Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-01-11 / 1. szám

NEWYORKÍ FIGYELŐ 1984 január 11. Galili-Gemeiner Ervin: Az erdélyi chaszidut Izráelben EGY KÖNYV MARGÓJÁRA Dr. THOMAS STEINMETZ, O.D. M.P.H.: A KONTAKT LENCSÉK HASZNÁLATÁRÓL Pár heti késéssel került a ke­zünkbe Schwanz Jehuda a che­­derai „Javne” vallásos-állami is­kola volt igazgatójának „Erdélyi chászidiznius Izráelben” c. héber nyelvű könyve, amely mintegy folytatása a szerző által nyolc év­vel ezelőtt kiadott „Az erdélyi hitközségek története” c. műnek. Még azok is, akik ismerik a különlröző erdélyi chászid’udva­­rok történetét, alapításuktól, a vészkorszakig, illetőleg folytatásu­kat Izraelben, szintén sokat tanulhatnak e könyvből, amely­ben a szerző — hangya szorga­lommal összehordott anyagával — feleleveníti a vizsnici, szigeti, a kallói, szandzi, a karácsonyfalvi s más rabbi udvarok atmoszférá­ját. melyekben az Istenfélelem honolt. Könyvével kapcsolatban, be­szélgetést folytattunk a szerzővel, akit az erdélyi hitközségekről írott monográfiákért 1981-ben a „Herzl-díj”-jal tüntette ki. — Könyvem megírásának cél­ja, maradandó emléket állítani az egykoron dicsőmullú erdélyi chaszid rabbi-dinasztiák szent rab­bijainak és hitközségeinek, me­lyek a pokol földreszállásával ott elpusztultak, majd unokáik és dédunokáik támasztották fel őket itt Izraelben -— kezdi beszélge­tésünket Schwartz Jehuda. Az erdélyi chászidiznius 'kelet­kezését a szerző a chászid moz­galom alapításáig, vagyis Rabbi Báál Sém-Tov -— minttegy 230 évvel ezelőtti — magyarországi látogatásáig vezeti vissza. Schwartz Jehuda kutatásai szerint a BEST í Báál Sém-Tov) Máramarosban, K állón, Zomborban, valamint Szerencsen is járt s itt hintette cl a chászidiznius magvát. Tekintve, hogy egy hetilap ter­jedelme nem teszi lehetővé, hogy részletesen számoljunk be a könyv tartalmáról, egy-egy mon-‘ dattal emlékezünk meg a külön­böző erdélyi chászid-udvarokról, illetőleg azok fejeiről, akik neve a generációk folyamán — híveik körében —- fogalommá vált. A vizsnici Hágereket —- mind a mai napig — a mérsékelt „po­litika” irányította. Ügy örömük­ben, mint bánatukban Izrael szc­­retete kísérte őket híveik táborá­ba. A vizsniciek az utolsó évtize­dekben azt hirdetik, hogy az iz­raeli vallási problémákat jóaka­rattal és közös igyekezettel lehet megoldani. Mostani rabbijuk Rabbi Chájim-Méir, a Tóra Nagyjai Tanácsa tagjának, sok évvel ezelőtt volt egy terve a je­­sivá bocherek katonai szolgálatát illetően. Jóváhagyásával, már az ötvenes években Gáza környékén, a katonai kiképzésen túl, Tórát tanultak, azonkívül egy gyémánt­­csiszoldát állítottak fel, ami ku­darcot vallott. A szigeti rabbi-dinasztia alapí­tója Rabbi Mose Teitelbaum, már Ujhelyen a szívében hordta a megváltás reményét s rendület­lenül — nap mint nap — várta a Messiás, érkezését. Addig soha nem tért nyugvóra, amíg ágya elé nem tette Ünneplő ruháját, valamint botját, nehogy a Mes­siás fogadásánál az utolsók kö­zött legyen. Messiás-hívő hitével kapcsolatban nem fogadta cl hit­községe ajánlatát, hogy jobb la­kásba költözzék, mert mint mond­ta a többi zsidóval együtt van neki lakása, ami a Megváltó el­jövetele után, várja őt a Szent­földön. * Rabbi J:chák-Eizikről a kallói dinasztia alapítójáról szintén mint a Megváltás hírnökéről ír, aki a „Szól a kakas már..c. dalá­ban is a Szentély felépítését éne­kelte meg. A Rison Lecionban székelő mai káliói rabbiról meg­jegyzi, hogy a Tóra tanulása mel­lett tanálmányi napokat rendez, amelyen a háláchá szerinti orvos, tudománnyal kapcsolatos problé­mákat vitatják meg. Az egykori kolozsvári szefárd főrabbiról, Rabbi Jekutiél-Jehuda Halberstammról, mint a natanjai Szandz alapítójáról emlékezik meg. Megemlíti, hogy a natanjai Kirját Szandz alapkő letételén többek között a következőket mondotta; Sokszor gondoltam családom sorsára (feleségét és 11 gyermekét Auschwitz gázkemen­céje nyelte el) s ilyenkor meg­kérdeztem magamat, miért is ma­radtam egyedül életemben? Ma megállapíthatom, a Világ Urá­nak szándéka volt, hogy Izrael­ben felépíthesse ezt a szent Kir­ját. A karácsonyfalvi rabbi is arra a következtetésre jutott, hogy ott kell hagyni a gajutot s Izraelben kell a chászidizmusnak gyökeret verni. Éppen ezért Rechovoton — ahol egykori máramarosiak nagyszámban laknak — állította fel izráeli udvarát. A szerző megemlékezik még a dési Paneth rabbi-dinasztiáról is, melynek alapítója Rabbi Jechez­­kiél Erdély rabbija volt 1823— 1845 között. Kolozsvári székhe­lyéről járta be Erdély hitközsé­geit, hogy az ottani vallási életet megszervezze. (A dédnagyapa nevét, Paneth Jechezkiél tart. ez­redes viseli Izraelben— g.g.e.) A könyvben szereplő hat Paíteth rabbi közül ötön Désen, míg Rab­bi Jechiél Méir Hidalmáson töl­tött be rabbi funkciót. Minden kétséget kizáróan meg­állapíthatjuk, hogy a chászid-ud­­varok Izráelben való feltámadása nagy hatással van az ország szel­lemi arculatának kialakításában, illetőleg a hit bástyáinak felállí­tásában — fejezte be beszélgeté­sünket Schwartz Jehuda tanár, az erdélyi chászidiznius kutatója, a­­kitől még további ezirányú mun­kákat várunk.., Dr. Thomas Steinmetz, a közismert fiatal szemspecialista nem csupán sikeres orvosi praxist folytat, hanem széles körű érdeklődésre számot tartó cikkeket is ír. Steinmetz doktornak állandó orvosi rovata van a Jewish Press-ben. Cikkei érdekessége folytán egyik írásának részleteit az alábbi­akban magyarul közöljük. * Amióta a kontakt lencsék széles kör­ben elterjedtek, azok a közönség részéről megnyilvánuló különleges érdeklődés és fi­gyelem tárgyává váltak. Ugyanakkor szép számmal felütötték fejüket a használatuk­ról és következményeiről vélt tévhitek is. E cikknek az a célja, hogy néhány széles körben osztott téves felfogást eloszlasson és az orvostudomány legfrissebb informá­cióit nyújtsa az olvasók számára. A kontakt lencsékről széles körben elterjedt tévhitek egyike szerint a lencse „idegen testként" viselkedik a szemen és ezért annak egészséges működésére veszé­lyekkel jár. Az természetesen igaz, hogy a kontakt lencsék szintetikusan előállított műanyagokból készülnek, mégis hangsú­lyoznunk kell, hogy azok hosszú esztendők alapos kutatásai, igen fejlett klinikai teszt­jei alapján készülnek, hogy az emberi szem számára elfogadhatók legyenek. Tehát amíg a lencséket a szemorvos által előírt módon, jól képzett kontakt lencse-specialista rend­szeres ellenőrzése alatt használjuk, a szem egészségének veszélyeztetettségéről vallott félelmek alaptalanok... Egy másik széles körben elterjedt tév­hit az, hogy a lencséket csakis fiatalabb ko­rú emberek használhatják sikeresen és az idősebb korosztály tagjai kevesebb haszon­nal viselhetik őket. A valóság az, hogy ép­pen az idősebbek számára jelentenek nagy segítséget a kontakt lencsék. Azok nem pusztán előnyös kozmetikai hatást ered­ményeznek, hanem igen gyakran szükség­telenné teszik az olvasó és a látó szemüve­gek állandó cserélgetését avagy a nehezen megszokható bifokális szemüvegek viselé­sét. A ma szemspecialistája a két szem szá­mára kidolgozott speciális kombinációval képes arra, hogy kontakt lencséjével mind az olvasáshoz, mind a távolba nézéshez éles látást biztosítson. Ezt a specialis lencse­kombinációt „monovision" rendszernek is nevezik és azt ma már igen széles körben használják politikusok és közismert szemé­lyiségek szerte a világon. Az elmúlt években a lencsékhez hasz­nált anyagok és a kivitelezés változatossága hihetetlen módon megnövekedett, így ma már alig fordulhat elő, hogy valaki ne tud­ja megtalálni a számára megfelelő lencsét... A kontakt lencse beszerzésének talán legfontosabb mozzanata a jól képzett szem­specialista kiválasztása. A kiválasztás fonto­sabb megfontolásai közül az orvos képzett­ségének és kompetenciájának mértékét, működésének minőségi színvonalát emel­ném ki első sorban, valamint annak mérle­gelését, hogy az orvos képességeit illetően milyen bizalommal viseltetünk iránta. Az orvosi díjak különbségeit csak e szempon­tok megnyugtató tisztázása után érdemes mérlegelni. Azt hiszem, az esetek többségé­ben helytálló a mondás: —Azt kapjuk, amit megfizetünk. De bizonyosra veszem, hogy senki sem óhajtaná látását veszélyeztetni egy „alkalmi" vétellel... A leghelyesebb, ha nem az üzletháló­zatok árhirdetéseire alapozva hozzuk meg döntésünket, hanem ha a helyi szemészeti rendelők, egyéb szakmai szövetségek taná­csait kérjük vagy pedig olyan barátaink ajánlására hallgatunk, akik hosszabb ideje sikeresen viselik kontakt lencséjüket. MAGYARUL BESZÉLŐ SZEMSPECIALISTA! Fogadás előzetes telefoni megállapodás alapján. DR. THOMAS STEINMETZ FELLOW OF THE AMERICAN COLLEGE OF OPTOMETRIC PHYSICIANS 1320 52nd Stmt. Brooklyn. N Y. 1121! Tel.: (212) 4354*20 Általános szemvizsgálatok, legmodernebb kezelési módszerek és legújabb technikai felszerelések. Specialista minden fajta kontakt lencsében és gyermeksemészeti problémák kezelésében. I: Loden of Austria FACTORY SHOWROOM The only place in the U.S.A. specializing in a large variety of styles for ladies and men in quality Loden coats, capes and jackets. Made to order and Loden material by the yard also available. ii>5 West 72nd Street, 5th floor New York, N.Y. 10023 (212) 362-7443 jltlSiJ*S=öv appointment ‘Onh'

Next

/
Thumbnails
Contents