhessék ál­lami életüket. Ez a megoldás — Peres iskolája szerint — elősegíti, hogy az izraeli haderő visszatérhessen eredeti célkitűzéseihez, olyan erő felmutatásához, amely a reguláris arab haderőket visszatartja Izrael megtámadásától .Jelenleg az izraeli haderő hozzá nem illő rendőri feladatokat teljesít, amely magában a katonaságban, de még inkább a meg­szállott területeken fokozza az ellenséges érzületet. Végül pedig a Peres-elmélet azt is eredményezné, hogy Sziria, amely jelenleg a helyzet legnagyobb nyertese, volna kénytelen a kialakítandó „senki földjén" a terro­risták átszívárgását maga megakadályozni és nem bújhat kLa felelősség alól, minima. A kormánydöntés Peres elméletét tette magáévá. Ez az izraeli haderő fokozatos visszavonulását helyezi kilásba. Ha nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, bármely fázisban megállítható lesz. A jövő fogja megmutatni, mi lesz az eredmény.

Next

/
Thumbnails
Contents