Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-07-03 / 9. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 július 3. DR. JESURUN ÉLIJÁHU (NATANJA): KÉPEK EREC JISZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL AZ EXODUS HAJÓ ODISSZEÁJA... BÁNYÁSZ SZŰCS I Divatos szőrmebunddk, Jacketek méret után és raktáron ÁtmMsok, akkMapk. nmáomn kcaeM afim SZAKSZERŰ KISZOLGÁLÁS SZOLID ÁRAK 350 Seventh Ave. 9. emelet (29- 30 utcák kta&tt) tlLirON: (ÍU) *444** T4144S4 Egyetlen magyv-zsidó házból sem hiányozta tik ! GROSZ ELIEZER MAGYAR-HÉBER és HÉBER-MAGYAR NAGYSZÓTÁRA Az egykötetes héber-magyar szótár ára S 35.00 A négykötetes magyar-héber szótár ára S 100.00 Megrendelhető Yehudit Grosz Linker telefonján: (212) 459-8268 (este 6 óra után) vagy lapunk kiadóhivatalában KOÖS JÁNOS HATALMAS SIKERE NEW YORKBAN Nemcsak Erec Jiszraél földje, de a Földközi tenger is fontos hadszintere volt a zsidó szabadságharcnak. És nem csupán a tenger, hanem a kikötők is és a kikötőkhöz vezető utak. Az angol diplomácia és titkosszolgálat mindent megtettek, hogy Franciaország és Olaszország ne engedélyezzék a táborlakó menekültek szabad mozgását, útját a tengerekhez. Szüntelen nyomást gyakoroltak a kikötőhatóságokra, hogy akadályozzák meg az utasok behajózását, a hajók vízzel, élelemmel és fűtőanyaggal való ellátást. És ha mégis sikerűit kifutniok a hajóknak a kikötőből, akkor a dicsőséges angol flotta nem átallott a halál torkából megmenekült, hazájukat kereső menekültekre vadászni a nyílt tengeren. Az angol politika nem lett hűtlen önmagához: Auschwitz után is zárva tartotta testvéreink előtt az Ország kapuit, éppen úgy, mint a Vész esztendeiben. 1947 július 17-én reggel egy fantasztikusnak hallatszó rádióadást foghattak azok, akik rádiójuk gombját csavarták: „ Figyelem, figyelem! Itt az Exodus 1947, az angolok által illegálisnak nyüvánított zsidó hajó rádiója. Figyelem, figyelem! Száz kilométerre vagyunk a hazai partoktól, de mögöttünk és előttünk az angol flotta egységei. Az angolok minden mesterkedése ellenére sikerült a fedélzetre vennünk 4500 embert, de a francia kikötőhatóságok Port Beau-ban —angol nyomásra- több mint egy hónapig visszatartották hajónkat. Július 11-én aztán sikerült elvágnunk a köteleket és révkalauz irányítása nélkül kifutni a kikötőből. Azóta nyomunkban vannak az angolok, most is öt cirkáló és egy felderítő hajózik a közelünkben. Két kis csecsemő született közben, akik hál'Istennek egészségesek, de egyikük anyja szegény belehalt a szülésbe. Az angol propaganda azt terjeszti rólunk, a hajó szervezőiről, akik mind önkéntesen, igazán merő hazafiasságból tesszük »amit teszünk, hogy félrevezettük az utasokat, életveszélyes kalandokba sodortuk őket és mindezt azért, hogy nagy pénzt keressünk rajtuk. Ezt meri teijeszteni az az ország, amely egy egész flottát küldött most egy menekült-hajó üldözésére, de a háború öt éve alatt eltömte fülét, hogy ne hallja hat millió megölt testvérünk halálkiáltásait, s akkor egy csónakot, egy rozoga repülőt nem szánt a megmentésünkre. Az illegális alija tovább folyik. Ezrek és tízezrek jönnek még utánunk és hiába minden erőszak..." A rádiós úgy látszik sejthette, hogy mi következik. Bár akkor már 1947 júliusában nyilvánvaló volt, hogy uralmuk a vége felé jár, az angolok mindent megtettek, hogy elnyomják a zsidó szabadságmozgalmat. Az üldöző hadihajók -Fittyet hányva a nemzetközi jognak— a territoriális vizeken kívül elfogták az Exodus-t, a tengerészek leverték az utasok hősies ellenállását, akik e küzdelemben három halottat és öt súlyos sebesültet vesztettek, míg a könnyebb sebesültjeik száma megközelítette az ötvenet. A Haifába vontatott illegális hajó utasait nem Ciprusra internálták, hanem visszaküldték kiindulási pontjára, a francia kikötőbe. De még ezzel sem ért véget a menekültek odisszeája. A Hagana szervezet utasításait követve a menekültek nem szálltak le a rabszállító hajókról. Vagy Palesztina — vagy halál! — ordítozták a parton összecsődült francia tömeg felé. A francia hatóságok rendesen viselkedtek és visszautasították az angolok követelését, hogy erőszakkal távolítsák el az utasokat. De ezen túlmenően, olyan hatást tett rájuk a menekültek szenvedése, hogy francia állampolgárságot ígértek azoknak, akik nem tudják vagy nem akarják tovább folytatni a küzdelmet. Csodálattal és elismeréssel vették tudomásul, hogy száz öreg és beteg kivételével senki sem vette igénybe a nagylelkű ajánlatot. Egy hónapig vesztegelt a hajó a kikötőben. Az utasok, kiknek a fele asszony volt és kisgyerek, a poklok kínját állták ki összezsúfolva, az augusztusi kánikulában a hajón. Végül az angolok tettre szánták el magukat és visszatoloncolták az utasokat egy németországi menekülttáborba. Az Exodus hajó odisszeája, a menekültek szenvedése és kitartása, az angol kormány rosszindulata hihetetlenül nagy hatást gyakoroltak a vüág közvéleményére. A zsidó ügy egy rövid időre a haladó emberiség ügye lett és az Exodus nem kis mértékben járult hozzá annak a hangulatnak a megteremtéséhez, mely végül a zsidó állam megalakulását eredményezte. Koós János KISLÁNY A ZONGORÁNÁL című zenés, vidám színházi műsora mind Woodbridge-en, mind New Yorkban hatalmas közönségsikert aratott. A nagyszerű énekes bőségesen bebizonyította, hogy a magyar táncdalfesztiválokon aratott többszörös győzelmei nem a véletlen művei voltak. Koós János ezúttal is a tőle megszokott könnyedséggel és eleganciával énekelt, de az amerikai közönség most ismerhette meg arról az oldaláról, hogy mint a Mikroszkóp Színház tagja, humoristaként is remek alakításra képes. A humort kedvelő közönség számára sem okozott csalódást az énekes. Amikor magyar nótái csendültek fel, akkor mindkét helyen vele énekelt a lelkes nézősereg. A műsort a tőle megszokott humorral és finom eleganciával előadott sanzonjaival Apatini Gyula vezette. Újdonságként mutatkozott be először az amerikai-magyar közönség előtt Dékány Sarolta tánc dalénekesnő, aki egyébként Koós János felesége. Nagy sikert aratott dalaival és nem utolsó sorban feltűnő szépségével. Ebben a műsorban mutatkozott be számunkra Szentiványi Marika, aki a művészek kérésére angolul adott elő modem amerikai számokat, a fiatalság nagy tetszése mellett. Mindkét előadáson az eddig előttünk ismeretlen zongorista, Horinzhy Vladimir szolgáltatta a meglepetést, aki Kijevből indult el, mint az ottani rádió és tv tánczenekarának vezetője és rendezője, ki Marikával között házassága révén telepedett át Budapestre, majd 3 évvel ezelőtt New Yorkba. Nagyszerű zenészt ismerhettünk meg benne és meglepetésünkre nagyszerűen beszél magyarul. A new yorki műsor vendégművésze Havas György harmonikaművész volt, akiről bírálatként csak annyit, hogy a termet zsúfolásig megtöltő közönség a helyéről felállva, hangos ovációval jutalmazta előadását. Mindent egybevetve: a két előadás felejthetetlen élményt nyújtott mindazok számára, akiknek sikerült jegyet szerezniük. TERJESSZE LAPUNKAT! Hirdessen lapunkban! KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA
