Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-07-03 / 9. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 július 3. KAHkH KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN A KOMPUTER KORSZAK ELINDÍTÓJA II. a világot Átalakító hobby „Kevés bölcsességgel kormányozzák a világot"... Amidőn a vörös veszély el­hárítása céljából rászabadították Né­metországra, majd következményképpen Európára a barna pestist, ráborult e kontinensre a sötétség. A „nem fajárja' vagy világnézetileg eltérő szellemi arisztok­rácia már a harmincas évek legelején mene­külni törekedett a náci fenevadak országá­ból, majd később az egész veszélyeztetett földrészről. Az Amerikai Egyesült Államok nem feltétlenül humanizmusból, de józan meglá­tásoktól vezérelve zöld fényt jelzett a szel­lemóriásoknak: megnyitotta előttük tenge­ri kikötőit és így —szinte egycsapásra— a föld kétségen kívüli legjelentősebb tudomá­nyos, gazdasági és katonai nagyhatalmává emelkedett. így jutott Amerikába az első lánge­szek között Johann, alias John von Neu­mann, a már pesti elem ista borában ismert matematikai zseni: Neumann Jancsi. Korunk egyik legkiválóbb matemati­kusának fő specialitását, mondhatnék: hobbyját, a mai életünket forradalmian át­alakító elektronikus számológépek tervezé­se és kifejlesztése képezte. E téren a legbá­mulatosabb eredményeket sikerült elérnie. Neumann princetoni otthona a negy­venes évek folyamán a tudományos élet központjává vált. Gyümölcsöző viták foly­tak a „gondolkodó gépcsodák" körül. Neumann minden tekintetben alapvető öt­letekkel járult hozzá az első komputerek megvalósításához — úgy gyakorlati, mint elméleti síkon. Második felesége, a szintén budapesti Dán Klára e tekintetben is méltó társává fejlődött: az egyik legelső progra­mozó matematikusként tartják nyilván. EGYNÉHÁNY PÉLDA A GONDOLKODÓ GÉPEK CSODÁI KÖZÜL A CSODAGYEREK FELNŐTTKÉNT SEM TAGADJA MEG ÖNMAGÁT Már megemlékeztem arról, hogy a második világháború esztendei alatt a los alamosi „Marslakók" egyikeként Neumann több nemzetvédelmi feladat sikeres megva­lósításában vett részt, így első sorban az atomfegyver megalkotásában. Az is tény, hogy a remélhetőleg bevetésre soha fel nem használandó hidrogénbomba kita­lálása, az ezzel kapcsolatos matematika szintén jelentős mértékben a pesti bankár lángeszű fia nevéhez fűződik. A részletek — úgy tudom, még mindig hétpecsétes ka­tonai titkot képeznek. Akárcsak Neumann János, a korán elhúnyt zseni egyívású tu­dóstársa, a még alkotó Teller Ede profesz­­szor szerepe is. A szovjet érdekeknek nagyon is ked­vező „atom freeze" világmozgalom bajno­kai bizonyára nem dicsőítik a hasonló érde­meket, de talán nem lesz haszontalan meg­említeni az Arms Control Association, mel­lesleg Reagan politikáját bíráló becslését, amelyre a Pentagon —az amerikai nemzet­­védelmi minisztérium- is hivatkozik. Eszerint a Szovjetunió már jóval több atomfegyver fölött rendelkezik, mint Ame­rika... MIÉRT VAN SZÜKSÉG ELRETTENTŐ FEGYVEREKRE S ha már itt tartunk, megemlítem a sajtóban a napokban megjelent rendkívül találóan jellemző karikatúrát, melynek szö­vege a következő: A Szovjetunió hajlandó tárgyalni Amerikával - az MX rakéták kor­látozásáról... Azt hiszem, a gyengébbek is megért­hetik: miről hajlandók és miről nem hajlandók tárgyalni Sztálin kremlini utódai, a vörös cárok. S azt is megérthe­tik, miért tartozik a szabad világ hálás elis­meréssel a tudósoknak, akik jóelőre kieszel­ték az új Dzsingisz kánok korlátlan hódítá­si étvágya megfékezését célzó elret­tentő fegyvereket. MAGAS KINEVEZÉSEK AZ EGYHANGÚ DICSŐÍTÉS JEGYÉBEN Eisenhower elnök 1954 októberében kinevezte von Neumannt az Atomenergia Bizottság öttagú vezető tanácsába. A sajtó és a tudományos közvélemény e g y h a n­­g ú elismeréssel kommentálta az elnök ál­tal kinevezett tudós érdemeit, aki már 1940 óta tanácsadói funkciókat töltött be katonai jellegű intézményekben. Neumann János a háború alatt szá­mos, nagy horderejű hadi kutatásra rá­nyomta a maga markáns bélyegét. Az Atomenergia Bizottságban is magas szintű tudományos megbízatásoknak tett eleget becsülettel — vezető pozícióban. A Bizott­ság egyébként a nukleáris energia nem kizá­rólag háborús célú felhasználásának lehető­ségeit tartotta szem előtt. Neumann János, röviddel a prince­toni Institute for Advanced Studies kutató­jává való kinevezése után így nyilatkozott a Scientific American 1934 decemberi szá­mában: — Valamennyi tudós, akinek munká­ja az atomenergiával kapcsolatos, köteles alaposan figyelembe venni az ezzel járó fe­lelősséget is. Neumann a stratégiai tervezésnek is elismert szakértője volt és ezzel kapcsolat­ban egy igen jelentős művet is megjelente­tett 1944-ben. A los alamosi kutatóközpont tanács­adójává 1943-ban nevezték ki. Ezzel egyi­dejűleg az Office of Scientific Research and Development tagja lett. Hihetetlen munka­bírással, szorgalommal párosította felül­múlhatatlan tehetségét. HIRDESSEN LAPUNKBAN ! FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA ! Többen emelték ki „Neumann Jan­csi" fenomenális emlékező tehetségét és fejbeli gyorsszámolását, amely szinte ver­senyképes volt az első komputerek teljesít­ményeivel. Említeni is fölösleges: nem csak többszámjegyes osztási vagy szorzási műve­letekről van szó, hanem ezeknél lényegesen bonyolultabbakról. A komputer-korszak atyja által terv­­vezett MANIAC (Mathematical Analyser, Numerical Integrator and Computer) a hid­rogénbomba konstruálásának gyors kiszá­mítását is lehetővé tette. Az ORVAC (Ordi­nance Variable Automatic Computer) 1952-ben készült el és egymillió számtani egyenletet volt képes órák alatt megoldani. A NORC (Naval Ordinance Research Com­puter) percek alatt 24 órára szóló időjárás­jelzést tudott kalkulálni és főleg az Egye­sült Államok tengeri és légi haderői látták nagy hasznát. Természetesen az elmúlt év­tizedek során e komputerek egyre tökélete­sebbek lettek és mai horderejűk szinte el­képesztő. NEUMANN JÁNOS KITÜNTETÉSEI, MÜVEI Von Neumann még 1946-ban meg­kapta érdemei elismeréséül a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a MEDAL OF MERIT-et, majd később az ENRICO FER­MI AWARD-ot, mely utóbbiban egyébként a másik három magyar „Marslakó" (Wig­­ner, Teller, Szilárd) is részesült. A neves amerikai és európai egyetemek díszdokto­rátusait már megemlítettük. Jelentős kitüntetése volt a Distin­guished Civilean Service Award, amelyet: 1932-ben kapott meg. Egy cikluson keresztül, 1950-1951- ben az American Mathematical Society elnöke, illusztris tagja különböző Akadé­miáknak. Halála után 1961 és 1963 között, a Princeton University kiadásában hat vaskos kötetben kerültek publikálásra válogatott művei, amelyek mintegy 150, szaklapok­ban közölt tanulmányból állanak. A ta­nulmányok számos tudományághoz kap­csolódnak és nyújtanak értékes hozzájáru­­lást.A 150 tanulmány közül húsz körül jár a fizikai írások száma, a többi „tiszta" ma­tematika vagy alkalmazott matematika. A matematikai tudomány alapjairól szóló műve, amely eredetileg németül je­lent meg 1932-ben, a Nobel-díjas Wigner professzor szerint egymagában elegendő ahhoz, hogy szerzőjének megkülönbözte­tett helyet biztosítson az elméleti fizikusok körében. Matematikai művei a tudomány egészen új ágait alapozták meg. Több műve még nagyon sokáig standard tankönyv ma­rad, így a MATHEMATICAL FOUNDA­TION OF QUANTUM MECHANICS (1933). A tudomány és a haladás óriási vesz­tesége, hogy századunk első felének egyik legnagyobb tudósa 53. évében távozott az élők sorából. Rákbetegségét 1955-ben fe­dezték fel orvosai és a gyilkos kór rohamo­san pusztította szervezetét, de az oly sokat ígérő munkáját még tolókocsiban ülve is folytatta. Számtalan fantasztikusnak hang­zó ötlet született meg termékeny agyában. Ezek egyike volt a sarki jég helyéről való elmozdítása és energiaforrássá való átalakí­tása, amely által Izland szigetének klímája Hawai-hoz vált volna hasonlatossá és az em­beriség energiaforrásai hihetetlen mérték­ben megnövekedtek volna. Utolsó, befejezetlen művének címe: THE COMPUTER AND THE BRAIN. Ha­lála után adták ki. Ki tudhatja, hogy merész ötletei kö­zül mennyi valósul meg a jövőben? KORUNK LEGBRILLIÁNSABB MATEMATIKUSÁNAK ÖRÖKSÉGE A Bulletin of the American Mathe­matical Society 64. évkönyvét 1958-ban von Neumann professzor életének és mun­kásságának szentelte. Ehhez özvegye írt igen megható előszót. A tudós korábban nem tartozott a szórakozott professzor típusához. Közvet­len ember volt és gyakran lehetett vele ta­lálkozni, amint Princeton utcáin sétáltatta nagy barna kutyáját. Betegsége előrehaladá­sával a helyzet alaposan megváltozott. Csak hónapokkal ezelőtt lett volna 80 éves és már több mint negyed százada halott. Nem csak a magyar zsidóságot, de az egyetemes tudományos világot is súlyo­san érintette oly korai halála. Kétségtelenül századunk első felének legbrilliánsabb matematikusa és alkotó tu­dósa volt, akinek szellemi örökségéből még sokat fognak meríteni és megvalósítani a nyomdokaiban haladók. FANTASZTIKUS ÖTLETEK

Next

/
Thumbnails
Contents