Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-07-03 / 9. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 július 3. KAHkH KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN A KOMPUTER KORSZAK ELINDÍTÓJA II. a világot Átalakító hobby „Kevés bölcsességgel kormányozzák a világot"... Amidőn a vörös veszély elhárítása céljából rászabadították Németországra, majd következményképpen Európára a barna pestist, ráborult e kontinensre a sötétség. A „nem fajárja' vagy világnézetileg eltérő szellemi arisztokrácia már a harmincas évek legelején menekülni törekedett a náci fenevadak országából, majd később az egész veszélyeztetett földrészről. Az Amerikai Egyesült Államok nem feltétlenül humanizmusból, de józan meglátásoktól vezérelve zöld fényt jelzett a szellemóriásoknak: megnyitotta előttük tengeri kikötőit és így —szinte egycsapásra— a föld kétségen kívüli legjelentősebb tudományos, gazdasági és katonai nagyhatalmává emelkedett. így jutott Amerikába az első lángeszek között Johann, alias John von Neumann, a már pesti elem ista borában ismert matematikai zseni: Neumann Jancsi. Korunk egyik legkiválóbb matematikusának fő specialitását, mondhatnék: hobbyját, a mai életünket forradalmian átalakító elektronikus számológépek tervezése és kifejlesztése képezte. E téren a legbámulatosabb eredményeket sikerült elérnie. Neumann princetoni otthona a negyvenes évek folyamán a tudományos élet központjává vált. Gyümölcsöző viták folytak a „gondolkodó gépcsodák" körül. Neumann minden tekintetben alapvető ötletekkel járult hozzá az első komputerek megvalósításához — úgy gyakorlati, mint elméleti síkon. Második felesége, a szintén budapesti Dán Klára e tekintetben is méltó társává fejlődött: az egyik legelső programozó matematikusként tartják nyilván. EGYNÉHÁNY PÉLDA A GONDOLKODÓ GÉPEK CSODÁI KÖZÜL A CSODAGYEREK FELNŐTTKÉNT SEM TAGADJA MEG ÖNMAGÁT Már megemlékeztem arról, hogy a második világháború esztendei alatt a los alamosi „Marslakók" egyikeként Neumann több nemzetvédelmi feladat sikeres megvalósításában vett részt, így első sorban az atomfegyver megalkotásában. Az is tény, hogy a remélhetőleg bevetésre soha fel nem használandó hidrogénbomba kitalálása, az ezzel kapcsolatos matematika szintén jelentős mértékben a pesti bankár lángeszű fia nevéhez fűződik. A részletek — úgy tudom, még mindig hétpecsétes katonai titkot képeznek. Akárcsak Neumann János, a korán elhúnyt zseni egyívású tudóstársa, a még alkotó Teller Ede profeszszor szerepe is. A szovjet érdekeknek nagyon is kedvező „atom freeze" világmozgalom bajnokai bizonyára nem dicsőítik a hasonló érdemeket, de talán nem lesz haszontalan megemlíteni az Arms Control Association, mellesleg Reagan politikáját bíráló becslését, amelyre a Pentagon —az amerikai nemzetvédelmi minisztérium- is hivatkozik. Eszerint a Szovjetunió már jóval több atomfegyver fölött rendelkezik, mint Amerika... MIÉRT VAN SZÜKSÉG ELRETTENTŐ FEGYVEREKRE S ha már itt tartunk, megemlítem a sajtóban a napokban megjelent rendkívül találóan jellemző karikatúrát, melynek szövege a következő: A Szovjetunió hajlandó tárgyalni Amerikával - az MX rakéták korlátozásáról... Azt hiszem, a gyengébbek is megérthetik: miről hajlandók és miről nem hajlandók tárgyalni Sztálin kremlini utódai, a vörös cárok. S azt is megérthetik, miért tartozik a szabad világ hálás elismeréssel a tudósoknak, akik jóelőre kieszelték az új Dzsingisz kánok korlátlan hódítási étvágya megfékezését célzó elrettentő fegyvereket. MAGAS KINEVEZÉSEK AZ EGYHANGÚ DICSŐÍTÉS JEGYÉBEN Eisenhower elnök 1954 októberében kinevezte von Neumannt az Atomenergia Bizottság öttagú vezető tanácsába. A sajtó és a tudományos közvélemény e g y h a ng ú elismeréssel kommentálta az elnök által kinevezett tudós érdemeit, aki már 1940 óta tanácsadói funkciókat töltött be katonai jellegű intézményekben. Neumann János a háború alatt számos, nagy horderejű hadi kutatásra rányomta a maga markáns bélyegét. Az Atomenergia Bizottságban is magas szintű tudományos megbízatásoknak tett eleget becsülettel — vezető pozícióban. A Bizottság egyébként a nukleáris energia nem kizárólag háborús célú felhasználásának lehetőségeit tartotta szem előtt. Neumann János, röviddel a princetoni Institute for Advanced Studies kutatójává való kinevezése után így nyilatkozott a Scientific American 1934 decemberi számában: — Valamennyi tudós, akinek munkája az atomenergiával kapcsolatos, köteles alaposan figyelembe venni az ezzel járó felelősséget is. Neumann a stratégiai tervezésnek is elismert szakértője volt és ezzel kapcsolatban egy igen jelentős művet is megjelentetett 1944-ben. A los alamosi kutatóközpont tanácsadójává 1943-ban nevezték ki. Ezzel egyidejűleg az Office of Scientific Research and Development tagja lett. Hihetetlen munkabírással, szorgalommal párosította felülmúlhatatlan tehetségét. HIRDESSEN LAPUNKBAN ! FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA ! Többen emelték ki „Neumann Jancsi" fenomenális emlékező tehetségét és fejbeli gyorsszámolását, amely szinte versenyképes volt az első komputerek teljesítményeivel. Említeni is fölösleges: nem csak többszámjegyes osztási vagy szorzási műveletekről van szó, hanem ezeknél lényegesen bonyolultabbakról. A komputer-korszak atyja által tervvezett MANIAC (Mathematical Analyser, Numerical Integrator and Computer) a hidrogénbomba konstruálásának gyors kiszámítását is lehetővé tette. Az ORVAC (Ordinance Variable Automatic Computer) 1952-ben készült el és egymillió számtani egyenletet volt képes órák alatt megoldani. A NORC (Naval Ordinance Research Computer) percek alatt 24 órára szóló időjárásjelzést tudott kalkulálni és főleg az Egyesült Államok tengeri és légi haderői látták nagy hasznát. Természetesen az elmúlt évtizedek során e komputerek egyre tökéletesebbek lettek és mai horderejűk szinte elképesztő. NEUMANN JÁNOS KITÜNTETÉSEI, MÜVEI Von Neumann még 1946-ban megkapta érdemei elismeréséül a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a MEDAL OF MERIT-et, majd később az ENRICO FERMI AWARD-ot, mely utóbbiban egyébként a másik három magyar „Marslakó" (Wigner, Teller, Szilárd) is részesült. A neves amerikai és európai egyetemek díszdoktorátusait már megemlítettük. Jelentős kitüntetése volt a Distinguished Civilean Service Award, amelyet: 1932-ben kapott meg. Egy cikluson keresztül, 1950-1951- ben az American Mathematical Society elnöke, illusztris tagja különböző Akadémiáknak. Halála után 1961 és 1963 között, a Princeton University kiadásában hat vaskos kötetben kerültek publikálásra válogatott művei, amelyek mintegy 150, szaklapokban közölt tanulmányból állanak. A tanulmányok számos tudományághoz kapcsolódnak és nyújtanak értékes hozzájárulást.A 150 tanulmány közül húsz körül jár a fizikai írások száma, a többi „tiszta" matematika vagy alkalmazott matematika. A matematikai tudomány alapjairól szóló műve, amely eredetileg németül jelent meg 1932-ben, a Nobel-díjas Wigner professzor szerint egymagában elegendő ahhoz, hogy szerzőjének megkülönböztetett helyet biztosítson az elméleti fizikusok körében. Matematikai művei a tudomány egészen új ágait alapozták meg. Több műve még nagyon sokáig standard tankönyv marad, így a MATHEMATICAL FOUNDATION OF QUANTUM MECHANICS (1933). A tudomány és a haladás óriási vesztesége, hogy századunk első felének egyik legnagyobb tudósa 53. évében távozott az élők sorából. Rákbetegségét 1955-ben fedezték fel orvosai és a gyilkos kór rohamosan pusztította szervezetét, de az oly sokat ígérő munkáját még tolókocsiban ülve is folytatta. Számtalan fantasztikusnak hangzó ötlet született meg termékeny agyában. Ezek egyike volt a sarki jég helyéről való elmozdítása és energiaforrássá való átalakítása, amely által Izland szigetének klímája Hawai-hoz vált volna hasonlatossá és az emberiség energiaforrásai hihetetlen mértékben megnövekedtek volna. Utolsó, befejezetlen művének címe: THE COMPUTER AND THE BRAIN. Halála után adták ki. Ki tudhatja, hogy merész ötletei közül mennyi valósul meg a jövőben? KORUNK LEGBRILLIÁNSABB MATEMATIKUSÁNAK ÖRÖKSÉGE A Bulletin of the American Mathematical Society 64. évkönyvét 1958-ban von Neumann professzor életének és munkásságának szentelte. Ehhez özvegye írt igen megható előszót. A tudós korábban nem tartozott a szórakozott professzor típusához. Közvetlen ember volt és gyakran lehetett vele találkozni, amint Princeton utcáin sétáltatta nagy barna kutyáját. Betegsége előrehaladásával a helyzet alaposan megváltozott. Csak hónapokkal ezelőtt lett volna 80 éves és már több mint negyed százada halott. Nem csak a magyar zsidóságot, de az egyetemes tudományos világot is súlyosan érintette oly korai halála. Kétségtelenül századunk első felének legbrilliánsabb matematikusa és alkotó tudósa volt, akinek szellemi örökségéből még sokat fognak meríteni és megvalósítani a nyomdokaiban haladók. FANTASZTIKUS ÖTLETEK
