Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-01-11 / 1. szám

I 1984 január 11. NEWYORKI FIGYEL ;*á‘vi3 '»»íhV.vC* AZ ÖRDÖG INCSELKEDÉSE FREEPORT, BAHAMA SZIGETEK EL CASINO' Irta: Dr. FÄBIÄN SÁNDOR Belépünk a játékterembe. __ Az első benyomás: lenyűgöző. A fény­űzés, a pompa legfelsőbb foka. Mintha a Szezám kapuja nyílt volna meg a varázsige elhangzása után. Észbontó látvány. Velencei csillá­rok ragyogó kristályprizmakkal. A számtalan tündöklő villanykörte fénye sokszorosan vetítődik visz­­sza a tükörfalakról. Az ajtók fo­gantyúi arany szobrászremekek. A teremben szebbnél^ szebb, ingerlőszemű, kacér "háremhöl­­gyek" libegnek. Félarcukat fátyol fedi. Öltözetük: bokáig érő, gyön­gyökkel hímzett, lebegő, áttetsző tűll, georgette csipke. Keveseb­bet mutat, többet sejttet. Mese­világ? Tündérvilág? Alomvilág? Nem. A jobbkezükben, magasan a válluk felett ezüst tálcát tar­tanak. Pincérlányok. A háremhöl­gyek lehelletfinom, átlátszó, izgató egyenruhájában. Italokat szervíroznak. Dallamos szépszóval, csalogató, cinkos mo­sollyal kínálják az isteni nedűt. Mi nem kérünk belőle. Száz szónak is egy a vége: én nem játszom. Nem nyelem le a mérget. Nem ülök le a baccarát­hoz, a ruletthez. Nem izgat a crap meg blackjack. Nem. Nem. Nem megyek a vágóhídra. Sokkal érdekesebbnek és izgalmasabbnak találom, ha a bősz játékosokat figyelem. Különböző szisztémákkal pró­bálkoznak. Például, a szomszéd gépet nyaggató kékhajú, Balzac­­korú dáma módszere az, hogy a pénz bedobása és a fogantyú meg­húzása után gyorsan behunyja a szemét. Abban bízik, hogy "a sze­rencse vak”. A fantasztikus idea rossznak bizonyul. Feladja a har­cot. AZ ÖRDÖG A ” SZÍNRE” LÉP Széktologatás, mozgás, morgás szokatlan zaja üti meg a fülünket a szomszéd rulettasztal felől. Oda megyünk. Egy gentleman lassan, kimerültén cihelődik fel^ a helyé­ről. Yul Brinnerhez, a híres film­színészhez hasonlít. Fess és ő is billiárdgolyó simára borotváltatta a fejét. Pulykavörös a duzzadt nyaka. Kora bizonytalan. Lehet, hogy ötvenéves, de ugyanúgy le­het, hogy közelebb van a negyven­hez vagy a hatvanhoz. Elegáns. Gomblyukában kókadt piros szekffl búslakodik. Az egyik kibictől halljuk, hogy éppen most vérzett el. Elveszí­tette az utolsó tétet is. ő is meg­bízott különleges szisztémájában. Mindig és folytatólagosan a hu­­szonkilences számot tette meg. "Single". Harminchatszoros pénzt fizet, ha kijön. De... nem jött ki. Következetesen nem és nem. Az ördög játéka. Vagyon úszott el a kezén. Utolsó centig leégett. Amikor feltápászkodik, letörli verejtékes homlokát és izzadt nya­kát. Átkutatja zsebeit. Nyilván va­lami csörgőpénzt keres. Hiábaka­­pirgál, a zsebek üresek. Körül­néz. Tanácstalan. Zavarában a krupiéhoz fordul és kéri, hogy ad­jon tíz centet, amit a WC-ben bedobhat, hogy kinyíljék a fülke ajtaja. Megkapja a tíz centet és imbolygó léptekkel halad a "Gentleman" feliratú helyiség fe­lé. Mint a bilincseitől megszaba­dult Prometheus, rövidesen visz­­szatér és ... megáll a legköze­lebbi slot machine előtt. Bedob tíz centet. A rulettasztal felől mindenki a gentlemant figye­li. Az arcokra kiül a kíváncsi kérdőjel: honnan vette, hogyan és mikor szerezte ezt az újabb tíz­centest? Mindegy. Erősen megrántja a fogantyút. És... és... kigyullad a jelzés: "Accepted". És... és... íme, a gép tetején hirtelen fellángol egy villanykörte. Az automatikus csen­gő őrülten, fülsiketítőn berreg. Színes betűk ugranak ki az üveg­lapon és harsány harsogással hir­detik: JACKPOT. Nincs mese. Nincs vita. Meg­ütötte a főnyereményt. A gép^ rekedten hörög, dörög, köpköd és már csörög is a tö­méntelen pénz a vályúban. Közelről és távolról odasereg­­lenek a játékosok és a kibicek. Gratulálnak és lelkesen kiabálnak: Jackpot! Jackpot! Százötvenszeres pénzt fizet. Mint amikor sebes folyó töri át a gátat, oly dörömbölő a csöröm­pölő pénz áradata. A gentleman mosolyog. Vissza­tér a rulettasztalhoz. Az utód ud­variasan átadja korábbi székét. A főnyereményt teljes egészé­ben a huszonkilences számra te­szi. A játék továbbfolyik. A nekilendített elefántcsontgolyó kérgükén kering a pályán. Le­lassít. Szeszélyesen ugrabugrál a számok gödröcskéiben; végre megpihen, megnyugszik a... hu­szonkilences szám fészkében.-- Twenty nine -- kiált a kru­pié. — Oh, oh, twenty nine — ismétlik a játékosok, és a krupié lapátja már tolja is a rengeteg zsetont a gentlemanhoz. Kimeredt szemmel, remegő kéz­zel szortírozza a zsetonokat. Kü­lön osztályozza, külön oszlopokba állítja a piros, a barna, a krém színűeket. Közben a^z elefántcsontgolyó új­ból pereg. Újból pereg.-- Twenty ninel -- süvíti me­gint a krupié. és jobbkezével ismét lapátolja a zseton-ármádiát a gentleman elé.-- Én most nem tettem! Én most nem játszottam! - hebegi mindkét kezét. — Dehogy nem! Dehogy nem! — magyarázzák a szomszédok. <•••«20« 28S-I22» plautMr-<jikk C*tf. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT ■ MORTGAGES JOHN H. MAUTNER 1348 THIRD AVENUE ( GET. 7« - 77 GTS.) NEW YORK. N Y. 10021 — Amikor rendezte, glédába ál­lította a nyereséget, — folytatják előzékenyen, — az asztalon, a huszonkilences szám helyén felej­tette a korábbi tétet... Mit tehet? Mit tehet? Szorgal­masan rakosgatja a megsokaso­dott, megfiadzott zsetonokat. Aztán? Már nem is számolja, hanem egész marékkai rakja a tétet a hunszonkilences számra. — Twenty nine! Twenty nine! — hirdeti ki a krupié. Frenetikus izgalom... Ilyen még nem fordult elő a kaszinó tör­ténetében. Hitetlenül, megbaboná­­zottan ámulj bámul a közönség. Hányszor terhet vissza a huszon­kilenc? Hányszor ismétlődhet a varázslatos csoda? A szemek nem hiszik, amit lát­nak. A fülek kételkednek a krupié bemondásában. A tény azonban le­tagadhatatlan. A játékos szédül. Amikor átnyúl az asztalon, hogy elhelyezze az újabb tétet: karjá­val megbillenti az egyik, a leg­magasabbra kapaszkodó oszlopot. Ez meginog és rádől a mellette lévőre. És így tovább. Megtánto­­rodnak a sorok. Leomlanak a he­gyek. A zsetonok áradata szét­terül az asztalon. Nincs segítség a zsetonok dzsungelében... A gentleman abbahagyja a já­tékot. Feláll és zsebeibe gyömö­szöli a szerencse gyümölcsét. Pattanásig dagadnak, duzzadnak a megtömött zsebek. Az egyik "háremhölgy" átnyújt­ja azt a széles ezüst tálcát, a­­melyiken az italokat szolgáljákfel. A gentleman az asztal lapjához illeszti és sepri, sepri rá az ördögadta szüretet: a fantasztikus, bőséges termést. A pénztár felé indul. Kíséreté­ben haladnak a managerek és a kibicek. Mindenki mond valamit. A gentleman mosolyog. A manage­­rek igyekeznek rábeszélni, hogy ne távozzék most, amikor a sze­rencse hozzászegődött. A gentle­man csak mosolyog. A babonások a ruháját simogatják, a kezét aj­­nározzák: a páratlan szerencsét akarják magukhoz vonzani. A gentleman tovább mosolyog. A pénztáros belefárad a vég­nélküli számolásba. Vaskos köteg dollárra váltja be a zsetonokat. A feleségem nem állja meg szó nélkül. Halkan kérdezi: — Ugye, most búsásan megju­talmazza a krupiét, akitől a tíz­­centes "alaptőkét" kapta? A gentleman most is mosolyog, de ezúttal válaszol: . — Szó sincs róla. A krupié csak annyit segített, amennyit minden emberfia megtett volna a helyé­ben. Viszont, ha megtalálnám azt a férfit, aki a WC-ben nyitva­­hagyta a fülke ajtaját és ezáltal megmaradt a tízcentem: azt gaz­dagon megjutalmaznám. Most már nemcsak a gentle­man, hanem mindenki mosolyog. Happy end. TERJESSZE LAPUNKAT! 1 MAGYAR FOGORVOS Or. Geró Judith 240 Central Park Sooth 2 G. cím alatt rendel hétkor nap este 5.30—9-lg szombaton egész nap. Araim közismert biztosítási árak, minőségi munkáért Hívjon appolntmcntérl (212) PL 7-2882 T i rP T Kitűnő Hentesárut ^/]r w TIBOR’S MEAT " SPECIALITIES (VOLT MERTL) HentetÜzletiben mindenféle jó kolbátz, ló hurka, tzaliml, friii hótok ttb. HAZAI MÓDRA KÉSZÍTVE KAPHATÓK 1508 Second Ave. (78-79 utcák között) NEW YORK, MANHATTAN Tel.: 744-8292

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents